A görögdinnye termesztéstechnológiája XXIII.

Néhány gondolat a magvatlan dinnyefajtákról

A fajtaválasztással kapcsolatban egyre nagyobb reklámot kapnak a vetőmag-forgalmazók részéről a magvatlan, magszegény, triploid dinnyefajták. Mivel e fajták magvai 30–50%-kal drágábbak, mint a hagyományos, úgynevezett magvas (diploid) dinnyéké, érdemes körbejárni a témát, mielőtt belekezdenénk a termesztésükbe.

Tisztázzuk a fogalmakat!

A triploid hibrid görögdinnye termesztése magas szintű tudást és tapasztalatot igényel a termesztő részéről. Amennyiben az interneten keresgélünk, sokszor találkozhatunk magvatlan, magszegény, triploid tulajdonságú dinnyefajtákkal. Ez a három megnevezés ugyanazt a dinnyetípust jelöli, mert abszolút magvatlan dinnye nincs. A legjobb fajtáknál is előfordulnak magvak, legfeljebb fehérek, gyengén fejlettek (csökevényesek) vagy aprók lehetnek. Ráadásul nincs rá garancia, hogy a termesztett magvatlan dinnyefajta ténylegesen magtalan lesz, ezt alább részletesebben is kifejtjük.

Kis történelmi áttekintés

A mag nélküli dinnye problémájának megoldása komoly feladat volt a növénynemesítők számára, melyet az 1950-es években Japánban sikerült megoldani. Úgynevezett triploid (3N) dinnyefajtákat sikerült előállítani bonyolult nemesítési eljárással, melyet most nem részletezek. A módszer felettébb érdekes, elgondolkodtató, mert hogyan tudnak magot szedni a nemesítők, ha nincs magja a dinnyének, hogyan tudják tovább szaporítani? Maradjunk annyiban, hogy a kereskedőknél van olyan vetőmag, mely magvatlan dinnyét terem. Mint minden újdonság, a magvatlan dinnye is hamar felkapottá vált egyes országokban, de manapság viszonylag kevés az olyan gazdálkodó, aki nagy területen foglalkozik a termesztésével. Ennek fő okai a vetőmag drágasága, a porzó fajtaigény, illetve a sokkal magasabb termelési költségek, melyek alacsony terméseredményekkel párosulnak. Amennyiben mégis triploid típusú dinnyét termeszt a vállalkozó, valószínű, hogy csak a fajtaválaszték bővítése a cél, nem egyedül ebből a fajtából kíván megélni.

Lássuk az előnyöket!

Az elmúlt 20 évben rengeteget javultak a fajták genetikai tulajdonságai, s találhatunk olyan fajtát, melynek magja teljesen észrevehetetlen. Szinte minden nagyobb vetőmag-forgalmazónak van triploid dinnyefajtája. Ennek oka a vásárló örökös dilemmája: „A magot kiköpjem vagy meg­ehetem?” Sokak számára a dinnye fogyasztásakor kellemetlenséget okoznak a magvak, így számos potenciális vevő fordul el a dinnyétől. E probléma kiküszöbölésére hozták létre a magszegény/magvatlan fajtákat, melyeket ma már bárki fogyaszthat, ha úgy kívánja. Tehát a dinnyefajták nemesítése marketingfogás, mely többé-kevésbé működőképes. Magvatlan dinnyével megjelenni a piacon jelentős számú érdeklődőt vonz, főleg, ha új, különleges, rendhagyó az adott fajta.

Talán több a hátránya, mint az előnye

A triploid dinnye termesztésekor jóval magasabb költségekkel kell számolnunk, ami 30%, de akár 50% többletkiadást is jelenthet egy hagyományos fajtához képest. Kárpátalján a piac nem tesz lényeges különbséget a dinnyefajták közt, a fajtaválasztékból a felvásárló azt veszi, amelyiket ismeri, vagy amelyiket az a termelő ajánlja, akiben megbízik. Nem valószínű és egyelőre nem is az a gyakorlat, hogy a felvásárló lényegesen magasabb árat ad egy triploid dinnyéért. Már ennyinek is bőven elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a termelőt céljai átgondolására késztesse.

Fontos szempont, hogy a magvatlan dinnye kevesebbet terem, a legtöbb fajtánál a termés mérete 10 kg körüli, sőt ennél lényegesen kisebb szokott lenni, ami az ukrán piacra alkalmatlanná teszi.

További fontos szempont, hogy a triploid dinnye mellé porzó fajtára is szükség lehet. Általában a porzó fajta tulajdonságai messze nem olyan jók, mint a triploid dinnyéé. Sőt, a virágok beporzásához is poszméhekre, méhekre vagy emberi segítségre van szükség.

Újabb hátrány, hogy egyes esetekben a magvatlan dinnye is magvassá válhat. Akár még több mag is lehet bennük, mint a hagyományos fajtákban. A mag kifejlődését előidézhetik a szárazság és az extrém meleg okozta stresszhatások. Fontos megemlíteni, hogy az elsőnek bekötött 1-2 termés rendszerint magvas, ezeket a technológia szerint el kell távolítani. Tehát máris oda 1-2 korai termésünk. Tehát korai termesztésre egyáltalán nem javasolhatók a magvatlan fajták, amiként fóliás termesztésre sem, ahol a beporzók hiánya igen súlyos hátráltató tényező.

Ízelítőül következzék néhány kereskedelemben kapható triploid dinnyefajta: Valdoria, Estel Deluxe, Style, Stellar, Kaori, Cracker Jack, az Enza Zadentől az E26C.00181, Rio Grande, Orange King stb.

Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza