Nagy Anna asztélyi polgármester: "Az emberek helyben boldoguljanak"

2006. április 21., 10:00 , 275. szám

Április 11-én tartotta alakuló ülését az Asztélyi Községi Tanács tizenkét fős képviselői testülete. A fórum beiktatta a polgármesteri tisztségbe Nagy Annát, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnökét, aki megnyerte a választást az ukrán-magyar határ közelében található beregszászi járási településen. Élve az alkalommal, megkértük a polgármester asszonyt, beszéljen terveiről és arról, hogy miként látja a település fejlődésének lehetőségeit.

- Milyen érzés elnyerni a szavazók többségének bizalmát?

- Mindenképpen jó érzés. A bizalom fontos, és igyekszem a település fejlődése érdekében tett konkrét lépésekkel meghálálni azt. Három éve nagyon sokat tettünk azért, hogy Asztély közigazgatásilag különváljon Macsolától. Az önállóság mindenképpen előnyt jelent, például abból a szempontból, hogy az adókból befolyó pénz helyben marad és jó menedzseléssel hatékonyan felhasználható. Képviselőtársaimmal, a végrehajtó bizottság tagjaival és a lakossággal együtt azon fogunk munkálkodni, hogy fejlődjön határ menti településünk.

- Milyen bevételi források állnak a település rendelkezésére?

- Most mérem fel a helyzetet, pontosan még nem tudom megmondani, hogy a tanácsnak milyen a költségvetése, miből mire tud pénzeszközöket fordítani, de korábbi vállalkozói tapasztalataimból kiindulva azt mondhatom, hogy a faluban működő 17 kereskedelmi egység adójának 43 százaléka illeti meg a tanácsot. A két benzinkút adója is fontos bevételi forrást jelent.

- Melyek a legégetőbb, megoldásra váró gondok?

- Rengeteg a megoldandó probléma és az elvégzendő feladat, hiszen a falu az utóbbi években nem fejlődött. Ezek közül a legégetőbbek: nincs fedett buszmegálló, a falunak nincs kultúrháza, így a fiatalok szórakozási lehetőség nélkül maradnak. Az időseknek is hiányzik a kultúrház, akik szeretnének egy nyugdíjasklubot létrehozni. Az egyetlen szórakozás, ha évente egyszer falunapot rendezünk, ráadásul azt is a mezőn, mert a terület futballpályának aligha nevezhető. Szeretnénk ezt is rendbe hozni és megfelelő sportolási lehetőségeket biztosítani. Nagy problémát jelent a szemét összegyűjtése és elszállítása, amire sürgős megoldást kell találnunk. Az egyik lehetőség az, ha a Beregszászi Kommunális Gazdasággal kötünk szerződést. A másik, ha helyben alapítunk egy vállalkozást, mely takarítaná a falu utcáit, összegyűjtené és elszállítaná a szemetet. Ugyancsak gondok vannak az utcai világítással, az utak minőségével, ezeket minél előbb orvosolni kell. Fontos feladat a földgáz eljuttatása a közintézményekbe, mert egy éve, amikor a településre eljutott a földgáz, pénz hiányában az általános iskolába, az óvodába, a községi tanácsnak ideiglenesen helyet adó könyvtárba nem vezették be. Meg kell oldani a tanácsháza épületének gondját is - most egy 3x4 méteres helyiségben dolgozik hat ember. Ez az állapot tarthatatlan.

- Mi a helyzet Asztélyban a kivándorlás és a munkaerő-elvándorlás terén, van-e helyben munkalehetőség?

- Falunkra nem jellemző a Magyarországra való áttelepülés vagy az, hogy nagy mértékben külföldön keresnek állandó jellegű munkát. Csupán a környező magyarországi településekre járnak át mezőgazdasági idénymunkára a falubeliek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy helyben bőven lenne munkalehetőség, csupán kb. 100 embert foglalkoztatnak a közintézmények és az üzletek.

- Stratégiailag mennyire jelent előnyt Asztély határ menti elhelyezkedése? Mik a tervei, elképzelései?

- Ki kell használnunk a falu földrajzi helyzetét, azt, hogy Asztély kapu Magyarország felé. Terveink között szerepel a testvérközségi kapcsolatok kialakítása magyarországi településekkel. Konkrét elképzelések megvalósításával, befektetők megnyerésével kívánjuk elősegíteni a település fejlesztését, új munkahelyeket szeretnénk létrehozni, például egy varroda létesítése által, hogy az emberek helyben találják meg a boldogulási lehetőségeket, ne a családjukat hátrahagyva külföldön keressék a megélhetést. Nagyon fontos lehetőség a különböző pályázatokon való sikeres részvétel, akár együtt a testvértelepülésekkel is, mert ha a térség fejlődik, s ha a határok átjárhatók maradnak, akkor nyitva áll a fejlődés lehetősége településünk előtt is. Ellenkező esetben viszont nagyon nehéz dolgunk lesz, de ennek ellenére maximálisan ki kell használni saját erőforrásainkat is.

Baráth József