Aszalt szilva házilag

Az aszalás nemcsak az egyik legősibb tartósítási eljárás, de a legegyszerűbb is, amely a mai napig fennmaradt. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan végezhetjük el otthon az aszalást, elsőként az aszalt szilva elkészítéséhez adunk rövid útmutatást. Mindenképpen érdemes kipróbálni az eljárást, így még télen is fogyaszthatjuk a kertben termett finomságokat. Bár az aszalásról leginkább az aszalt gyümölcsök jutnak eszünkbe, kitűnően aszalhatók még a zöldségek, a zöldfűszerek, a húsok, valamint a gomba is.

Használjuk ki, amíg intenzíven süt a nap, hiszen így a kertben, az erkélyen, de akár az ablakpárkányon is megaszalhatjuk a finomságokat. Az aszalás során a gyümölcsök, zöldségek nedvességtartalma jelentősen csökken. Az eljárás lényege a lassú szárítás, melynek során a gyümölcs víztartalma 80%-ról 20% alá esik. Ennél a nedvességtartalomnál a romlást okozó mikroorganizmusok életképtelenné válnak, ezért az aszalt gyümölcs tartósítószer nélkül is eláll.

Az aszalt szilva koncentrált természetes gyümölcscukor-tartalmának köszönhetően az édes­szájúak egészséges csemegéje. Azért is egészséges, mert az eredeti gyümölcs beltartalma az aszalás során nem vagy alig csökken.

Napon, sütőben (kemencében) vagy aszalógéppel?

Szilváinkat háromféleképpen aszalhatjuk: kihasználhatjuk a tűző napot, berakhatjuk a sütőbe, kemencébe, vagy kifejezetten erre a célra kifejlesztett aszalógépet is beszerezhetünk. Természetesen az utóbbi a leghatásosabb, hiszen azzal akár fél nap alatt is elkészülhetnek az aszalt szilvák. Az első két eljárás valamivel tovább tart, munkaigényesebb is, de ami a végeredményt illeti, nem lesz minőségbeli különbség.

Kerti aszalásnál tegyük a szilvákat szellősen egy kosárba, és helyezzük napos helyre. Érdemes szúnyoghálót tenni a kosár tetejére, hogy kívül tartsuk a bogarakat. Naponta forgassuk meg a gyümölcsöket. Ezzel a módszerrel körülbelül 1 hét alatt készülnek el.

Sütőben helyezzük a rácsra a szilvákat, állítsuk be a legalacsonyabb (50–60 ^oC) hőfokot, és résnyire hagyjuk nyitva a sütő ajtaját a szellőzéshez. Néhány nap múlva emeljük 10–15 fokkal a hőmérsékletet, és naponta forgassuk át a gyümölcsöket.

A kemence akkor alkalmas az aszalásra, amikor sütés után lehűl, kb. 60 fokra esik benne a hőmérséklet. Mikor a kemence teljesen kihűl, újra fel kell fűteni, és vissza kell tenni az aszalványokat. Általában egy napig tart az aszalás. Aszalógép esetében pontos használati útmutatást mellékelnek a készülékhez.

Hogyan készítsük elő a szilvákat?

Egy gramm szódabikarbónát keverjünk el 1 dl vízben, majd ebbe mártsuk bele a szilváinkat, hogy leoldjuk róluk a viaszos réteget. A viaszréteg feloldásával meg tudjuk gyorsítani az aszalási folyamatot, melyet a viaszréteg igencsak lelassítana. Tiszta vízzel is mossuk le a gyümölcsöket, töröljük szárazra, és terítsük szét a kosárban vagy a rácson – attól függően, hol aszalunk. A szárat hagyjuk a gyümölcsön, mivel így nem keletkezik a szilván olyan sebzés, melyen át az aszalás során elfolyhatna az édes szilvalé.

Kezdődhet is az aszalás! Akkor lesz kész, ha benyomva már nem ereszt levet. Ha a gyümölcs már annyira összeesett, hogy a magja kitapogatható, a magot egyszerűen toljuk ki belőle a szár irányában. Ha a szilvaszemekbe a kicsúsztatott mag helyére egy-egy hámozott mandulát vagy dióbélgerezdet teszünk, igazi különlegességet készíthetünk. Ezután még néhány napig szárítsuk a szilváinkat szobahőmérsékleten, majd hűvös helyen tároljuk. Egy kg friss szilvából kb. 35-50 dkg aszalvány készíthető. A gyümölcsöt soha ne aszaljuk teljesen szárazra!

Aszalványainkat nyersen, csemegeként is fogyaszthatjuk, süteménybe tehetjük, vagy gyümölcslevest készíthetünk belőlük. Főzés nélkül sokkal több vitamin marad meg bennük. Az aszalás egyszerűsége mellett rendkívül egészséges is, hisz vegyi anyagok használata nélkül történik, csak a nedvességet vonjuk ki az élelmiszerből, az értékes tápanyagok és a cukortartalom megmarad. Téli időszakban kiváló vitamin-, ásványianyag- és rostforrás. További előnye, hogy hónapokig vagy akár évekig eláll, helyigénye, súlya akár tizede is lehet a friss élelmiszerének. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,

a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza