Miért veszik ki a polgárok a pénzüket a bankból?

2024. március 12., 11:50 , 1200. szám

Ez év eleje óta a szokásosnál többen nyúlnak a bankokban őrzött megtakarításaikhoz. Bár a szóban forgó összeg csak néhány százaléka annak, ami a bankbetéteken marad, a pénz kiáramlását így is tízmilliárdokban mérik – mutat rá összeállításában a BBC News Ukrajina.

Januárban az NBU operatív adatai szerint a hrivnyabetétek – mind a lakosságiak, mind a vállalkozásoké – mintegy 50 milliárd hrivnyával (vagyis több mint 3%-kal) csökkentek. A lakosság devizabetétei is csökkentek, bár kisebb mértékben.

Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai bizottságának elnöke az elsők között hozta nyilvánosságra ezeket a statisztikákat.

„Ez a háború kezdete óta a legnagyobb ütemű és volumenű hrivnyabetét-csökkenés” – kommentálta a számokat, mindjárt hangsúlyozva, hogy az ukrán bankrendszer továbbra is stabil, illetve az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) intézkedései hatékonyak.

Februárban azonban folytatódott a betétek olvadása. Bohdan Danilisin volt gazdasági miniszter számításai szerint a teljes csökkenés az első két hónap eredményei alapján mintegy 100 milliárd hr-t tehet ki.

Hetmancev jelezte ugyanakkor, hogy az év első hónapjában megszokott jelenségről van szó, még ha a pénzkiáramlás rendszerint a mostaninál kisebb mértékű is. A képviselő által mellékelt grafikonon látható, hogy a betétek csökkenése nem volt a mostanihoz fogható még tavaly, a gyakori áramszünetek közepette sem. 2022 elején, az orosz invázió megindulása előtt viszont az emberek hasonló nagyságrendben vették ki a megtakarításaikat a bankokból.

De miért csökkent idén télen a szokásosnál nagyobb mértékben a betétállomány? Az elmúlt esztendő végét és 2024 elejét a kormány és a parlament több olyan kezdeményezése jellemezte, amelyek bevezetése fokozhatja az állami kontrollt az állampolgárok bevételei és számlái felett, vagy akár a zárolásukat is eredményezheti. Hetmancev nem zárta ki például, hogy a betétek kiáramlása összefüggésbe hozható az új mozgósítási törvényjavaslattal, amely többek között a mozgósítást elkerülők bankszámláinak zárolását indítványozza. A képviselő ugyanakkor mindjárt hangsúlyozta, hogy ezeket a normatívákat nem fogják támogatni a parlamentben.

Közgazdászok és megfigyelők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a fokozott ellenőrzés vagy zárolás nem feltétlenül függ össze a katonai mozgósítással. Szóba jöhet a gazdasági vagy adómozgósítás is, amihez az állam nagyobb ellenőrzést kívánhat a polgárok számlái felett.

A megfigyelők rámutatnak arra is, hogy az NBU beszámolt a banktitkok őrzésének, védelmének, felhasználásának és nyilvánosságra hozatalának szabályaiban javasolt módosításokról, köztük a polgárok teljes bankkártyaszámaihoz és az általuk végzett műveletek adataihoz való hozzáférés biztosításáról az adóhatóság számára. Ez lehetővé tenné a számlatulajdonosok teljes körű azonosítását – és ezáltal annak ellenőrzését, hogy honnan kapnak pénzt, illetve hová utalják át. Egyelőre ezek csak tervek, de már a puszta megjelenésük, illetve a hasonló kezdeményezések felvetése is befolyásolhatja a polgárok pénzügyi döntéseit.

Egy további, a válságok több évtizedes tapasztalatai által igazolt taktika arra indíthatja az embereket, hogy hrivnyában őrzött megtakarításaikat devizára váltsák. Danilisin ezzel kapcsolatban egy további rekordra hívja fel a figyelmet: 2024 januárjában a lakosság nettó készpénzes valutavásárlása (az adásvétel különbözete) 0,9 milliárd dollárt tett ki. A közgazdász rámutat: december óta nőtt a késztetés, hogy a hrivnyát dollárra váltsák, miután jelentkezett a külföldi segélyek folyósításával kapcsolatos bizonytalanság. A dollár árfolyama is tavaly év végétől kezdett emelkedni.

Mindezen megfontolások mellett ne vessük el a legkézenfekvőbb magyarázatot: az embereknek egyszerűen pénzre van szükségük. A Razumkov Központ felmérése szerint 2024 januárjában az ukránok 57 százaléka értékelte rossznak az ország gazdasági helyzetét, és több mint egyharmada családja anyagi helyzetét is hasonlóan rossznak ítélte.

(zzz/bbc.com)