Macron nyilatkozata: Kijev üdvözli, a Kreml rémisztget, a NATO vonakodik

Az elmúlt napokban világszerte reagáltak Emmanuel Macron francia elnök február 26-i felvetésére nyugati csapatok Ukrajnába telepítésének lehetőségéről.

A DW összeállítása szerint elsőként Robert Fico szlovák kormányfő szellőztette meg az értesülést. Elmondása szerint egyes nyugati országok fontolgatják annak lehetőségét, hogy „kétoldalú megállapodások alapján Ukrajna területére küldjék katonáikat”. Közölte, hogy „néhány NATO- és EU-tagországról” van szó, de az információ bizalmasságára hivatkozva nem részletezte, hogy melyekről.

Ezt követően Emmanuel Macron francia elnök, aki aznap több mint 20 nyugati vezetőt látott vendégül Párizsban egy Ukrajna segélyezéséről rendezett konferencián, kijelentette, hogy „jelenleg nincs konszenzus a szárazföldi csapatok hivatalos telepítésével kapcsolatban, de semmi sem zárható ki”. Megjegyezte: a szövetséges csapatok telepítését Ukrajnába ma azok tartják elképzelhetetlennek, akik a teljes körű orosz invázió kezdetén még kizárták, hogy harckocsikat és nagyobb hatótávolságú rakétákat szállítsanak az Ukrán Fegyveres Erőknek, ma pedig már arról beszélnek, hogy miként adjanak át többet és gyorsabban.

„Tehát bármi lehetséges, ha segít elérni célunkat” – jelentette ki Macron.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalvezetőjének tanácsadója üdvözölte a „vita kezdetét”.

„Az Ukrajna fegyveres erők általi közvetlen támogatásának lehetőségéről szóló vita megnyitását úgy kell tekinteni, mint a szándékot a hangsúlyok pontosabb kihelyezésére, a kockázatok egyértelműbb kiemelésére” – közölte a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Szerinte ez az „abszolút tudatosítása azoknak a kockázatoknak, amelyeket a militarista, agresszív Oroszország jelent Európa számára”.

Dmitro Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy egy ilyen lépés ellentétes a nyugati országok érdekeivel. Hozzátette: sokan közülük „meglehetősen józanul mérik fel az ilyen akciók lehetséges veszélyeit”.

„Ebben az esetben nem a közvetlen konfliktus (a Nyugat és Oroszország között – a szerk.) valószínűségéről, hanem az elkerülhetetlenségéről kellene beszélni” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és a Fehér Ház képviselője egyaránt arról biztosítottak, hogy az észak-atlanti szövetség és az USA nem tervezi harcoló csapatok küldését Ukrajnába.

„A szövetségesek 2014 óta példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának és fokozták a támogatást a teljes körű invázió óta. De nincsenek semmiféle tervek a NATO harcoló csapatait illetően Ukrajnában” – jelentette ki az Associated Press hírügynökségnek Stoltenberg.

Olaf Scholz német kancellár szintén kizárta a lehetőséget.

„Egy nagyon jó vita során elhangzott, hogy amiben a kezdetekkor megállapodtunk egymással, az a jövőre is vonatkozik: Ukrajna földjén nem lesznek semmilyen szárazföldi csapatok, nem lesznek katonák, akiket európai országok vagy NATO-országok küldenek oda” – jelentette ki.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Petr Fiala cseh kormányfő, a spanyol kormány és a brit kormányfő szóvivői is kijelentették, hogy nem tervezik csapataik bevetését Ukrajnában.

A balti államok viszont támogatták a francia elnök felvetését.

„Európa sorsa az ukrajnai csatatéren dől el. Az olyan időkben, amilyenekben ma élünk, nagy szükség van a politikai vezetésre, az ambícióra és az eltökéltségre, hogy rendhagyóan gondolkodjunk” – írta Gabrielius Landsbergis lett külügyminiszter a Twitteren.

(ntk/dw.com/eurointegration.com.ua)