Felmérés: Egyre nagyobb az érdeklődés a politika iránt

Az ukránok politika iránti érdeklődése 2023-ban elérte a 62%-ot, ami gyakorlatilag a maximális érték az elmúlt közel 20 évet tekintve – írja a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálata a Razumkov Központ Szociológiai Szolgálatának felmérésére hivatkozva.

„A politika iránti érdeklődés 2004-ben, amikor az elnökválasztással és a narancsos forradalommal összefüggő viharos politikai folyamatok zajlottak, nagyon nagy volt (akkor a válaszadók 63%-a mutatott érdeklődést a politika iránt), a következő években fokozatosan alábbhagyott (ami a társadalomban erősödő politikai apátia jelének tekinthető), 2012-ben elérte a minimális szintet (akkor csupán a válaszadók 32%-a mutatott érdeklődést a politika iránt). A Méltóság Forradalma után némileg nőtt a politikai folyamatok iránti érdeklődés (2017-ben a válaszadók 38%-a érdeklődött irántuk), 2019-ben (az elnök- és parlamenti választások évében) pedig jelentősen nőtt, 54,5%-ra” – írják a felmérés készítői.

A szociológusok rámutatnak, 2023-ban ez a mutató még tovább, 62%-ra nőtt (a megkérdezettek 12%-át nagyon érdekelte a politika, 50%-át jobbára érdekelte), ezzel szemben a válaszadók 26%-át jobbára nem érdekelte a politika, 8,5%-át pedig egyáltalán nem.

A felmérés szerint 2019-hez képest a nők körében erőteljesebben nőtt a politika iránti érdeklődés (49%-ról 59%-ra), mint a férfiak esetében (61%-ról 65%-ra), a férfiak azonban továbbra is valamivel nagyobb a figyelmet szentelnek a témának, mint a nők.

A politika iránti érdeklődést az életkor és az iskolai végzettség is befolyásolja. A korábbi évekhez hasonlóan minél idősebbek a válaszadók, annál inkább figyelnek a politikára, így a 18–29 évesek körében 50%, míg a 60 év felettiek körében 67% az érdeklődők aránya. Az általános középfokú végzettségűek kevésbé érdeklődnek a politika iránt (54%), mint a szakirányú középfokú (61%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (67%).

A felmérésből kitűnik, hogy leginkább a központi régió lakói érdeklődnek a politika iránt (67%), a legkevésbé pedig a keleti régióban élők (54%). A keleti ugyanakkor „egyedüli a régiók között, ahol a politikát jobban érteni nem akarók aránya (48%) meghaladja azokét, akik érteni szeretnék (41%)”. A szociológusok szerint a válaszadók több mint felének legalább időnként problémái vannak az ukrán politika értelmezésével.

A felmérést 2023. szeptember 21. és 27. között végezték a „Csatlakozz!” Közösségi Cselekvési Promóciós Program részeként, amelyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozott, és a Pact Ukrajina valósított meg.

A face-to-face módszerrel készült felmérés Vinnicja, Voliny, Dnyipropetrovszk, Zsitomir, Kárpátalja, Zaporizzs­ja, Ivano-Frankivszk, Kijev, Kirovohrad, Lemberg (Lviv), Mikolajiv, Odessza, Poltava, Rivne, Szumi, Ternopil, Harkiv, Herszon, Hmelnickij, Cserkasszi, Csernyihiv, Csernyivci megyékre és Kijev városára terjedt ki (Zaporizzsja, Mikolajiv, Harkiv, Herszon megyékben csak azokra a területekre, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok). Összesen 2016, 18 éven felüli válaszadót kérdeztek meg. Az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3%-ot.

(hk/radiosvoboda.org)