A kárpátaljai magyarok viszonya a külföldi munkavállalói migrációhoz a 2022-es orosz–ukrán konfliktus előtt
Az utóbbi években rohamosan nőtt a külföldi munkavállalók száma a kárpátaljai magyarság körében. Új okok és új tényezők jelentek meg, melyek hatására ezek a folyamatok felgyorsultak. Ugorjunk vissza 2013 novemberébe, amikor is a majdani tiltakozást követő bizonytalan helyzet, a fokozódó katonai behívások az emberek elvándorlását, külföldön való munkavállalását fokozták. Bár a 2022. február 24-én kiéleződött orosz–ukrán konfliktus mára már átformálta a külföldön való munkavállalás okait, érdemes megvizsgálni, milyen is volt a helyzet az említett két nép viszálya előtt. A következőkben tehát szó lesz Kárpátalja külföldön dolgozó magyarságának jövőképéről, az akkori helyzetről alkotott véleményéről, párhuzamosan, az összehasonlítás végett a már hazatértek tapasztalatairól, hazatérésük okairól, valamint az akkor itthon dolgozók attitűdjéről a külföldi munkával kapcsolatban. Előzetes feltételezéseink szerint a munkavállalási célú elvándorlás az orosz–ukrán konfliktus előtt is az aktuális ukrajnai helyzetnek, a külföldi magasabb keresetnek, a katonai behívásoknak, az etnikai konfliktusoknak és a magyarságellenes megnyilvánulásoknak volt köszönhető. A kérdőíves lekérdezéssel új szemszögből közelítettem meg a témát. Összesen 73 magyarlakta településről 471 lekérdezést végeztem, érintve az Ungvári, Munkácsi, Beregszászi és Nagyszőlősi járásokat. A mintába főképp fiatalok kerültek be, ami azzal függhet össze, hogy a külföldi munkavállalás a fiatalok körében volt elterjedtebb, így arányuk magasabb.
A külföldön dolgozó lekérdezettek 70%-ának, valamint a hazatért válaszadók 50%-ának Magyarország volt a célországa. Ennek egyik oka az lehetett, hogy Magyarország szomszédos ország, így földrajzilag közel helyezkedik el, könnyen és gyorsan elérhető, gyakrabban jöhettek haza, és nem utolsósorban az anyanyelvüket használhatták munkahelyükön. A következő helyen álló célországok a kárpátaljai magyar munkavállalók körében Csehország (9%) és Németország (9%), valamint Nagy-Britannia (7%).
A külföldön dolgozó és a hazatért válaszadók körében 2014-ben kezdődött a lendületesebb külföldi munkavállalás. Ez minden bizonnyal az abban az időben kialakult bizonytalan gazdasági helyzetnek, a katonai behívásoknak, illetve az alacsony béreknek a következménye volt. Az ezt követő években azonban csökkeni kezdett a friss külföldi munkavállalók száma és aránya egyaránt. Bár a 2017–2020-as kutatásomból erre már nem kapunk választ, de feltételezhetjük, hogy 2022-től sajnos ugrásszerűen ismét megnövekedett ez a mutató.
A válaszadók 42%-a 10–11 hónapot dolgozott az évben. Ez azt jelenti, hogy mindössze 1–2 hónapot pihentek/töltöttek itthon éves szinten, vagy az egész évet külföldön töltötték 1-2 nap megszakítással. Valószínűleg ezek a szabadnapok a nagyobb ünnepekre estek. A külföldön megkeresett fizetés arányát megvizsgálva a Kárpátalján megkapható keresethez képest kiderült, hogy a külföldön dolgozó válaszadók átlagosan 5,1-szer, a hazatértek pedig 5,2-szer többet kerestek külföldi munkahelyükön. A férfiak 5,6-szer, a nők 4,5-szer többet, a nem felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók átlagosan 4,7-szer többet, a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók pedig átlagosan 5,4-szer többet kerestek külföldön, mint itthon.
A fizetések az országok fejlettségi szintjének megfelelőek. Az alacsonyabb fejlettségű országokban a fizetések aránya is alacsonyabb. Így átlagosan Magyarországon 4,6-szor, Csehországban 5,5-ször, Nagy-Britanniában 6,7-szer, Németországban 6-szor és egyéb országokban (Ausztria, Hollandia, Franciaország) 5,9-szer többet kerestek, mint hazájukban.
A 2022 előtt külföldön dolgozók 14%-a két évre tervezte a külföldi munkavállalást, 18%-a látta jövőjét külföldön és nem tervezett visszatérni Kárpátaljára, 36%-a pedig nem tudott választ adni. A külföldön való munkavállalás okainál a jobb pénzkereseti lehetőséget, a kedvezőbb munkakörülményeket említették. A hazatérés okainál pedig a hazai jobb kereseti lehetőséget, valamint a stabilabb gazdasági helyzetet. A hazatértek a hazatérés okainál a családi légkör, rokonok, barátok hiányát és a honvágyat említették. A következőkben arra kaptam választ, hogy milyen kereset reményében (UAH) lettek volna hajlandóak a hazatérésre a válaszadók. 61%-uk bevallása szerint 10 000–20 000 UAH (375–751 EUR) fizetésért már hazatért volna, és akadnak olyanok is (2%), akik 10 000 UAH (375 EUR) alatti fizetéssel is beérték volna (akkori árfolyam szerint; nyilván ezek az összegek azóta változtak, mára minden bizonnyal nagyobbak lennének az elvárások).
Megkérdeztem a válaszadókat, hogy milyen hatással volt vagy lenne a külföldi munka a családi, illetve a magánéletükre. A jelenleg külföldön dolgozók 46%-ának negatív tapasztalatai voltak ezzel kapcsolatban, a hazatértek 50%-ának helyzetét nem befolyásolta a külföldi munkavállalásuk, míg a Kárpátalján élők és dolgozók 66%-a szerint negatívan befolyásolná a külföldi munkavállalásuk családjukkal, párjukkal való viszonyukat.
Az itthon dolgozók 60%-a nem szeretett volna külföldön munkát vállalni. Döntésükben a szülőföldhöz való ragaszkodás, illetve a családi légkör és ennek hiánya okokat említettek. Ha mégis munkát vállalnának külföldön (20%-uk), akkor azt a jobb pénzkereseti lehetőség reményében tennék, célországuk pedig főképp Magyarország és Nagy-Britannia lenne.
A 2022-ben kezdődött orosz agresszió nyomán elindult migrációs hullámról nem tudunk pontos adatokat, de megmaradásunk, kárpátaljai magyarságunk jövője szorosan összefügg a jelenlegi helyzettel. Bár kilátástalannak tűnik a jövő, emlékezzünk az író szavaira: „...a csillagok járása változó […], és nincsen ború örökkévaló. […] Maradnak az igazak és a jók, a tiszták és a békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát, s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint, és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad!” (Válogatott részletek Wass Albert Üzenet haza c. verséből.)
Oroszi Dóra
