XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem: Nemzetpolitikai kerekasztal

2016. július 2., 09:23

Nemzetpolitikai kérdésekről beszélgettek határon túli magyar politikusok a KMKSZ és a Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány felsőszinevéri szabadegyetemének második napján, július 1-én, pénteken. A beszélgetést, amely a szabadegyetem résztvevői közül sok érdeklődőt vonzott, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója moderálta.

Az előadók közül elsőként Horváth Ferenc, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Lendva alpolgármestere mutatta be a szlovéniai magyarság helyzetét. A tízezer főből álló muravidéki magyar közösség sincs könnyű helyzetben, hisz ott a vegyes házasságok száma meghaladja a hetven százalékot, emiatt a gyerekek döntő többsége kettős, sok esetben hármas kötődéssel rendelkezik. Szlovéniában nincs magyar politikai párt, viszont az országban élő magyar és olasz őshonos kisebbség számára egy kisebbségi önkormányzati struktúrát hozott létre, és tart fenn a szlovén állam. A Kárpát-medencében egyedüli ország, ahol a magyar kisebbség tagjai kettős választójoggal rendelkeznek, megválasztják az úgynevezett nagypolitika és a települési önkormányzatok szereplőit, van továbbá egy a kisebbségieket tartalmazó külön választói névjegyzék, az azon szereplő állampolgárok választhatják meg a magyar önkormányzat vezetőit. Az önkormányzat jelentős jogkörrel rendelkezik, és több magyar intézményt tart fenn. Szlovéniában a magyar kisebbség jogi helyzete példaértékű, a kilencven fős parlamentben egy képviselői hely alanyi jogon biztosított a magyarok számára. Horváth Ferenc hátrányosnak tartja, hogy nincs magyar nyelvű közoktatás, csak kétnyelvű, nincs magyar egyház, és ez a pici közösség vallásilag is három részre oszlik, római katolikusok, reformátusok és evangélikusok. Ugyanakkor vannak ott is problémák, hisz a Lendvai járásban több mint 20 %-os a munkanélküliség, emiatt ott is van elvándorlás.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja, korábbi elnöke a közel félmilliós felvidéki magyar közösség helyzetét igyekezett bemutatni a hallgatóságnak. A Felvidéken jelentős a magyar közösség asszimilációja és elvándorlása, minden nap 17 emberrel vannak kevesebben. A felvidéki magyarságon belül megjelent egy – Berényi szóhasználatával – „szlovmagy” vegyes identitás. Ez a gondolkodás és vegyes identitás legitimitást is nyert a Híd–Most vegyes párt létrejöttével, a felvidéki magyarok közül egyre többen szlovákiai magyaroknak, sőt magyarul beszélő szlovákoknak tartják magukat. E két értékrend konfliktusának köszönhetően a magyarok lakta településeken alacsonyabb a választási részvétel, mint a szlovák vidékeken. Illetve a szlovák pártok is felvesznek úgynevezett „díszmagyarokat” a listáikra, ezzel megosztva az egyébként is fogyóban lévő magyar szavazóbázist.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az erdélyi magyarság helyzetét, az előttük tornyosuló problémákat igyekezett bemutatni. Beszélt a velejéig korrupt román politikai rendszerről, és a jelenleg Romániában zajló, elképesztő méreteket öltött korrupcióellenes küzdelemről. Ugyanakkor a legutóbbi önkormányzati választások igazolták, hogy a nagy lelepleződések ellenére sem fordulnak a korrupt politikusok ellen a választók. Ennek egyrészt az lehet az oka Toró T. Tibor szerint, hogy nem bíznak az igazságszolgáltatásban, másrészt azt gondolják, hogy jól van ez így, a korrupt politikus ügyes, a becsületes pedig nem életre való. Részben vitatta azt a nemzetpolitikai célként megfogalmazott véleményt, miszerint az egyik legfontosabb cél a kisebbségi magyar szavazatok egyben tartása. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint az etnikai szavazóbázist nem lehet hosszú távon egyben tartani, minimum két politikai erő kell a kisebbségi magyar politikán belül is, kisebbségi helyzetben is szükség van a pluralizmusra. Az erdélyi példa igazolta, hogy ez növeli is a szavazási hajlandóságot.

Brenzovics László az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke a kárpátaljai helyzetet ismertetve elmondta, hogy az önkormányzati választásokon a két magyar politikai párt összefogása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, annak ellenére, hogy olyan, a magyarság számára előnytelen választási körzeteket hoztak létre vidékünkön, ahol a választókörzetek különböző részei nem voltak határosak egymással. Sikerült fontos pozíciókat szereznünk a megyében. A háború és a katasztrofális gazdasági helyzet miatt viszont felerősödött a kivándorlás, a magyar kormány számos programmal, jelentős anyagi támogatással sietett a kárpátaljai magyarok segítségére, amiért hálával tartozunk. Az ukrajnai helyzet kapcsán Brenzovics László kijelentette: „Higgyék el, a veszélyek nem múltak el. Az ukrajnai válság ki fog hatni egész Európának a jövőjére.”

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője, a magyar nemzetpolitika korábbi irányítója összefoglalásként megjegyezte, az identitás erőssége az, ami leginkább meghatározza a kisebbségben élő magyar közösségek helyzetét. Ezért a magyar nemzetpolitika célkeresztjében is az identitás erősítése áll. Répás Zsuzsanna szerint amennyiben sikerül megerősíteni a kisebbségben élő magyar közösségek nemzeti identitását, megállíthatóvá válik a népességfogyás is. Elmondta, hogy a magyar nemzetpolitikai támogatások célja ezért is a magyar identitás erősítésére irányul. Ugyanakkor a támogatások növelése ellenére sem állunk jól, minden környező országban meg kell találni azt az egymástól eltérő utat, amely ugyanahhoz a közös célhoz vezet.

A politikusok kérdésekre válaszolva beszéltek arról, hogy mit vettek át, és mit vennének át legszívesebben más magyar kisebbségi közösségektől, mit várnának el még az országuktól és a magyar nemzetpolitikától. Megvitatták, hogy mit lehetne tenni az alacsony választási részvétel ellen, hisz a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyaroknak csak a fele szokott elmenni rendszeresen szavazni. Beszámoltak arról, hogy milyen programokkal igyekeznek a magyarul beszélő cigányság politikai aktivitásának a növelését elősegíteni, illetve elmondták azzal kapcsolatos véleményüket is, hogy etnikai magyar pártok meg tudnak-e szólítani többségi nemzethez tartozó szavazókat. Végül nemzetpolitikai kerekasztal-megbeszéléssé alakult a rendezvény, ahol minden résztvevő feltehette kérdését és elmondhatta véleményét.

Badó Zsolt