Költségvetés: Ki fizeti a révészt?

A háború második évében – legalábbis a főbb mutatók alapján – az ukrán gazdaság jobban teljesít, mint az elsőben. A jövő azonban egyelőre bizonytalan, veszélybe kerülhet a 2024. évi költségvetés – derül ki a BBC News Ukrajina összeállításából.

Jövőre a GDP 5%-os növekedése várható a tavalyi jelentős visszaesés után. A hrivnya árfolyama stabil, sőt erősödött. A 2022-ben 26 százalékot meghaladó infláció idén az Ukrán Nemzeti Bank által meghatározott keretek között maradt (kb. 5 százalék), amire még a háború előtt se nagyon volt példa. Csökkent a munkanélküliség, az üzletekben, kávézókban nincs hiány vevőkből, a felmérések pedig a fogyasztói hangulat javulását igazolják.

A parlament által határidőre elfogadott 2024-es költségvetésben nagyjából minden úgy lett elosztva, mint az idei büdzsében. Az utóbbi napokban-hetekben azonban a kormányzati tisztviselők és az elemzők egyaránt riadót fújtak. Mi történt?

Ki állja a cechet?

Az ukrán gazdaságtól jövőre várt 1 800 milliárd hrivnya bevételre mintegy 3,3 billió hr kiadás jut – mutat rá a jövő évi költségvetés legnagyobb problémájára Hlib Vislinszkij, a Gazdaságstratégiai Központ ügyvezető igazgatója.

A hiány, vagyis a bevétel és a kiadás közötti különbség 1 500 milliárd hr. Ez lényegében még egy éves költségvetés – érzékelteti a probléma nagyságát a közgazdász.

A teljes körű orosz agresszió megindulása óta a költségvetési kiadások fele a hadseregre megy el. A 2024-es büdzsé szerint a védelmi előirányzatok 1,6 billió hr-t tesznek ki, ami a kiadások 50,5%-a.

A másik fele a betervezett kiadásoknak a költségvetési alkalmazottak és köztisztviselők fizetésére, szociális kiadásokra és nyugdíjakra van előirányozva.

A gazdaság által megtermelt pénzek azonban csak a kiadások egyik felére – a hadseregre – elegendőek. A többit a háború kezdete óta a nemzetközi partnerek finanszírozzák.

Vagyis a gazdasági növekedés, a lényegében a 2021. évinek megfelelő jólét, hogy van kereslet az opcionális áruk, szolgáltatások iránt – mindez a külföldi pénz beáramlásával függ össze.

A Pénzügyminisztérium szerint 2022-ben az ország csaknem 32 milliárd dollárt kapott a nemzetközi partnerektől. Idén novemberig közel 37,5 milliárd dollárt.

Ukrajna fő „szponzora” 2023-ban az Európai Unió lett, ahonnan csaknem 18 milliárd dollár származott. Az EU az Egyesült Államokat „szorította le” a dobogó legfelső fokáról, amely a háború első évében még élen járt a pénzügyi segélyek terén. Idén 11 hónap alatt így is csaknem 11 milliárd dollár érkezett az USA-ból (a 2022-es 12 milliárddal szemben). Ugyancsak az adományozók közé tartozik Kanada, Japán és Nagy-Britannia, valamint az IMF és a Világbank.

Kijev jövőre hozzávetőleg ugyanannyi nemzetközi segélyre számít, mint idén – mintegy 42 milliárd dollárra. A különbség az, mutatott rá a napokban Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, hogy jelenleg nem tudni, ki fedezi ennek az összegnek a háromnegyedét. A tárcavezető ennek kapcsán „visszatérésre a valóságba – 2022 márciusába és áprilisába” és „kijózanodásra” szólított fel.

Mi a gond?

A problémák a két legnagyobb adományozóval – az EU-val és az USA-val – kapcsolatosak, amelyek még nem hagyták jóvá az Ukrajnának szánt jövő évi segélyeket.

Az Egyesült Államokban közeledik az elnökválasztás, és a főbb politikai szereplők egyre nehezebben tudnak kompromisszumot kötni. Elkerülendő az úgynevezett „shootdown”-t, ami a költségvetési kiadások finanszírozásának leállásával jár, Biden elnök kénytelen volt aláírni novemberben egy ideiglenes költségvetést, amelyben nem szerepelt Ukrajna segélyezése. A kongresszusi szavazás az Ukrajnának szánt pénzekről december elején várható – lapunk megjelenésekor talán már ismert lesz az eredmény –, de az sem kizárt, hogy a döntés 2024-re marad.

Az EU-ban folynak az egyeztetések az unió reformjáról. Az Ukrajnának szánt nagyszabású, 50 milliárd eurós, több évre szóló (2024–2027) segítségnyújtási program – Ukraine Facility – megkapta az előzetes jóváhagyást az Európai Parlamentben, de az Európai Tanácsnak is meg kell szavaznia. A szavazásnak egyhangúnak kell lennie, vagyis Magyarországnak is hozzá kell járulnia a programhoz. A Politico szerint azonban Budapest korábban feltételekhez – a Kijev támogatásáról rendezendő „stratégiai vitához” – kötötte az Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos döntéseket. Az ET legkorábban a testület december 14–15-i csúcstalálkozóján határozhat a Kijevnek szánt pénzekről.

Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemzési részlegének vezetője szerint az USA támogatása tűnik problémásabbnak.

„Idén több mint 3 milliárd dollárt vár a kormány (az Egyesült Államoktól), és valahogy még mindig nem világos, hogy ez a segély mikor érkezik meg, és egyáltalán megérkezik-e. Ennek megfelelően az a körülbelül 13 milliárd, amit jövőre szándékoznak megkapni, egyelőre szintén kérdéses” – magyarázza a helyzetet a közgazdász. Ugyanakkor szerinte az USA-ból mindenképpen meg fog érkezni a segély, „mert akárhogyan is, de Amerikában a demokraták és a republikánusok is megértik, hogy e segély nélkül Ukrajnának nagyon nehéz lesz”.

Vannak egyéb gondok is. Az EU-tól remélt 50 milliárd euróból 39 milliárdot különítenének el kizárólag az ukrán költségvetés támogatására, ám az, hogy a pénzt mikor fizetnék ki, jelenleg még nem dőlt el – magyarázza Olekszandra Betlij, a Gazdaságkutató és Politikai Konzultációs Intézet vezető közgazdásza.

Az eredeti elképzelés szerint a támogatást egyenlő részletekben folyósítanák. Ám az ukrán kormány már jelezte az EU vezetőinek, hogy jövőre mindjárt 18 milliárd euró kifizetését kéri, vagyis ugyanannyit vár Kijev, amennyit idén is kap Brüsszeltől.

Ha mindehhez hozzászámítjuk a Kanadától, Japántól és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől remélt segélyt, még az optimista forgatókönyv megvalósulása esetén is maradhat mintegy 5 milliárd dollárnyi különbözet a szükséglet és a felajánlások között, mutat rá a közgazdász.

Pótolni a hiányt

Hogyan lehet betömni a „lyukat”, és mi lesz pénz nélkül? A módszerek és a következmények különbözőek lehetnek attól függően, hogy mennyi hiányzik majd a kiadások fedezéséhez.

A Pénzpénzügyminiszter szerint ötmilliárd dollárnyi hiány pótlása megoldható, például a költségvetési bevételek átcsoportosításával.

Amennyiben a hiány 10 milliárd dollár, Marcsenko pénzügyminiszter szerint ezzel a feladattal is megbirkóznak, ekkor azonban a kormány kénytelen lesz „itt-ott megnyirbálni a kiadásokat, emelni az adókat”. Ezek a lépések valószínűleg hasonlóak lesznek a 2022-ben már megtapasztalt intézkedésekhez: lemondás a költségvetési dolgozók fizetésének emeléséről, a nyugdíjak indexálásáról, az adóterhek növelése. Mindez „csúnyán” fog festeni és népszerűtlen lesz, mondja Hlib Vislinszkij, de nem lehet elkerülni.

Azt viszont még mindig nem tudja a kormány, hogyan fedezhetne egy több mint 20 milliárd dolláros hiányt. A szakértők különböző elképzeléseket vázolnak fel a lehetőségeket illetően. Ezek között szerepel a pénzkibocsátás az Ukrán Nemzeti Bank részéről, a magas inflációhoz és a hrivnya leértékeléséhez való visszatérés, sőt a katonai és szociális kiadások csökkentése vagy befagyasztása is felmerül.

Bárhogyan alakuljanak is a dolgok, már most nyilvánvaló: a pénzügyek szempontjából 2024 nehezebb lesz, mint az idei esztendő volt. Ennek megfelelően a meghozandó döntések is súlyosabbak lehetnek.

(pszv/bbc.com)