Honismeret

Magyarok Bustyaházán

A Técsői járás nyugati szélén, nyolc kilométerre a járási központtól, egy 8506 főt, köztük mintegy négyszáz magyar lakost számláló nagyközség, Bustyaháza terül el a Felső-Tisza mentén, a Talabor tiszai torkolatánál.

Tovább »

Kisközség Szatmárcsekével átellenben

Beregszásztól 13 kilométerre egy 750 lelket számláló, mondhatni színmagyar kisközség, Halábor simul a Beregi-hegyektől dél felé húzódó végtelen rónaságon csendesen áthömpölygő Tisza jobb partjához.

Tovább »

Ahol visszájára fordult az elszlávosítási kísérlet

Miután az első világháborúban győztes Antant-hatalmak az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint-Germain-en-Lay-i szerződés értelmében a ma Kárpátaljának nevezett területet is a frissen megalakult Csehszlovák Köztársaságnak ítélték oda, a vidékünkön berendezkedő új államhatalom komoly erőfeszítéseket fejtett ki a magyar etnikai tömb szétdarabolására. Tovább »

A Dobók földjén

A Latorca-parti városból Csap felé tartó autóbuszra szállva, háromnegyed órás zötykölődés után érem el utam végpontját, a Munkácsi járás délnyugati csücskében fekvő, a járási központtól 23 kilométerre eső Csongor községet.

Tovább »

Ahol Petőfi is megfordult

Nem sok kárpátaljai község dicsekedhet azzal, hogy nemzetünk két jelentős költője is hosszabb-rövidebb ideig a területén tartózkodott.

Tovább »

A háromszor született falu

A Nagyszőlősi járás délkeleti részén, az ukrán – román határon fekvő Nevetlenfalutól két kilométerre egy több mint 800 lakost számláló község, Batár éli mindennapjait.

Tovább »

Két falu, melyből egy lett

Tizenöt kilométerre Ungvártól, a szürtei vasútállomás közelében bekötőút kapcsolódik a Csap–Ungvár főútvonalhoz, melyen egy 1300 polgárnak, köztük mintegy 800 magyar nemzetiségű lakosnak otthont adó községbe, Rátra érkezünk.

Tovább »

A cseresznye hazája

A szórt hegyi településekről beszélve – Kárpátalja vonatkozásában – általában az erdős hegyvidéki ruszin falvakra gondolunk.

Tovább »

Ahol már a honfoglaló magyarok letelepedtek

Beregszásztól 10 kilométerrel délnyugatra egy mindössze 980 lelket számláló, ám történelmileg mégis jelentős kistelepülés, Tiszacsoma húzódik meg a magyar–ukrán határ térségében, melyet könnyen megközelíthetünk a járási központból délelőtt minden órában, délután pedig minden másodi

Tovább »

Egy falu, melyet kettészel a magyar–ukrán nyelvhatár

Ha a Beregszász–Munkács főútvonalon haladva, Gát községet elhagyva egy bekötőúton balra térünk, három kilométer megtétele után megérkezünk egy 2243 lakost számláló, nagyobbrészt magyarlakta településre, Izsnyétére.

Tovább »