Felmérés: Közbiztonság és jogállamiság háború idején

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) a napokban közzétette az Európai Unió ukrajnai Konzultatív Missziójának megbízásából 2023. szeptember 4. és 20. között készített országos felmérésének eredményeit. A vizsgálat arra is kiterjedt, milyennek ítéli a helyzetet a lakosság a közbiztonság és a jogállamiság terén.

Növekvő bizalom az intézmények iránt

Az utolsó háború előtti évhez, 2021-hez képest jelentősen nőtt az ukránok bizalma a közbiztonsági szektor legtöbb szerve-hatósága iránt. Így az Ukrán Nemzeti Gárdában bízók aránya 50%-ról 72%-ra, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vonatkozásában 23%-ról 59%-ra nőtt, de többen bíznak meg a Nemzeti Rendőrségben (30% helyett 56%) és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsban (27% helyett 49%) is. A felmérés készítői szerint lényeges, hogy az SZBU és a Nemzeti Rendőrség esetében trendváltás figyelhető meg a „többnyire nem bízom”-ról a „többnyire bízom”-ra.

Továbbra sem áll jól lakossági bizalom dolgában az ügyészség, az Állami Vámszolgálat, a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a bírósági rendszer. Bár irányukban is nagyobb mostanában a bizalom, szintje továbbra is alacsony (25–32%), s változatlanul többen vannak, akik nem bíznak bennük. A szociológusok kérdéseire adott válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezetteknek csupán a 31–38%-a gondolja úgy, hogy a bíróságok és az ügyészség képesek igazságot szolgáltatni (az emberek ebbe vetett hite még csökkent is 2021-hez képest). Ezenkívül csak 33%-uk tartja hatékonynak a korrupcióellenes testületeket.

A vagyonnyilatkozatokról folytatott közelmúltbeli nyilvános viták kapcsán érdemes megjegyezni, hogy 36%-ról 47%-ra nőtt azok aránya, akik a vagyonbevallást hatékony korrupcióellenes eszköznek tartják (41% azonban továbbra sem így gondolja).

Ami a többi hatóságot illeti, a Belügyminisztériumban a megkérdezettek 42%-a bízik, míg 39%-uk nem bízik a tárcában, az Állami Nyomozó Iroda (DBR) esetében ezek a mutatók 39% és 32%. Ami a Gazdasági Biztonsági Hivatalt (BEB) illeti, a bizalmatlanok vannak többségben (27% és 32%), megjegyzendő azonban, hogy a válaszadók 41%-ának nincs kialakult véleménye erről a testületről.

A szociológusok felhívják a figyelmet, hogy a fiatalabbak körében gyakoribbak a pozitív válaszok. Arra is rámutatnak, hogy az ország keleti régióiban sokkal kritikusabbak (a Nemzeti Rendőrség kivételével) az értékelések.

A válaszadók túlnyomó többsége azt állította, hogy a rendvédelmi szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem változott az invázió megindulása után. Ugyanakkor 14% a hozzáférés javulásáról, 8% a hozzáférés romlásáról tett említést.

A válaszadók 62%-a kijelentette, hogy biztonságban érzi magát a kerületében sétálva (2021-ben ez az arány 56% volt). Ugyanakkor 62%-uk aggódik a vagyona miatt, amikor nem tartózkodik otthon (2021-ben 69%). A férfiak 71%-a érzi magát biztonságban az utcán, a nők körében ez a mutató 55%.

Az enyhe javulás ellenére továbbra is akut a helyzet, ami a jogállamiságot illeti – állapítják meg a felmérés készítői. A megkérdezettek 68%-a volt azon a véleményen, hogy valakinek fizetni kell, ha igazságszolgáltatást remél az ember (2021-ben 65% vélekedett így). Viszont csak 32%-uk gondolja úgy, hogy egy olyan személy, mint ő (a válaszadó), képes szembeszállni a tisztviselők visszaéléseivel (2021-ben 27%), és hogy egy hétköznapi ember elérheti az igazság érvényesülését Ukrajnában (2023-ban 29%, 2021-ben 25%).

Nemek és diszkrimináció

Bár 2021-hez képest többen gondolják úgy, hogy a rendőrség tiszteletben tartja a gyanúsítottak emberi jogait, de így is csak 38%-nyian vannak. A megkérdezettek 43%-a viszont úgy véli jelenleg, hogy a rendőrség nem tartja tiszteletben a gyanúsítottak emberi jogait.

A válaszadók 72%-a számára a családon belüli erőszak speciális intézkedéseket igénylő különleges probléma (2021-ben 78%). A nők körében 77% tartja különleges problémának az erőszakot (a férfiak körében 65%). Ugyanakkor csak 55% gondolja úgy, hogy a rendőrség képes hatékonyan felvenni a harcot a nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak ellen.

Bár a válaszadók többsége (65%) azon a véleményen van, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség dolgában nem változott a helyzet az invázió megindulása óta, mindazonáltal 19%-uk pozitív változásokat lát ezen a téren (míg 5%-uk a helyzet romlásáról számolt be). Ami viszont a rendőrségnek a nemi alapú erőszakra és a családon belüli erőszakra való reagálását illeti, 9% a helyzet javulását, 6% pedig a romlását észlelte (58% véli úgy, hogy semmi sem változott, további 27% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre).

Meglehetősen sokan gondolják úgy, hogy Ukrajnában az embereket valamilyen alapon diszkriminálják. A legtöbb válaszadó (45%) a nyelvi alapú diszkriminációt említette. A képzeletbeli második helyen (34%) a szexuális alapú diszkrimináció áll. A válaszadók mintegy negyede említette a fogyatékosság, életkor, etnikai hovatartozás, nem szerinti megkülönböztetést.

(pszv/kiis.com.ua)