A nemzeti kisebbségeket érintő változásokról tájékoztatott az oktatási minisztérium
Elhalasztanák 2023-ig az ukrajnai nemzeti kisebbségek felháborodását kiváltó oktatási törvény „nyelvi cikkelyének” végrehajtását. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) tájékoztatása értelmében ennek megfelelően szándékoznak módosítani Az oktatásról törvény átmeneti rendelkezéseit – jelentette az Ukrajinszka Pravda csütörtökön.
A portál szerint a tárca már elkészítette a vonatkozó törvénymódosító indítványt és a miniszteri kabinet is jóváhagyta a tervezetet február 14-i ülésén.
„Már minden érdekelt félnek bemutattuk »Az oktatásról törvény nyelvi cikkelye végrehajtásának útitervét« és részletesen leírtuk az ehhez szükséges lépéseket az ukránnyelvoktatás minőségének javításától a kisebbségek iskoláiban a konzultációkig és egyéb részletekig” – idézi az Ukrajinszka Pravda Lilija Hrinevics oktatási minisztert.
A tárcavezető szerint a MON még Az oktatásról törvény elfogadásakor szorgalmazta, hogy az átmeneti időszak legyen hosszabb, hogy a gyerekek felkészülhessenek a változásra.
A miniszter kijelentette, hogy jelenleg a (nyelvi) cikkely végrehajtásához szükséges tárgyalási folyamatok mesterséges késleltetése zajlik.
„Magyarország részéről hamis állítások hangzanak el a Velencei Bizottság javaslatainak lényegét és azt illetően is, hogyan halad Ukrajna ezeknek az ajánlásoknak a teljesítésével” – idézi az Ukrajinszka Pravda az oktatási minisztérium sajtószolgálatát.
A tárcánál közölték, hogy megkezdődtek a tárgyalások a nemzetiségi közösségekkel, köztük a moldvai, a német, a görög, a bolgár, a gagauz és a zsidó kisebbségekkel. Egyedül a magyar közösséggel vannak „problémák”, mivel társadalmi szervezeteik képviselői „elutasították a találkozót”.
„Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kijelentette, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai között állítólag szó volt Az oktatásról törvény felfüggesztéséről – ez manipuláció és hazugság” – fogalmazott Hrinevics.
A magyar közösség képviselőinek a találkozót elutasító levele szerint „idő előttinek” tartanak bármilyen konzultációt Az általános középfokú oktatásról törvénytervezet nyelvi cikkelyéről, amíg az Alkotmánybíróság nem vizsgálja meg Az oktatásról törvény alkotmányosságával kapcsolatos beadványt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A MON egyben jelezte, hogy figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásait a magániskolákban folyó oktatás tekintetében is.
„Végrehajtjuk a bizottság ajánlásait, ezért Az általános középfokú oktatásról törvény tervezetében a nyelvi cikkely egyik pontjában előirányozzuk, hogy a magániskoláknak jogukban áll szabadon megválasztani az oktatási folyamat nyelvét” – közölte Pavlo Hobzej, az ukrán oktatási miniszter helyettese. – Ugyanakkor azonban biztosítaniuk kell az államnyelv elsajátítását a tanulók által az általános középfokú oktatás állami szabványainak megfelelően. Vagyis ha a nemzeti közösségnek módjában áll, nyithat magániskolákat és azokban játszhat a saját szabályai szerint, azonban teljesítve az ukrán nyelv elsajátításának szabványait.”
A miniszterhelyettes közölte azt is, hogy az elemi iskolák új állami szabványa, amely a miniszteri kabinet általi jóváhagyásra vár, az 1–4. osztályokban heti 5 órát irányoz elő az ukrán nyelv oktatására.
Az Ukrajinszka Pravda felidézi, hogy az orosz külügyminisztérium egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Az oktatásról törvény célja „mono-etnikai nyelvi rezsim létrehozása Ukrajnában”.
Ezenkívül Bulgária, Románia, Görögország és Magyarország levélben fordultak Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterhez, valamint Torbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához és Lamberto Zannierhez, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához, melyben felszólították Ukrajnát, hogy ne vezessen be az oktatás nyelvét korlátozó intézkedéseket – emlékeztet az Ukrajinszka Pravda.
(pravda.com.ua/Kárpátalja)
