Az alföldi termelőket nem kárpótolják
A kenyérgabona kétharmada ment tönkre Kárpátalján a július végi árvíz következtében, de a károsult gazdákat és gazdaságokat nem kárpótolja az állam. A megyében az esős időjárás miatt a learatatlan búza víz alá került vagy kicsírázott, ezért jó esetben csak állatok takarmányozására lesz alkalmas. Hasonló módon károsodott a többi gabonaféle termése is. A mostoha időjárás és az áradások összesen 23 millió hrivnya kárt okoztak a régió mezőgazdaságának - közölte múlt szerdán Ungváron Ivan Pauk, a Kárpátalja megyei agráripai főosztály vezetője.
A szakember elmondta, hogy a megyében az árvíz ötezer hektár mezőgazdasági területet öntött el. A legnagyobb árvízkárokat összességében a hegyvidéki járások szenvedték el, ahol zömmel a háztáji gazdaságok termése ment veszendőbe, de ezért az állam kárpótolja az embereket, lévén az a térség katasztrófa sújtotta övezet - tette hozzá. Gondot jelent viszont - mutatott rá Pauk -, hogy a nem kevésbé károsodott síkvidéki mezőgazdasági területeken gazdálkodó magán gazdáknak és állami gazdaságoknak nem jár kárpótlás a termésveszteségért, mert a megye alföldi részét az állam nem ismerte el katasztrófa sújtotta térségnek.
Márpedig a kárpátaljai kenyérgabona szinte teljes egészét a síkvidéki Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári és Munkácsi járásokban termesztik. Például a Beregszászi járásban egy 10 ezer hektáros, összefüggő mezőgazdasági terület nagy részén megsemmisült a termés, ám kárpótlásra senki nem számíthat.
A síkvidéki járásokban az áradások következtében 11,5 ezer tonna korai gabona, 5 ezer tonna kukorica, 2,5 ezer tonna burgonya és zöldség semmisült meg. Az esőzések előtt a régióban a búzának csak a 30 százalékát sikerült learatni, így az egyébként is kétharmad részben terménybehozatalra szoruló megye kenyérgabona-szükségletének mindössze a 10 százalékát tudja fedezni saját forrásból, s ez kihatással lesz a kenyér árának alakulására. (MTI/Kárpátalja)
| 
