Tanácskozás az elkövetkező választásokról: szavazás és migráció

Minap Az ukrán polgárok szavazása nagyarányú migráció körülményei között címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést Kijevben. A szervező a Legfelső Tanács Államhatalom-szervezési, Helyi Önkormányzati, Regionális Fejlesztési és Várostervezési Bizottsága volt az OPORA Civil Hálózattal és az Ukrajnai Választási Rendszerek Nemzetközi Alapítványával partnerségben. Ez volt az első olyan tanácskozás a parlamentben, ahol szóba kerültek a következő választások – hívja fel a figyelmet az eseményről beszámoló vesti.ua.

Az esemény távolról sem azt volt hivatott sugallni, hogy a választásokra a hadiállapot idején kerülne sor. Egy jó ideig azonban a harcok befejezése után is rendkívüli körülményekkel lehet számolni, amelyek kihívások elé állítanak minden érintettet.

Hogyan szavaznak a katonák?

Az egyik kihívás, mellyel a majdani választások szervezői óhatatlanul szembe találják magukat, a katonák voksolása. A hatályos jogszabályok értelmében a katonák egységeik és alakulataik állandó állomáshelyén szavaznak. De a hadiállapot körülményei között vagy közvetlenül annak megszűnése után a katonai egységek többnyire nem állandó állomáshelyeiken fognak tartózkodni. Ráadásul a hadsereg személyi állománya a sokszorosára nőtt a teljes körű invázió megindulása óta. Az is kérdéses, vajon hogy boldogul a Központi Választási Bizottság (CVK) a feladattal, ha a sok katona a rendes szavazókörzetek listáin szerepel majd, s nem külön listákon – mutatott rá Szerhij Kalcsenko képviselő, a parlament ügyrendi és képviselői etikai bizottságának elnöke.

Szerinte az sem kizárt, hogy a leszerelt katonák nem érkeznek hazatérni a választások előtt.

„Valahol a frontvonal és az otthonuk között lesznek. Több százezer emberről van szó, a választási címük Ukrajna egész területe” – hangsúlyozta.

A CVK egy 2014-ben már kipróbált módszer felidézését javasolja: szavazati jogot biztosítani a katonáknak a legközelebbi szavazóhelyiségekben.

Menekültek és szavazati jog

Mint kiderült, a hivatalosan bejegyzett lakó- és tartózkodási hellyel nemcsak a katonáknak van/lesz problémája, hanem a lakosság egyharmadának is.

Vaszil Lucik, az Nemzeti Szociális Szervizszolgálat vezetője szerint Ukrajnában a 2023. október 24-i állapot szerint 4 millió 912 ezer ideiglenesen áttelepült személyt (VPO) tartottak nyilván hivatalosan (az ország választópolgárainak körülbelül 15%-a). Az ENSZ szerint további 6 millió 200 ezer ember tartózkodik Ukrajnán kívül, akiknek a többsége választópolgár (3 millió nő és 2 millió férfi, az ország választóinak 20%-a).

Elméletileg mindenki a hivatalosan bejelentett lakóhelyén szavazhat, vagy – a korábbi választási kampányokhoz hasonlóan – kérheti szavazóhelye megváltoztatását. A gyakorlatban azonban a belső menekültek ilyen magas száma óriási kockázatot jelent az állami választói névjegyzékre. Lucik rámutat, a 2023. augusztus 1-je óta lefolytatott 5 700 ellenőrzés adatai szerint az esetek több mint 70%-ában a VPO-k nincsenek nyilvántartásba véve a tényleges lakóhelyükön. Emiatt egyes szavazóhelyiségek konghatnak majd az ürességtől, míg másokat hatalmas szavazóáradat lep el. Mindez fokozottan igaz a háború által sújtott régiókra.

Hogyan lehet külföldről szavazni?

A választópolgárok mintegy 20%-a tartózkodik külföldön. Az OPORA tanulmánya szerint több mint 60 százalékuk részt kíván venni a választásokon. A 2019-es szavazás során kevesebb mint 1%-uk élt szavazati jogával. A nagykövetségeken, konzulátusokon és más intézményekben is nyitottak szavazóhelyiségeket a számukra. Legközelebb mindez legfeljebb 250 ezer polgártársunk szavazásához lesz elég, és akkor is csak folyamatos sorban állás mellett kora reggeltől a szavazóhelyiségek zárásáig. Valamit tehát mindenképpen ki kell találni.

Nehezítheti a feladatot, hogy a külföldön tartózkodó ukránok nagyon „agilisak”. Szerhij Posztivij, a CVK tagja elmondta, mintegy 566 ezer ukrán állampolgár/választó tért vissza az országba, csaknem 494 ezer polgár hagyta el Lengyelországot. „Ugyanakkor (októberben) az ukránok számának bizonyos mértékű növekedését tapasztaljuk Nagy-Britanniában – 39 500 fővel, Spanyolországban –18 500 fővel” – mutatott rá.

Úgy tűnhet, hogy ez a mobilitás kezelhető a távolsági szavazás (online vagy levélben) lehetőségének megteremtésével, de a CVK-ban megoszlanak vélemények az elképzeléssel kapcsolatban. Valóban gyors és kényelmes megoldásokról van szó, de azon országok tapasztalatai, ahol alkalmazzák ezeket a lehetőségeket, számos hiányosságot is feltárnak. Ráadásul – mutat rá Ligyija Paljuh, a jogtudományok doktora – online szavazás mellett nem lehet biztosítani a szavazatok újraszámlálását, vagy meggyőződni arról, hogy a választó nem állt a felettese befolyása alatt.

Ki szerepel a választói névjegyzékben?

Emlékezhetünk a legutóbbi választások alkalmával lezajlott nagyszabású tájékoztatási kampányra, melynek keretében a polgárokat arra kérték, hogy ellenőrizzék adataikat az állami választói névjegyzékben. Úgy tűnik, ezt újra meg kell majd tennünk. Eltelt négy év, és az állami nyilvántartás ismét problémás.

Mint Vitalij Plukar, a CVK alelnöke elmondta, a névjegyzéket technikai okok miatt (beleértve a biztonsági megfontolásokat is) lezárták, és a háború kezdete óta nem történt időszakos adatfrissítés. Ennek eredményeként „nincs naprakész (választói) névjegyzék” – jelentette ki. Ezért amint az állami nyilvántartás hozzáférhetővé válik, frissíteni kell az adatokat. És a legjobb, ha – akárcsak 2019-ben – személyesen tesszük meg ezt. Hiszen legalább két hónapot vesz igénybe az adatok egy évre vonatkozó frissítése az állami nyilvántartásban.

Egyáltalán – lesz választás a közeljövőben?

Továbbra sem világos, technikailag hogyan lehetne lebonyolítani a választásokat, de egyesek szerint nem ez a lényeg.

Ruszlan Bortnik, az Ukrán Politikai Intézet elnöke is megerősítette, hogy nem született még végleges döntés az ukrajnai választások megrendezéséről, de, mint rámutatott, a megtartásuk nincs egyértelműen az ukrajnai háború végéhez kötve, mivel technikailag lehetséges a lebonyolítás hadiállapot idején is. A szakértő a 2014-es, 2015-ös és 2019-es tapasztalatokra hivatkozik, amikor Ukrajnában ATO és OOSZ volt, mégis rendeztek választásokat az országban.

„Ha megszületne a döntés, senki sem vitatna komolyan semmit – vélte Bortnik. – A döntést a helyzettől függően, a politikai konjunktúra alapján fogják meghozni.”

Ebben a nyugati partnerek is fontos szerepet játszanak majd szerinte: ha elismerik az ilyen körülmények között lezajlott szavazás eredményét, akkor sor kerülhet a választásokra.

Olena Suljak, a Nép Szolgája párt elnöke egyértelművé tette a választások megrendezésével kapcsolatos kormányzati álláspontot a kerekasztal-beszélgetésen:

„Biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi partnerek segítségével, a parlamentben képviselt valamennyi politikai erő józanságával képesek leszünk megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik – csakis a győzelem után – a tisztességes, átlátható és demokratikus választások lebonyolítását.”

(ntk/vesti.ua/oporaua.org)