A Gulág-Gupvi-kutatók tartottak konferenciát Beregszászban

A Gulág-Gupvi-kutatók idén is megszervezték a tudományos nemzetközi emlékkonferenciájukat a málenkij robotra és a sztálini lágerekbe elhurcoltakra emlékezve az Európa Magyar Házban. Az eseményen több kárpátaljai és Kárpát-medencei kutató ismertette kutatási területének eredményeit, valamint bemutatták a 2022-es Gulág-Gupvi nemzetközi tudományos fórum kutatóinak tanulmánygyűjteményét és évkönyvét.

November 17-én a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke idén is megszervezte a Gulág-Gupvi-kutatók nemzetközi fórumát, tudományos nemzetközi emlékkonferenciáját Kutatás és tényfeltárás címmel. A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a nemzetközi tudományos élet kutatói számára, hogy bemutassák és ismertessék a Gulág témakörében szerzett kutatási eredményeiket. A 79 évvel ezelőtti események, valamint az Ukrajnában immár másfél éve zajló háború áldozataira a konferencia elején gyertyagyújtással és egyperces néma főhajtással emlékeztek. A program elején a történelmi egyházak képviselői mondtak imát.

Az eseményen dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta: „A tevékenységünk célja, hogy a múlt soha többé ne ismétlődjön meg. Nagyon szeretnénk, ha ez a történelem valóban tanítana.” Mint fogalmazott, a málenkij robot témájának a prioritásai, fontossága az évek során megváltozott. Több szakaszt lehetett megfigyelni: eleinte az volt a cél, hogy lehessen róla beszélni, majd a jóvátétel, majd az emlékhelyek kialakítása, kutatások elindítása, sírhelyek gondozása, tudományos konferenciák megszervezése – mindezek már a 90-es évek elején indultak el fokozatosan. Tóth Mihály szerint a politika számára továbbra is fontos feladat a rehabilitáció. „Magyarország részéről megtörtént egy rehabilitáció az áldozatok családjai számára. Ukrán és orosz részről sajnos eddig még nem történt ilyen lépés” – jegyezte meg a szakember. A jelenlegi helyzetre reflektálva elmondta: „Sajnos ismét olyan korszakot élünk meg, ahol szembesülnünk kell az erőszakos elhurcolásokkal, a jogtalan fogva tartásokkal, és különböző emberi jogsértésekkel. A háborúnak szinte minden borzalmával szembe kell nézzünk. Az lenne a cél, hogy ezek a borzalmak mihamarabb befejeződjenek, és az élet civilizált formában folytatódjon.”

Stifter Ádám, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára emlékezve az eseményekre kiemelte: „79 éve, hogy Kárpátalján megkezdődtek a málenkij robot néven fémjelzett tömeges elhurcolások. Ezek az emlékek nagyon elevenen élnek nemcsak a kárpátaljai, de az egyetemes magyarság emlékezetében is. Számos család életét nyomorították meg a XX. században. Az, hogy tisztában legyünk a történelmünkkel, azért is fontos, mert annak a nemzetnek, amely nem ismeri a saját múltját, a jövője is kérdésessé válik. Emberi felelősségünk ismerni a múltat, az áldozatokról megemlékezni, és emberi kötelességünk tenni azért, hogy az ehhez hasonló események többet ne következhessenek be.”

Dr. Dupka György történész, a Szolyvai Emlékpark kutatóműhelyének vezetője elmondta: „1989 óta szervezzük ezeket a konferenciákat, akkor én még a KMKSZ ügyvezető titkáraként tevékenykedtem, akkoriban közel 150 túlélőt sikerült találnunk, sajnos mára már nagyon kevésen maradtak. Itt egy olyan nemzetközi műhelymunka folyik, amelybe bekapcsolódtak mindenhonnan a kutatók. Csapatmunkában zajlik a feltárás. Meggyorsította a kutatómunkát az, hogy a magyar kormány évekkel ezelőtt az orosz kormánytól kivásárolta közel 700 ezer szovjet hadifogoly kartonját. A beregszászi főiskola, valamint az ungvári egyetem magyar karának történészei vállalták, hogy Kárpátalja esetében, a nyilvánvaló 1945-ös Turjanica-lista szerinti több mint 30 ezer ember nevét azonosítja. Ebbe a munkába kapcsolódtak bele az erdélyi és felvidéki kollégák a maguk területén. Tehát egy Kárpát-medencei műhelymunka zajlik. Egyre jobban rádöbbenünk arra, hogy az eddig említett 700 ezer elhurcolt száma fokozatosan növekszik, ahogyan dolgozzuk fel az adatokat. Az én kutatásaim alapján Ungvár esetében az 1 600 elhurcoltból mindössze 300 nevet találtunk meg a kartonokban. Felmerül a kérdés, hol van a többi ember neve, vagyis mindez rávilágít arra, hogy általában 35-40 százalékban vannak meg a nevek a kivásárolt kartonokban, vagyis nem mindet adták át az oroszok. A gépi számítás szerint mintegy egymillió-kétszázezerre tehető azoknak a száma, akik 1944-től 1960-ig rabságban voltak a Szovjetunió különböző lágereiben. Óriási munka hárul ránk, a kárpátaljai régió kutatóira, de egyre bővül a kutatók száma is, hiszen fiatal kutatók is bekapcsolódnak a munkába, aminek mi nagyon örülünk. Eddig közel 40 ezer km-es kutatóút áll mögöttünk, melyet közösen tettünk meg a Kárpát-medencei kutatócsoportokkal. Jelenleg a Szolyvai Emlékpark a Kárpát-medence legnagyobb emlékparkja, hiszen eddig több mint 12 000 nevet véstünk fel a Kárpátaljáról elhurcoltakból” – fogalmazott dr. Dupka György.

Habil. dr. Váradi Natália történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense kérdésünkre elmondta: „A főiskolán működik a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont, amelyben évek óta dolgoznak azokon a levéltári dokumentumokon, amelyek tartalmazzák az elhurcoltak listáját, illetve azok neveit, akiknek sikerült visszatérni ezekből a szörnyű lágerekből. Ezeknek a feldolgozásával foglalkozik a Lehoczky-intézet, valamint visszaemlékezéseket gyűjt. Nagyon sok már megjelent gépelt formában is mindezekből. Az előadásom során röviden egy teljes áttekintést kívántam adni a szovjet érában töltött időszakról, amely nemcsak a málenkij robot korszakát mutatta be. Azonban fontos, hogy soha senki ne feledje azt el, hogy bármilyen nehéz is most a helyzet, bármennyire is kilátástalan, nem ez az első eset, voltak korábban is háborúk, kihívások és problémák, de nagyon fontos, hogy higgyünk.”

A konferenciát követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit a sztálini megtorlás beregszászi emlékművénél.          

EV