Biztató irányban – magyar összefogással

A KMKSZ XXVII. közgyűlésén

Április 2-án Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aznapra elkészült átriumában tartotta XXVII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A 443 küldött, valamint számos magyarországi és határon túli magyar politikus és kárpátaljai egyházi vezető részvételével zajló közgyűlés jelmondatául ezúttal Berzsenyi Dánieltől választották a következő idézetet: „Bízzál, s virágzóbb századokat remélj! Elődeid­nek szép kora visszatér!”

A közgyűlés előtti percekben a Rákóczi-főiskola különböző felekezetű főiskolai lelkipásztorai szentelték fel, illetve áldották meg a gyorsított munkával, a KMKSZ közgyűlésére épphogy elkészült, a főiskola belső udvarán kialakított új átriumot. Majd a Szövetség hagyományaihoz híven egyperces csönddel emlékezett meg az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagokról, közöttük a kárpátaljai magyarság olyan jeles személyiségeiről, mint Orosz Kálmán, id. Sari József, Sebi András, Demes László és sokan mások.

Elnöki beszámolója kezdetén dr. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az 1989 februárjában megalakult KMKSZ Ukrajna legrégebbi független társadalmi szervezete. Tevékenységének köszönhető egyebek mellett az is, hogy ma Beregszászban – a város történetében először – magyar főiskola és hivatásos magyar színház működik. „Mindez nem jöhetett volna létre, ha nem tudjuk magunk mögött a magyar nemzet és a magyar állam támogatását, szolidaritását, amit nagyon köszönünk” – mondta, megjegyezve, hogy ha a kárpátaljai magyarság nem volna képes segíteni önmagán, akkor a külső támogatás is hiábavaló lett volna.

Brenzovics László hangsúlyozta, hogy a magyar szervezetek összefogását a kárpátaljai magyarság a választásokon támogatta, és ez olyan lehetőségeket biztosított a magyar érdekvédelem számára a különböző szintű önkormányzatokban, amelyek korábban nem voltak. Az összefogás viszont nem jelenti azt, hogy a KMKSZ bármit is feladna az alapítók 1989-es elképzeléseiből. Az elnök beszélt arról, hogy jelentős fiatalítás is végbemegy lassan a Szövetségben: szinte napról napra gyarapodik a KMKSZ Ifjúsági Szervezete (ISZ), vannak olyan fiatal emberek, akik tovább fogják vinni a kárpátaljai magyarság ügyét.

A KMKSZ elnöke rámutatott, hogy a KMKSZ-nek ma is ugyanazok a céljai, mint voltak huszonhét évvel korábban: „A kárpátaljai magyarság megtartása, fejlődésének elősegítése, ennek az országnak, vidéknek a közelítése Európához.” A jelenlegi helyzetet értékelve kijelentette: „Be kell végre fejeződnie az évtizedek óta tartó egyhelyben topogásnak. Nem látni a fejlődés irányát, és közben az emberek életszínvonala és életkedve egyre csökken. Ezen nyilvánvalóan változtatni kell.”A szervezet következő időszakának legfontosabb feladatai között kiemelte, hogy a KMKSZ-nek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megerősödve kerüljünk ki az ukrán válságból. Mindehhez reményt ad, hogy a kárpátaljai magyarság mögött áll az anyaország, a magyar kormány, a Kárpát-medence magyarsága. Nagy ugyan az elvándorlás, de többen vannak, akik maradnak, akik Kárpátalján képzelik el a jövőjüket, és ez reményt ad arra, hogy a dolgok jó irányba változnak – mondta összegezve helyzetértékelő beszédét a KMKSZ elnöke.

A magyar kormány nevében Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Elmondta, hogy bár Európában és világszerte az illegális bevándorlók kiszorították Ukrajnát és Kárpátalját a hírműsorokból, tudósításokból, de nem a magyar kormány és a magyar nép látóteréből, és ha rajtuk múlik, Európa is figyelni fog arra, hogy miként alakul itt a helyzet. Az államtitkár elmondta, a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése óta Magyarország Ukrajnának több mint kétmilliárd forintnyi, míg külön Kárpátaljának 3,1 milliárd forint értékű támogatást nyújtott. Ennél is fontosabbnak nevezte a civilek és az önkormányzatok összefogását, a helyi közösségek megmozdulását szerte a Kárpát-medencében a Kárpátalján élő testvéreik megsegítése érdekében.

Völner Pál kiemelte: a magyar kormány következetesen képviselt álláspontja, hogy az Európai Unió adjon vízummentességet az ukrán állampolgároknak. Az ide irányuló kormánytámogatások között kiemelte, hogy a Keleti Partnerség programját a magyarok tartják életben, valamint azt, hogy a magyar nyelvet ingyen oktatják Kárpátalján és Galíciában minden érdeklődő számára, ami szerinte a magyar nyelv presztízsnövekedésén kívül a magyar kormánynak a térség felé való nyitottságát is mutatja. Az államtitkár aggasztónak nevezte, hogy „erős jelei mutatkoznak a mások kárára törő, harcos nacionalista erőknek mind Európában, mind Ukrajnában”. Kiemelte: „Magyarország kormánya ezt sehol, semmilyen szinten nem támogatja, mert ez nem része a jogos nemzeti büszkeségnek”. Utalva a szélsőséges ukrán nacionalista szervezetek március 13-i ungvári, magyarellenes jelszavakat skandáló fáklyás felvonulására hangsúlyozta: „Féltjük a magyar közösségünket, amikor egy kisebbségbe szorított helyzetben lármásan fenyegetik a nyílt utcán masírozó – félrevezetett – félkatonai egységek a békés, Ukrajna szempontjából ártalmatlan lakosokat. Amennyire jogosnak véljük Ukrajna önvédelmét abban a háborúban, amelyet folytat, annyira megalapozatlannak tartjuk az ilyen agresszív jeleneteket.” Hozzáfűzte: „Ukrajna sokszínűségének védelmét kérjük és el is várjuk a mindenkori ukrán kormánytól.”

Beszédének zárásaként Völ­ner Pál emlékeztetett: „Mi nagyon raj­ta tartjuk aggódó tekintetünket Kár­pátalján, ugyanakkor megnyugtató számunkra, hogy ilyen stabil, összetartó politikai, kulturális, egyházi, közösségi vezetése van itt a magyarságnak.”

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos kijelentette: „Nemzeti sorskérdés az, hogy megmaradnak-e a határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségek annak, aminek születtek: magyarnak.” Biztosította a közgyűlés résztvevőit arról, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a kárpátaljai közösségek szülőföldön maradásához szükséges erőforrások biztosítására. Főiskolát működtet Beregszászban, egyházi líceumokat támogat, a gyalázatosan alacsony fizetéseket kiegészíti a magyar közösség tagjai számára, 62 helyszínen lehetővé teszik a közeljövőben az ingyenes magyar nyelvtanulást, most viszont gazdasági téren igyekeznek megerősíteni a hűségesen kitartókat, az ebben az évben elinduló gazdaságfejlesztési támogató programmal.

Vinnai Győző, Nyíregyháza fideszes országgyűlési képviselője, az Interparlamentáris Unió magyar–ukrán baráti tagozatának elnöke szerint a magyarság a korábbi évszázadok során is mindig zaklatott időket élt, de ha megtesszük azt, amit különböző pozíciókban meg lehet tenni, akkor megmarad a magyarság Kárpátalján. Ígéretet tett arra, hogy a határ menti kapcsolatokban számíthatunk a szomszédos magyarországi megye országgyűlési képviselőinek, közgyűlésének és a magyar kormánynak a segítségére.

Schiffer András országgyűlési képviselő, a Lehet Más a Politika társelnöke köszöntőbeszédében kijelentette: „Példamutató Magyarország számára, amit a kárpátaljai magyarok az elmúlt években a megmaradás érdekében felmutattak. Külön üdvözlendő az, ahogyan az elmúlt időszakban a kárpátaljai magyar szervezetek az itteni magyarság megmaradása érdekében képesek voltak az együttműködésre.”

Gyüre Csaba jobbikos országgyűlési képviselő hangsúlyozta: „A Jobbik súlyos aggodalommal tekint arra, hogy nagyon sok kárpátaljai fiatal hagyja itt szülőföldjét. Ezt a folyamatot mihamarabb meg kell állítani, mert rövidesen az itteni magyar közösség puszta léte is veszélybe kerülhet.” Elmondta továbbá, hogy pártja Sneider Tamás alelnök vezetésével országos adománygyűjtő akciót szervezett, melynek köszönhetően 20-nál is több magyarlakta település óvodájába vagy iskolájába volt lehetőségük eljuttatni több millió forint értékű adományt.

Erdei Dolóczki István, a román képviselőház RMDSZ-es képviselője a KMKSZ közgyűlésre összeállított írásos anyag kapcsán elmondta, hogy azt olvasva az az érzése támadt, mintha egy RMDSZ-jelentést olvasna, hiszen nagyon hasonlítanak a két kisebbségi sorban lévő magyar közösség körülményei. Ugyanakkor mégis van különbség, hisz Romániában nincs mozgósítás. Viszont a sok hasonló probléma miatt együtt tudnak érezni a kárpátaljai magyar közösséggel.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke elmondta, hogy az erdélyi magyar politika kiemelt figyelemmel követi a kárpátaljai magyar közösség önrendelkezési harcát. „Úgy tekintünk most Kárpátaljára, mint ahol talán megfordulhat a Kárpát-medencei magyarság sorsa. Egy kiemelt geopolitikai és nemzetpolitikai felvonulási terület most Kárpátalja, ezért kell odafigyelni rá. A ti harcotok sikerén múlhat az egész Kárpát-medencei nemzetpolitikának a sikere.”

Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok területéről több biztató eredményről is beszámolt. Két év után Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Budapesten járt február 24-én, ami fordulópont lehet a két ország kapcsolatában ukrán részről. Erre utal, hogy ugyancsak két év után megtörténik Ljubov Nepop kinevezése Ukrajna budapesti nagykövetévé. Magyar részről eddig is mindent megtettek a két ország kapcsolatainak javítása érdekében, ami érthető, hisz Ukrajna Magyarország legnagyobb szomszédja, és a válság ellenére is több mint hárommilliárd dolláros a gazdasági forgalom a két ország között. Továbbá az itt élő magyar kisebbség védelme a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelessége. Emiatt is aggodalommal figyelték azt, ami március 13-án Ungváron történt, szóvá téve mindezt a legfelsőbb szinteken is.

Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese reagálva a magyar nagykövet által elmondottakra kijelentette, hogy a március 13-ai fáklyás felvonuláson történtekhez hasonlót még egyszer nem engednek meg Kárpátalján. Eddig nem voltak nemzetiségi ellentétek a megyében, de most megjelentek olyan emberek, akik Kárpátalját destabilizálni akarják. Ezeknek az embereknek a tevékenysége probléma a rendvédelmi szervek és az állam számára, akikkel szemben fel kell lépni. Elismeréssel szólt a jelentős eredményekről, azokról, amelyeket a kárpátaljai magyarság az utóbbi években fel tud mutatni. Hangsúlyozta: ezért van hitele a KMKSZ-nek Kárpátalján az ukránok körében is, ezt bizonyítja, hogy mintegy tízezer kárpátaljai ukrán is a magyar szövetséget támogatta a helyhatósági választásokon szavazatával.

Köszöntötte a közgyűlést Babják Zoltán, Beregszász polgármestere is, aki Beregszász és Kárpátalja névjegykártyájának, a város óriási büszkeségének nevezte a Rákóczi-főiskolát és annak épületét. Köszönetet mondott Brenzovics Lászlónak a kárpátaljai magyar összefogás megteremtésében vállalt személyes szerepvállalásáért, aminek köszönhetően például a Beregszászi Városi Tanács 26 képviselőjéből 12 a magyar összefogás színeiben kerülhetett a testületbe, és más önkormányzatokban is lehetőséget kapott a helyi magyar közösség az érdekérvényesítésre.

Horkay Sámuel, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke jelentésében elmondta, hogy a KMKSZ-nek 2015-ben 43 394 fős tagsága volt, mely 111 alapszervezetbe tömörül. Ezekből a közgyűlésen képviselteti magát 99 alapszervezet (89%). Az 527 delegált küldöttből 443 (84%) jelent meg, akik mandátumát a bizottság érvényesnek ítélte. Ennek alapján bejelentette, hogy a KMKSZ XXVII. közgyűlése határozatképes.

Andejcsák-Tóth Anetta, a KMKSZ ellenőrző bizottságának elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ elmúlt évi gazdálkodásáról. Majd a küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolókat.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának elnöke tájékoztatta a közgyűlést az általa irányított alapítvány munkájáról, az alapítvány által kezelt programok eredményeiről.

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke beszámolt az önkormányzati választások eredményeiről és azok következményeiről. Elmondta, hogy a választási siker következtében meg tudták teremteni a hatékony érdekképviselet lehetőségét az önkormányzati rendszer minden szintjén, és fontos közigazgatási pozíciókba is sikerült bejuttatni a KMKSZ által delegált szakembereket.

Mester András, a KMKSZ önkormányzati és gazdasági titkára beszámolt eddigi tevékenységéről, és tájékoztatta a küldötteket az idén induló gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatos tudnivalókról.

Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai titkára a KMKSZ gazdaságfejlesztési stratégiáját ismertette, illetve az ehhez kapcsolódó kutatásról beszélt.

Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke a tavalyi év során újraalakított ifjúsági szervezet eredményeiről számolt be, amely már 16 községben hozta létre alapszervezeteit, ezeken keresztül számos programmal szólítják meg a magyar fiatalokat.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának elnöke a kárpátaljai magyar oktatási rendszer helyzetéről és kulcskérdéseiről tájékoztatta a küldötteket.

A közgyűlés egyhangúlag megfelelőnek minősítette a Szövetség munkájá t, majd Brenzovics László megköszönte a leköszönő alapszervezeti elnökök tevékenységét, illetve bemutatta az újonnan megválasztott elnököket. A KMKSZ Választmányának tagjává választották Pálfi-Kovács Erikát, a téglási alapszervezet elnökét.

A KMKSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadta a lapunkban olvasható nyilatkozatot, majd Orosz Ildikó javaslatára döntöttek arról, hogy aláírásgyűjtést szerveznek a magyar érettségi vizsgáért.

A közgyűlés végén Miller Anna, a huszti magyar iskola 9. osztályos tanulója szavalta el Wass Albert A bujdosó imája című versét, a küldöttek és a főiskola kórusa pedig elénekelték a Szózatot.

Badó Zsolt