2010. július 2.

Jertek, lássátok az Úr cselekedeteit!

Ige: "Örvendezz Istennek, oh te egész föld. Énekeljétek az Ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét! Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a Te műveid... Zsolt.66:1-3.

Bibliaolvasó kalauzunk kínálja e mai vasárnapra az egyik ószövetségi igeszakaszból ezeket a szép zsoltárverseket, amelyekből a Zsoltáros felhívása mindnyájunkhoz szól, egyénileg és közösségileg egyaránt. A központi gondolat magas hőfokában eggyé válik a kollektív és a személyes: az , amit az Úr tett népével, az az egyénnek is élménye, s az, amit az Úr tett az egyéni bizonyságtevővel, az a közösségnek is hálára indító tapasztalása. Felmagasztosult pillanatban az átélés és elragadtatás csúcspontján énekbe és dalba kezd, és onnan szemléli álmélkodva Istennek üdvmunkáját:

1. A teremtésben - örvendezz Istennek, oh, te egész föld! A hívő ember előtt nem kétséges, hogy ez a mondhatatlan roppant világmindenség a maga láthatóságával és láthatatlanságával Istennek a műve. Mindent alkotott az ő dicsőségére, az embert pedig, a "maga képére és hasonlatosságára", hogy őt megismerjük, vele örökké tartó boldogságban éljünk, őt dicsérjük és magasztaljuk.

2. A történelemben - a zsoltáríró csak annak megjelölésére szorítkozik, amit népével tett az Úr, azt is csak típusokra való ráutalással: hogyan vezette népét a szabadulás és a győzelem útján, mi ezt már így bővítjük: és a kereszt útján és ezzel a szemlélettel még inkább valljuk, milyen kegyelmes volt hozzánk a történelemben. Megpróbált ugyan bennünket mint magyar népét több mint ezer esztendős ittlétünk alatt megannyiszor, de sohasem bűneink szerint bánt velünk.

Csak az elmúlt kilencven esztendő szakadása, vérző fájdalma, máig begyógyítatlan sebe mind oda hív a történelem Ura elé, hogy elmondjuk: mily csudálatosak a te műveid.

3. Végül a zsoltáríróval a Szentlélek világosságában szemlélhetjük, amit a mai újszövetségi igeszakasz is előrevetítve elibénk állít - a végső megoldást. A Teremtő, a Megváltó, aki elkezdette a maga munkáját, véghez viszi azt. A megoldás az Ő kezében van, óh nem úgy, ahogy mi gondoljuk vagy ahogy mi szeretnénk. Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a Krisztusban könyörülő Istené. Egyénileg és közösségileg nála van megtartatásunk: Örvendj, egész föld az Istennek!

Józan Lajos