Magyarország segítségnyújtása Ukrajna és az Ukrajnából menekülők számára

Pál Norbert kormánybiztos előadása Beregszászban

2024. január 22., 08:45 , 1194. szám

A magyar kormány továbbra is elkötelezett minden, az orosz–ukrán háború elől menekülő személy megsegítése mellett a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradását és boldogulását célzó támogatásában – jelentette ki Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos január 18-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában.

Az MCC Beregszászi Képzési Központja idei első nyitott rendezvényének kezdetén Dobsa Beáta központvezető köszöntötte a megjelenteket. A közel két éve tartó orosz–ukrán háború kapcsán Dobsa Beáta elmondta: „Mi, kárpátaljaiak bizonyos értelemben nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a vidék a mai napig a béke szigete, s az a hely, mely menedéket, biztonságot és lehetőséget nyújt azoknak, akik Ukrajna azon részein éltek, melyeket hatalmas támadások értek az eltelt időszakban. Azonban a környező országok is hatalmas segítségről tettek tanúbizonyságot, s ebben kiemelt szerepe volt a magyar államnak is, mely támogatta és támogatja az otthonaikat a harcok miatt elhagyni kényszerülőket” – fogalmazott.

Magyarország az orosz–ukrán háború kitörésének első napjától segíti a menekülőket. Az ezzel kapcsolatos munka koordinálására kormánybiztosságot hoztak létre, melynek tevékenységét, Magyarország Ukrajnának és az ukrán állampolgároknak nyújtott szerteágazó segítségnyújtását összegezte elő­adásában Pál Norbert kormánybiztos csütörtök délután Beregszászban.

Alig néhány nappal a háború kitörését követően, 2022. március 4-én az Európai Unió aktiválta az ukrán állampolgárok ideiglenes védelme érdekében az erre a célra szolgáló irányelvét, mely alapján az Unió országai idegenrendészeti hatóságainak nem kellett egyénileg vizsgálniuk, hogy fennállnak-e egy adott személynél a menekültté válás kritériumai, csupán az ukrán állampolgárság ténye alapján jogosulttá váltak az adott országban való tartózkodásra és számos egyéb kedvezményre. Ennek megvannak a maga előnyei és hátrányai egy­aránt: az ún. menedékes státuszt az orosz–ukrán háború elől menekülők gyorsan és alanyi jogon kaphatják meg, azonban a menekültstátusszal ellentétben a menedékes státusz egy meghatározott időre szól, jelenleg az Európai Unió ezt 2025. március 4-ig hosszabbította meg.

Pál Norbert kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem hagyta el szülőföldjét, s a lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a megmaradásért, szomorú azonban, hogy egy európai országban háború dúl, mely következtében Ukrajnából rendkívül sokan távoztak külföldre. A statisztika alapján Magyarországra 2023 novemberéig 1 200 000, a háború elől menekülő személy lépett be, több mint 640 ezer ukrán állampolgár igényelt valamilyen formában segítséget a magyar–ukrán határszakaszon kialakított öt segítségponton, a karitatív szervezeteknél és a pályaudvarokon, s mintegy 40 ezren kaptak menedékes státuszt.

„Amellett, hogy mindenkiről, aki Magyarországon keres menedéket, gondoskodunk, számunkra az is nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban a több mint 1 100 éves kárpátaljai közösséget is támogassuk, megerősítsük, reményt adva, hogy a kárpátaljai magyarság vezetői, az önkormányzatok, az egyházak és a magyarság szolgálatát vállaló intézmények helytállnak ebben a helyzetben, az anyaország is mindenhol segít” – szögezte le Pál Norbert.

A kormánybiztos az Ukrajnából menekülők fogadása, alapellátása, elszállásolása, utaztatása, jogi és anyagi megsegítése mellett szót ejtett az önkéntesek és a karitatív szervezetek grandiózus munkájáról, majd részletesen beszámolt arról, mit tesz a magyar kormány a menekülők hosszabb távú tartózkodása feltételeinek megteremtése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében. A hosszabb távú szálláslehetőség mellett biztosítják többek között az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférést, engedélymentesítették a menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgárok munkavállalását.

Pál Norbert emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) a háború kezdete óta biztosítja a határról a díjmentes utazást azoknak a személyeknek, akik a háború elől menekülve Magyarországra érkeznek. Ez idáig ebből a célból kb. egymillió szolidaritási jegyet állítottak ki.

A háború elől menekülő ukrán személyek kapcsán az is fontos, hogy ők ukrán közösségre is találjanak Magyarországon, ahol szabadon ápolhatják hagyományaikat is, egymást segítve a jelenlegi helyzetben. Ebben nyújtanak segítséget a Magyarország-szerte működő ukrán nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek és iskolák, s jelentős lépés volt a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola megnyitása Budapesten.

A legnagyobb segítséget továbbra is maga a magyar kormány nyújtja, mely arra törekszik, hogy a menekültek számára stabil és biztonságos környezetet biztosítson – emelte ki a kormánybiztos, hozzátéve: az Ukrajnában kialakult háborúval összefüggésben felmerült kiadások már meghaladják a 80 milliárd forintot.

Magyarország jelenleg történetének eddigi legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, hiszen amellett, hogy befogadja a háború elől menekülőket és gondoskodik is róluk, segít Ukrajna területén is: a tartós élelmiszerek, orvosi felszerelések, autóbuszok, generátorok, üzemanyag átadása mellett többek között konténeróvodát alakítottak ki Zahalciban (Bucsai járás, Kijev megye) a harcokban megsemmisült intézmény pótlására, s jelenleg is folyik a súlyosan megrongálódott általános iskola felújítása ugyanitt, Bucsában konténer-mentőállomást hoztak létre és szereltek fel, a bucsai járási Szinyakon pedig folyamatban van egy multifunkciós egészségügyi rendelői, postai és önkormányzati funkcióval bíró épület létesítése.

Magyarország folytatja a humanitárius segítségnyújtást – hangsúlyozta Pál Norbert, hozzátéve: a magyar kormány továbbra is elkötelezett minden, az orosz–ukrán háború elől menekülő személy megsegítése mellett a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradását és boldogulását célzó támogatásában.

CsA