„Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne”

2017. december 6., 14:44, 882. szám

Az elmúlt héten a Nagyberegi Református Líceum (NBRL) 37 végzősének a szíve fölé került a remény és a hit zöld szalagja. A Beregszászi Városi Művelődési Ház díszterme zsúfolásig megtelt szülőkkel, barátokkal, közeli rokonokkal, akik együtt ünnepelték a végzős diákokkal életük egyik meghatározó napját.

Vannak fontos pillanatok az életünkben, amelyekre mindig emlékezni fogunk. Nyomuk marad, s valamivel többé válunk, valamit meghatároznak. Ilyen a szalagavató ünnepség is, amelyre minden diák lázasan készülődik, egyedül és közösségben is. A szalagavató készülődései, az együtt töltött percek, a közösségben való munka, gondolkodás, a közös ügy összekovácsol, mutat valami felé. A szalag támaszték, kapaszkodó. A szalag vízválasztó hegység a végzősök életének földrajzi atlaszában. S hogy mi van a hegységen túl? Ennek a felfedezése az ő feladatuk.

Az ünnepség kezdetén Tóth László, a NBRL lelkész-igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy az ember élete olyan, mint egy fa, amelyet Isten elültet egy családba, egy nemzetbe, egy gyülekezetbe és egy líceumba. Az emberek hajlamosak arra, hogy az elültetett fa azon részeit vizsgálják csak, amelyek láthatóak. Sokszor elfeledkeznek róla, hogy sokkal fontosabb része is van, a gyökere, ami által meg tud maradni. Ha az nem lenne erős, akkor lehetnének ennek a fának égig nyúló ágai, szép levelei, de a legkisebb szellő is könnyen kidönthetné – mondta a lelkész. „Figyeljetek oda, hogy hol vannak a ti gyökereitek. Gyökerezzetek meg őbenne, mondja Pál apostol. A gyökereinket kell megerősíteni, amelyek néha láthatatlanok. Erősítsétek meg az Istenbe vetett hiteteket, azokat a gyökereket, amelyeket Isten az életetekben elhelyezett. Erősödjetek meg a hit által, ahogy tanultátok” – fogalmazott Tóth László.

Vass György beregszászi magyar konzul köszöntőjében kiemelte, hogy a szalagavató egy fontos mérföldkő az ember életében, amely előre mutat. „A legfontosabb pedig az, hogy a hosszú távú boldogságot találjátok meg az életetekben” – hangsúlyozta a konzul.

Tóth Győző, a beregszászi járási oktatási osztály helyettes vezetője kiemelte, hogy a Nagyberegi Református Líceum Kárpátalja magyar tanintézményei között az egyik legnívósabb intézmény. Felhívta a fiatalok figyelmét, hogy ők alkotják a kárpátaljai magyar értelmiség következő nemzedékét. Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarságnak nagyon nagy szüksége van a kárpátaljai magyar értelmiségre és így a mostani végzős diákokra is. „Én azt kívánom, hogy itt maradva váljatok a kárpátaljai magyarság értékes embereivé.”

Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka kiemelte, hogy ez a nap fordulópont a végzős diákok életében. Ettől kezdve önállóan kell gondolkodniuk arról, hogy hogyan tovább. „Fontos, hogy összetartsatok, a testvéri szeretetet őrizzétek. Ne feledkezzetek meg a szülői támaszról, akik mindig ott lesznek mellettetek” – hangsúlyozta a főgondnok.

Kovács András, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója tolmácsolta Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének köszöntő gondolatait. Ezt követően ő maga szólt az ifjakhoz. „Mindenre van erőm, a Krisztusban, aki megerősít engem” – ezt a bibliai igét idézve elmondta: „Néha azt látjuk, hogy vannak, akiknek nagy szükségük lenne a megerősítésre, mert az élet újabb és újabb kihívásokat hoz. Legyetek következetesek, és ne csak álmodozzatok, hanem a céljaitokat, amelyeket kitűztetek, valósítsátok meg. Ne féljetek a kudarc vagy a bukás lehetőségétől, mert mindannyian értékes emberek vagytok.”

A lelket erősítő gondolatok után a líceum Aranykéve néptáncegyüttese ajaki karikázót és szatmári táncokat adott elő. A 10. osztályosok pedig verssel és énekkel köszöntötték végzős társaikat.

Miután ünnepélyes keretek között az osztályfőnökök a végzős növendékek mellére feltűzték a zöld szalagot, az alma matertől búcsúzó diákok versben, dalban tettek megható vallomást hitükről, a szülőföld iránti szeretetükről, a családról, magyarságról. Arról a szent meggyőződésükről, hogy minden embernek küldetése van e földön.

VE