Belpolitika: Az idén már biztos nem lesz választás

Megszorító csomag az IMF-hitelért cserébe

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Ukrajnának megítélt 15 éves futamidejű, évi 4 százalékos kamatlábbal adott 16,5 milliárd dolláros hitelkeret pillanatnyilag megkönnyítheti ugyan az ország helyzetét, azonban hosszú távon, sőt már a közeljövőben ez a megegyezés hatalmas terheket ró majd a lakosságra és az ukrán gazdaságra. Például befagyasztják a szociális segélyeket, a nyugdíjakat és a minimálbért, emelik az energiahordozók árát, romlik a hrivnya.

Jóváhagyta az ukrán parlament péntek este azt a válságkezelő intézkedéseket tartalmazó törvénycsomagot, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte Kijevtől készenléti hitel folyósításáért cserébe. Az előrehozott választások időpontjáról és finanszírozásáról ugyanakkor nem sikerült megegyezni.

Ukrajna 16,5 milliárd dolláros készenléti hitelt kért az IMF-től, hogy stabilizálhassa gazdasági-pénzügyi helyzetét a világválság közepette. A Viktor Juscsenko államfő által a hitel megszerzésének céljából előterjesztett intézkedéscsomagot a szavazásnál jelen lévő 440 képviselő közül 243 támogatta, köztük a BJUT 154, a Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem (NU-NSZ) 69 és Litvin Blokkja 20 honatyája.

A csomag értelmében Ukrajnában a privatizációs bevételekből pénzügyi stabilizációs alapot hoznak létre. Ebből hiteleket folyósítanak azoknak a bankoknak és vállalatoknak, amelyek a világméretű pénzszűke miatt nem tudják törleszteni külföldi tartozásaikat.

Julija Timosenko megerősítette: az IMF-hitel segít "normálisan visszafizetni" a lakossági betéteket. A kölcsön folyósítását követően a bankok kötelesek lesznek a betéti megállapodások feltételeinek megfelelően akadálytalanul visszafizetni a lakossági betéteket - szögezte le a kormányfő.

Az elfogadott jogszabály-módosítások értelmében megerősítik a lakossági bankbetétekre vonatkozó betétbiztosítási garanciát. A képviselők nagy többséggel fogadták el azt a törvényjavaslatot, amely háromszorosára, a korábbi 50 ezerről 150 ezer hrivnyára növeli az államilag garantált bankbetétek maximális nagyságát. Ugyanakkor a honatyák az államfő törvényhozási képviselőjének és a házelnöknek az érvelése ellenére sem voltak hajlandók megszavazni azt a rendelkezést, amely 2009. január elsejéről 2011-re halasztotta volna a minimálbérek összegének felemelését a munkaképes lakosság számára megállapított létminimum szintjéig.

A krízisellenes csomag részeként a parlament úgy határozott, hogy az állam a jövőben részesedést szerezhet a bajba jutott bankokban. Szigorítja a költségvetési fegyelmet, többek között egyes szociális juttatások megkurtításával.

A parlamenti szavazást követően egy tv-műsorban Viktor Juscsenko hangsúlyozta: az IMF-kölcsönre leginkább pszichológiai hitelként van szüksége az országnak. Mint jelezte, nem azért kell a pénz, hogy azonnal felhasználják, hanem hogy szemléltessék az Ukrán Nemzeti Bank tartalékalapjának stabilitását.

Az ukrán törvényhozás ugyanaznap elutasította az NU-NSZ által az előrehozott parlamenti választások finanszírozására benyújtott törvényjavaslatot. A törvénytervezet 76 millió dollárnak megfelelő összeg elkülönítését írta volna elő az említett célra. Másnap, azaz november 1-jén a lábra kapott híreszteléseket cáfolva az IMF részéről Horváth Balázs, a nemzetközi pénzintézet állandó ukrajnai képviselője egy lapinterjúban jelezte: nem támasztották a hitel folyósításának feltételeként az előrehozott parlamenti választások elhalasztását.

A sikeres parlamenti szavazást követően Julija Timosenko kormányfő az elmúlt napokban több ízben is úgy nyilatkozott, hogy esélyt lát a parlamenti kormánykoalíció létrehozására a BJUT, az NU-NSZ és Litvin Blokkja részvételével. Véleménye szerint a parlamenti többség akár már a jövő héten megalakulhat, ha az államfő áldását adja rá.

A nyugat-ukrajnai körúton tartózkodó Viktor Juscsenko ugyanakkor kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy válságkezelő törvénycsomag elfogadása a parlament működőképességének helyreállását jelentené. Mint rámutatott, a honatyáknak a fenyegető krízis ellenére is majd két hétre volt szükségük a jogszabályok elfogadására. Az államfő egy tévéinterjúban kifejtette: továbbra is az előrehozott parlamenti választásokat tekinti az országot megbénító politikai válságból való kilábalás egyetlen alkotmányos útjának. A választások megtartásáról kiadott, korábban felfüggesztett rendeletéről szólva azt mondta, a voksolás új időpontját majd akkor határozza meg, ha a parlament elfogadta a választások finanszírozásáról szóló törvényt. (Kárpátalja/korrespondent.net/MTI)