Légiriadó: Lehetséges-e a „többszintű” riasztás?

Az ellenséges MiG–31-esek felszállásai miatt rendszeressé vált és egyre hosszabb légiriadók közepette az ukrán polgárok „többszintű” légiriadó bevezetését javasolják, hogy ne kelljen minduntalan leállnia az életnek, valahányszor megszólalnak a szirénák.

A probléma lényege

A MiG–31-esek felszállása azért különösen veszélyes, mert alkalmasak a hiperszonikus Kinzsal rakéták hordozására. A Kinzsalok a hangsebesség sokszorosával repülve akár 2000 kilométeres távolságban is megsemmisíthetik a célpontot alig néhány perc alatt, vagyis Ukrajna egész területét fenyegetik.

A hosszas légiriadók során gyakorlatilag leáll az élet Ukrajnában. Az emberek panaszkodnak, hogy a települések „megbénulnak” ilyenkor, mert sem az állami, sem az egyéb intézmények nem működnek; a gyárak nem termelnek; a tanulók és hallgatók nem folytathatják tanulmányaikat, órákat vagy előadásokat legfeljebb az óvóhelyen tartanak; leáll a tömegközlekedés stb. Egyesek a hatóságok vagy a katonai vezetés rovására írják ezeket az áldatlan állapotokat, de akik nem, azok is szeretnék, ha mielőbb megoldást találnának az illetékesek.

Mit mondanak a közösségi médiában?

Az RBK–Ukrajina projektje, a Styler arról készített összeállítást, miként reagál a lakosság a jelenségre a közösségi oldalakon, s mit javasolnak az emberek. Ahogy megszokhattuk, a közösségi média felhasználóit megosztotta a kérdés.

Szerhij Szidorenko újságíró Facebook-oldalán abban látja a problémát, hogy az olyan riasztások miatt is leáll számos „folyamat” az országban, „amelyek nem járnak rakétaindítással”. Egy külföldi diplomata példáján rámutat, hogy a követségi munkatársak biztonsági protokollja eltérő az ukrajnaitól. Figyelembe veszik a légiriadó okát, s ennek alapján tesznek javaslatot arra, hogy mi a teendő adott esetben.

„Azokban a hónapokban, amióta ő (a külföldi diplomata – a szerk.) itt dolgozik, a riasztások abszolút többsége a »nincs közvetlen veszély« minősítést kapta – írja. – A MiG-ek felszállásai olyan »riasztásoknak« minősülnek, amelyek során el lehet indulni, és tovább lehet menni, ahová eltervezted.”

Az újságíró szerint a kijevi és általában az ukrán hatóságok számára túl nehéznek bizonyult a riasztások differenciálásának nyilvánvaló feladata. Mint fogalmazott, a kormány továbbra is megajándékozza az Oroszországi Föderációt a képességgel, hogy könnyedén gazdasági háborút folytasson Ukrajna ellen. Elég egy tartálynyi üzemanyagot rászánni a MiG indítására és Kijev logisztikailag két részre szakad (a Dnyeper mentén – a szerk.), a sofőrök nem kevés benzint fogyasztanak a forgalmi dugókban, „sok gazdasági szereplő leállítja a munkát, valakinek az áruja megromlik, másoknak meghiúsul a találkozója, stressz, idegsejtek elvesztése stb.” – érzékelteti a helyzetet Szidorenko.

Szerinte a hatóságok ezzel a „gondoskodásukkal” az ellenkező hatást érik el, az emberek teljesen figyelmen kívül hagyják a légiriadókat.

„Csak azért kellenek (a MiG-ek felszállása miatti riasztások – a szerk.), hogy a hatóságok elhárítsák magukról a felelősséget” – írja.

Véleménye szerint a megoldás kézenfekvő: többszintű riasztást kell bevezetni.

Mit mond a hadsereg?

Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője korábban arról beszélt, hogy a MiG-ek repülései döntően a pilóták gyakorlásával függnek össze, illetve a légvédelem ellenőrzésével. Néhány napja az országos hírcsatornák közös műsorfolyamában szóvivő azt is kifejtette, miért lettek hosszabbak a légiriadók. Ezek szerint korábban, amikor a MiG-ek a levegőbe emelkedtek, körülbelül 20 percig szólt a légiriadó. Ihnat szerint az oroszok ilyenkor a fel- és leszállást gyakorolták, gyakorló repüléseket végeztek.

„Más félórás riasztások is voltak – ez az az idő, amíg a MiG–31 elhasználja az üzemanyagát. […] Most az ellenség más feladatokat tűz ki célul: a légi utántöltést. Érthető, hogy a MiG által a levegőben töltött idő megduplázódik. Most az ilyen riadók hossza több mint 2,5 óra” – magyarázta a légierő szóvivője.

A meggyőző érveket és magyarázatokat azonban semmilyen gyakorlati javaslat vagy intézkedés nem kísérte – egészen a közelmúltig. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 17-én, pénteken utasította a hadsereget és a kormányt, hogy oldják meg a MiG-ek felszállása miatti hosszú légiriadók problémáját.

„Légvédelmünk szintje és a rakétafenyegetettségre való általános felkészültségünk lehetővé teszi a reagálás valamelyes korszerűsítését – az ország felesleges leállásai nélkül. Ez emberek milliói számára fontos, várom a vonatkozó javaslatokat” – mondta az elnök.

Lehetőség és felelősség

„Nem engedhetjük meg, hogy az ország számos régiója hosszú órákon át tétlen maradjon mindennap és minden éjszaka a riasztások miatt” – így érvelt Winston Churchill brit miniszterelnök a német légitámadások miatti „enyhített” figyelmeztetések bevezetése mellett a Nagy-Britanniáért vívott 1940-es csata idején, amelyet a BBC News Ukrajina idézett fel.

Az angliai helyzet valóban kísértetiesen emlékeztet napjaink problémájára, csakhogy a második világháborús német bombázók sebessége nem mérhető a korszerű hiperszonikus rakétákéihoz, mutatnak rá a szakértők. Jurij Ihnat emlékeztet, a Kinzsalhoz hasonló ballisztikus rakéták perceken belül célba érnek, vagyis a MiG-ek minden felszállása, minden riasztás alkalmával fennáll a rakétatámadás veszélye. A szóvivő szerint ennek fényében az állam legfelsőbb vezetésén múlik, hogy a riasztási rendszer módosításával kapcsolatos döntéseket hozzon, és felelősséget vállaljon értük.

A BBC korábban úgy értesült forrásaitól, hogy most, a tél küszöbén, amikor mindenki az ukrán energiarendszer elleni tömeges orosz rakétatámadásokra számít, aligha várható a riasztási rendszer „liberalizálása”. Az elnök bejelentése azonban megváltoztatta a helyzetet.

(zzz/rbc.ua/bbc.com)