Polgári jogi kereset a büntetőeljárásban

2024. április 9., 09:27 , 1204. szám

„Mi a teendő, ha valaki kártérítést akar a betörők által a házában okozott kárért? Meg kell várni, amíg elítélik a betörőket?”

– A kártérítést a károsultnak kell igényelnie, amit még azelőtt megtehet, hogy a tetteseket el­ítélte volna a bíróság. De kezdjük az elején!

A Büntetőeljárási törvénykönyv (Кримінальний процесуальний кодекс України – a továbbiakban: Betk.) 3. cikkelye 1. pontjának 19. alpontja rögzíti, hogy a vád részéről a nyomozó, a nyomozást lefolytató hatóság vezetője, az előzetes eljárást lefolytató szerv biztosa és vezetője, valamint az ügyész mellett a sértett (потерпілий), illetve annak képviselője és – a jogszabályok által meghatározott esetekben – a törvényes képviselője is a büntetőeljárás résztvevője.

A büntetőeljárásban sértettként szerepelhet az a magánszemély, akinek a bűncselekménnyel erkölcsi, testi vagy vagyoni kárt okoztak; az a jogi személy, akinek a bűncselekmény elkövetése miatt vagyoni kára keletkezett; valamint az a kötvénykibocsátási ügyintéző (adminisztrátor), aki A tőkepiacokról és a szervezett árupiacokról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban olyan kötvénytulajdonosok érdekében jár el, akiket a bűncselekmény következtében vagyoni kár ért.

A sértettnek jogai és kötelezettségei vannak attól a pillanattól, hogy az ellene elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett a rendőrségen. Sértettnek minősül az a személy is, aki nem tett feljelentést, de a bűncselekmény miatt sérelmet szenvedett, és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás megindítását követően kérvényezte bevonását az eljárásba sértettként. Ezen túlmenően sértettnek minősül a közeli hozzátartozók vagy családtagok közül egy személy, aki kérvényezi bevonását az eljárásba sértettként, ha a tényleges sértett a bűncselekmény következtében életét vesztette, vagy olyan állapotba került, amely lehetetlenné teszi a megfelelő kérelem benyújtását. Kérelem alapján több személy is sértettnek ismerhető el. Ugyanakkor a sértett nem lehet olyasvalaki, akit egy jogi személy vagy a társadalom egy részének képviselőjeként ért erkölcsi kár.

A Betk. 127. cikkelye a sértettnek okozott kár megtérítésének több módját is felsorolja.

1. A gyanúsítottnak, vádlottnak, valamint – annak beleegyezése esetén – bármely más magán- vagy jogi személynek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van megtéríteni a sértettnek, a területi közösségnek, az államnak a bűncselekménnyel okozott kárt.

2. A bűncselekménnyel vagy más társadalmilag veszélyes cselekménnyel okozott kár bírósági határozat alapján is megtéríthető a polgári kereset büntetőeljárásban történő elbírálásának eredményeként.

3. A törvényben előírt esetekben és módon a sértettnek bűncselekmény elkövetésével okozott kárt megtéríthetik Ukrajna állami költségvetésének terhére.

A Betk. 128. cikkelyének 1., 4. pontjai szerint annak a személynek, akinek bűncselekmény vagy más társadalmilag veszélyes cselekmény vagyoni és/vagy erkölcsi kárt okozott, joga van polgári keresetet benyújtani a büntetőeljárás során – a bírósági tárgyalás kezdete előtt – a gyanúsított, vádlott vagy azon magán-, esetleg jogi személy ellen, aki a törvény szerint polgári jogi felelősséggel tartozik a bűncselekményt vagy társadalmilag veszélyes cselekményt elkövető gyanúsított, vádlott vagy büntetőeljárás alá nem vonható személy által okozott kárért. A keresetlevél formájának és tartalmának meg kell felelnie a polgári eljárásban benyújtott keresetre vonatkozó követelményeknek.

Az a személy, aki a büntetőeljárás során nem nyújtott be keresetet, vagy akinek a keresetét a bíróság visszautasította, külön polgári eljárásban terjesztheti elő keresetét.

Emellett az ügyész is indíthat polgári pert az állam érdekében, illetve a törvényben meghatározott esetekben az olyan polgárok érdekében is, akik kiskorúságuk, cselekvőképtelenségük vagy korlátozott cselekvőképességük miatt nem tudják megvédeni jogaikat.

A Betk. 128. cikkelyének 5. pontja értelmében a büntetőeljárásban benyújtott keresetet a bíróság a Betk.-ben meghatározott szabályok szerint vizsgálja. Ha a keresettel összefüggésben felmerülő kérdéseket nem szabályozza ez a törvénykönyv, azokra a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) normáit kell alkalmazni – feltéve, hogy azok nem mondanak ellent a büntetőeljárás elveinek.

A Ptk. 1166. cikkelye előírja, hogy a magán- vagy jogi személy nem vagyoni jogait sértő jogellenes döntésekkel, cselekményekkel vagy tétlenséggel okozott vagyoni kárt, valamint a magán- vagy jogi személy vagyonában okozott kárt az okozójának teljes egészében meg kell térítenie.

A Ptk. 1168. cikkelyének 2. pontja szerint a magánszemély halálával okozott erkölcsi kárért járó kártérítés az elhunyt házastársát, szüleit (örökbe fogadó szüleit), gyermekeit (örökbefogadottjait), valamint azokat a személyeket illeti meg, akik vele egy családban éltek.

A bírósági illetékről szóló törvény 5. cikkelye 1. pontjának 2. és 6. alpontjai szerint a felperesek mentesülnek a bírósági illeték megfizetése alól a rokkantsággal vagy más egészségkárosodással, valamint a magánszemély halálával okozott kár megtérítése iránti kereset benyújtása, valamint a bűncselekmény elkövetésével okozott vagyoni kár megtérítése iránti kereset benyújtása esetén.

A Ptk. 16. cikkelye 2. pontjának 8. és 9. alpontjai szerint a polgári jogok és érdekek védelmének módszerei lehetnek a kártérítés és a vagyoni kár megtérítésének egyéb módjai, valamint az erkölcsi (nem vagyoni) kár megtérítése.

A Ptk. 22. cikkelye értelmében az a személy, aki polgári jogainak megsértése miatt kárt szenvedett, kártérítésre jogosult. Kárnak minősül a személynek valamely tárgy megsemmisülése vagy sérülése kapcsán elszenvedett vesztesége, valamint az a kiadás, amelyre a személy sérült jogának helyreállítása érdekében kényszerült vagy fog kényszerülni.

A Ptk. szerint – és a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint is – a felperes ugyancsak jogosult az elmaradt haszon megtérítésére, de köteles bizonyítani a bíróság előtt, hogy bizonyos bevételhez juthatott volna – és hozzá is jutott volna –, s az alperes jogsértő magatartása fosztotta meg őt a haszontól (lásd: Постанова Верховного Суду 26 серпня 2021 року у справі № 468/46/18-к – провадження № 51-1447км21!).

A károkat teljes egészében meg kell téríteni, hacsak törvény vagy szerződés másként nem rendelkezik.

Ezenkívül a Ptk. 23. cikkelye kimondja, hogy a személynek joga van a jogai megsértésével okozott erkölcsi kár megtérítéséhez. Erkölcsi (nem vagyoni) kárnak minősül egyebek mellett a lelki szenvedés, amelyet az egyén a vele, családtagjaival vagy közeli hozzátartozóival szemben tanúsított jogellenes magatartás miatt szenvedett el, valamint a lelki szenvedés, amelyet az egyén vagyonának megsemmisülése vagy megrongálódása miatt szenvedett el.

Az erkölcsi (nem vagyoni) kár utáni kártérítés mértékét a bíróság határozza meg a felperes által elszenvedett (testi, lelki, pszichikai stb.) szenvedés jellegétől és mértékétől, a nem vagyoni veszteségek jellegétől (időtartamától, a gyógyulás lehetőségétől stb.) függően és egyéb körülmények figyelembevételével.

hk