Boldogasszony-kiállítás Ungváron
Mária-ábrázolások a kortárs magyar művészetben
Jubileumi Mária-évet hirdetett meg a 2014. szeptember 14. és 2015. szeptember közötti időszakra Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke, a Csíksomlyói Ferences Kolostor és a csodatévő Szűz Mária-szobor ötszáz éves évfordulója alkalmából. Erre emlékezve hívta életre a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a Kárpát-haza Galéria azt Boldogasszony vándorkiállítást, amely a Kárpát-medence 55 kortárs magyar művészének Mária-ábrázolásait mutatja be egy közös tárlat keretében. A vándorkiállítás anyaga elsőként 2015. május 9-től június 7-ig a budapesti Várkert Bazárban volt látható, ezt követően Kárpátaljára, Ungvárra hozták, ahol a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban állították ki ismét, és később Beregszászban, Nagyszőlősön és Munkácson is láthatják majd az érdeklődők.
A Kárpát-medence és a diaszpóra kiemelkedő magyar művészeinek Szűz Mária-ábrázolásait felvonultató ungvári tárlatot a kiállító művészek egyike, Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. A Cantus Kamarakórus alkalomhoz illő énekét követően köszöntötte a megjelenteket, közöttük a kiállító művészeket Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, megköszönve Magyarország Ukrajna felé kinyilvánított baráti gesztusait és támogatását.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul méltatta az Áder János köztársasági elnök és Majnek Antal megyés püspök védnökségével megrendezett vándorkiállítást, elmondta: „Szent István népe több mint 1000 éve tisztelettel, gyermeki szeretettel, ragaszkodással fordul Boldogasszony oltalmáért, a Szűzanya segítő közbenjárásáért, mint ahogyan teszi szomszédunkban sok, a háború és a gazdasági válság árnyékában élő, hívő ukrán testvérünk. Ők azok, akik felkeresik Máriapócsot, Szentkutat és még sorolhatnánk a szent európai zarándokhelyeket. A magyar kormány, a magyar nép, a hazánkban élő keresztény és más hívő közösségek fájdalmaiban, szenvedésében együtt éreznek Ukrajnával, a közvetlen szomszédunkban élő elszegényedő, bajban lévő ukránok ezreivel, és támogatja az ukrán nép európai útválasztását, európai integrációjának, felzárkózásának folyamatát.”
Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke emlékeztetett: „Kezdettől fogva rajzolták, majd később festették, megfigurázták, szobrokat készítettek Jézus szeretett édesanyjáról, aki a mi mennyei anyánk is. Igaz, feszültséget okozott Mózes parancsai között az a kitétel: Ne készíts magadnak szobrot, sem képet az Istenről. És ugye, mi az Úr Jézusról is főleg az édesanyjával készítettük a kétezer év során a legtöbb ábrázolást. Valóban fennállt az a veszély a VIII. században, hogy a képet vagy a szobrot túlságosan tisztelték, csodatevő erőt tulajdonítottak egy-egy képnek, vagy szobornak, és ezért aztán elindult félig-meddig jogosan egy ellenzéki mozgalom a teológusok körében a szentek és az Isten ábrázolása ellen. Sajnos, ez nagyon megosztotta a keresztény embereket – rombolni a képeket, vagy megőrizni. Egy zsinatot kellett összehívni, amely hála Istennek úgy döntött, hogy ábrázolni lehet a szenteket, de nem szabad semmilyen csodatévő erőt tulajdonítani nekik. Azt mindig a láthatatlan Isten teszi.”
Erfán Ferenc a kiállítás kapcsán elmondta, hogy Ungvár után a Kárpát-medence számos városába eljut majd ez a tárlat, Kárpátalján Beregszászban, Nagyszőlősön és Munkácson lesz látható, majd a felvidéki Kassára, Burgenlandba, Délvidékre és végül az erdélyi Csíksomlyóra viszik tovább. A kiállítás témája kapcsán elmondta: „Ez egy nagyon bonyolult téma. Itt nincs két egyforma munka, sőt még hasonló sem. Láthatunk különböző technikákat, különböző hozzáállásokat. A szervezők belevágták a fejszéjüket egy nagyon nagy fába, amely a Kárpát-medence magyar és nem magyar művészeire is nagy hatással lesz. Ez a projekt még nem fejeződött be, egyre több értékes gondolatot, látásmódot tár majd elénk.”
A Magyarországon élő Molnár János festőművész is ott volt a kiállító művészek közül az ungvári tárlatmegnyitón, aki a kiállítás kapcsán a Kárpátaljának elmondta: „Az elmúlt 25 évben maga a téma és a vallás által képviselt erkölcsiség háttérbe volt szorítva. Ezért is egy gesztus a mai magyar állam vezetésének részéről, hogy támogatta ezt a kiállítást. Budapesten kiemelt, illusztris helyen mutatták be, majd számos helyre eljuttatják a Kárpát-medencében. A mai magyar vezetés közösséget vállalt a kereszténység eszmerendszerével, ami óriási előrelépés a korábbiakhoz képest, nemcsak a keresztény gondolkodású emberek számára, de azok számára is, akik csak be akarják tartani az emberi együttélés európai normáit.” A kiállított művek kapcsán elmondta: „Én egy teljesen reális hagyományos képet festettem. Énbelőlem ez jön ki, így látom ezt a témakört. Mások megközelítése modernebb, összességében nagyon változatos ez a kiállítás. Mindenesetre az már önmagában nagy dolog, hogy egészen más művészi beállítottságú és képzettségű művészek is hajlandók közösséget vállalni a többivel.”
A tárlaton nézelődő Matl Péter szobrászművész a kiállítás témája kapcsán elmondta: „A Boldogasszony a magyarok számára részben az ősi pogány világból átörökölt, majd a kereszténység évszázadai alatt kiteljesedett ősi jelkép. Ezt mutatja be ez a kiállítás. A művészek szabad megközelítését láthatjuk itt, ahogy ők látják Máriát.”
Végül a főszervező, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondott pohárköszöntőt, hangsúlyozva: „A mostani kiállítás apropóját az adta, hogy 500 éves a csíksomlyói kegyszobor. Aztán mi ezt kiegészítettük még azon gondolattal is, hogy 300 éves a máriapócsi Könnyező Mária. Azt, hogy Budapest után vándorkiállításunkat elsőként önökhöz hoztuk – gondolom –, úgy értékelik, ahogy mi megfogalmaztuk. Ez is egyfajta odafigyelés, nem feltétlenül a segélyezés területén, hanem annál magasztosabb, lelki alapokon megfogalmazott kéznyújtás a magyar kormány, Magyarország részéről… Én azt hiszem, hogy a XXI. században ismét fontos, vagy talán még fontosabb, mint valaha a lelki megújulásnak az ügye is ahhoz, hogy egy gyarapodó, emelt tekintetű, időnként az égre tekintő magyarsággal rendelkezzünk.”
Badó Zsolt