Élni kell a lehetőségekkel

Alapszervezeti elnökök konferenciája

2006. november 24., 09:00 , 306. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség múlt hétvégén tartotta hagyományos év végi konferenciáját Ungváron. Az alapszervezeti elnökök és a választmányi tagok megvitatták a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális politikai kérdéseket, majd a Választmány elfogadta ezzel kapcsolatos határozatait.

Kovács Miklós elnök, megyei képviselő beszámolójában felvázolva a KMKSZ jelenlegi politikai mozgásterét, elemezte a magyar–magyar kapcsolatokat és kiemelt néhány sürgős rendezésre váró ügyet. Elsőként arról a jelentős eseményről számolt be, hogy a megyei tanács november 16-i ülésén sikerült elfogadtatni egy politikai nyilatkozatot, melyben a tanács a sztálini terror áldozatainak ismeri el az 1944-ben elhurcoltakat. A kárpátaljai magyaroknak ez evidens, ám annak ellenére, hogy a téma 1989 óta napirenden van, csak most sikerült elérni, hogy a megyei tanács hivatalos nyilatkozat formájában is rögzítse. A KMKSZ képviselőcsoportja egy már meglévő napirendi ponthoz (a szicsgárdisták veterán státusa) csatlakozva tett javaslatot a határozat elfogadására a tanácsülésen, és nehezen bár, de megkapta a szavazati többséget. Az elnök szerint az, ahogyan ez zajlott, jól jelzi, milyen mozgástérrel bír a KMKSZ a jelenlegi politikai viszonyok között, mire számíthat politikai partnereitől, illetve mire jók a megszerzett döntéshozói pozíciók. Jókor jól cselekedve viszont előre tudunk lépni egy-egy ügyben. Azonban fontos a józanság és a mértéktartás – emelte ki Kovács Miklós.

A KMKSZ képviselői által betöltött politikai pozíciók hozadékának mérlegelésével kapcsolatban Kovács Miklós leszögezte: feléjük csak reális elvárások támaszthatók, mivel mozgásterük behatárolt. Az viszont elvárható, hogy a magyar vezetők tudatosítsák: tőlük is függhetnek dolgok. Mindenkinek a maga helyén tisztában kell lennie lehetőségeivel, és élnie kell velük, legyen szó állami költségvetés-tervezetről, helyi ügyekről vagy politikáról. A KMKSZ feladata: világosan látni a célokat és a lehetőségeket, és ennek függvényében kijelölni az elvégzendő munkát – mondta az elnök.

A magyarországi kisebbségpolitika vonatkozásában elhangzott, hogy a Szülőföld Alap idei elosztásakor ismét negligálták a KMKSZ-közeli pályázókat. A helyzet nem új, a szövetség megélt már ilyet. Mára viszont világossá vált, hogy a KMKSZ-t nem tudják eltüntetni a politikai terepről, tehát konszolidálni kell a helyzetet. Részünkről jogos az elvárás, hogy a magyar fél biztosítsa az alapítványi fenntartású Rákóczi-főiskola működését, a meglévő támogatási forrásokat pedig ne csak a másik fél számára tegye hozzáférhetővé – hangsúlyozta Kovács Miklós.

A hozzászólásokban elhangzott, hogy a magyar kormány idén még nem fizette a 2005-2006-os tanévre szóló oktatási-nevelési támogatást, hogy esedékes a magyarigazolványok cseréje, hogy továbbra sincs megnyugtató megoldás a schengeni problematikára.

Dr. Brenzovics László KMKSZ-alelnök, a megyei tanács elnökhelyettese rámutatott: a Gyurcsány-kormány által megszüntetésre ítélt Határon Túli Magyarok Hivatala helyébe nem jön létre új hivatal, nem tisztázott, hogy ki viszi tovább az ügyeket. Ezért a közeljövőben sem várható szervezett intézkedés, pl. az egymillió lejárt magyarigazolvány cseréjére vonatkozóan. Az alelnök elmondta, hogy november 24-én Kárpátaljára érkezik Göncz Kinga magyar külügyminiszter és várhatóan tárgyalni fog az ukrán külügyminiszterrel. A határon túli magyarok vonatkozásában fontos külügyi kérdés a kishatárforgalom helyreállítása, amelynek bevezetése kizárólag a magyar félen múlik. A tárgyalásokat jó lenne minél előbb lefolytatni és még a schengeni rendszer hatályba lépése előtt rögzíteni a szerződést – vélekedett Brenzovics László.

Hozzászólásában Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője rámutatott: az uniós országhatártól 50 km-es sávban működtetett kishatárforgalom nem oldja meg a magyar–magyar kapcsolattartás problematikáját, mert pl. Nyíregyháza, Debrecen sem lesz elérhető ennek keretében. A konferencia egyetértett abban, hogy itt is szükség van további tárgyalásra és megoldáskeresésre.

A kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről dr. Orosz Ildikó KMPSZ-elnök, a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke tartott előadást. Rámutatott: Ukrajnában egyedül a magyar és a román kisebbség rendelkezik anyanyelvű oktatással, mivel az oroszok nem érzik magukat kisebbségnek, a lengyelek pedig elveszítették iskolarendszerüket. Ukrajna nyílt és tudatos nemzetpolitikát folytat, míg a magyarországi oktatás- és kisebbségpolitika lehetőleg nem támogat hosszú távú, építkező programokat. Jó példa erre egy, a fejlesztési programokról szóló tanulmány kimutatása, mely szerint a határon túli felsőoktatásra szánt magyarországi pénzeknek csak 7 százalékát kapta a beregszászi főiskola 2001-ig bezárólag, annak ellenére, hogy a kutatott időszakban ez volt az egyetlen megvalósult, hosszú távú projekt.

A magyar gyerekek beiskolázásáról és eredményességéről szólva Orosz Ildikó elmondta, hogy a magyar elsősök aránya a beiskolázottak között 10 százalék körül mozog, általános iskolai bizonyítványt tízből nyolc gyermek szerez, érettségit pedig már csak minden második. Az állami felsőoktatási intézmények hallgatóinak 6,6 százaléka került ki magyar középiskolából, ami épp fele a kárpátaljai magyarság népességi összarányának. Ukrán felsőoktatási intézményekben és a magyar főiskolán együttvéve is csak minden tizedik magyar tanul tovább Kárpátalján. Korábban évente több tucat kárpátaljai magyar fiatal folytatta tanulmányait Magyarországon, a megemelt tandíjak azonban gyakorlatilag megfizethetetlenek a kárpátaljai magyar szülőknek. Ezzel a kárpátaljai magyar főiskola még inkább felértékelődik. Fontos igény tehát, hogy az ukrán állam is a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően támogassa a magyar főiskolát – mutatott rá Orosz Ildikó.

A KMKSZ Választmánya határozatokat fogadott el a tárgyalt kérdésekben.

P. Zs.