A görögdinnye termesztéstechnológiája XV.
A görögdinnye talajlakó kártevői
Ha kártevőkre gondolunk, akkor mindenekelőtt a levélen vagy a termésen keressük azokat. Sokszor lebecsüljük azt az ellenfelet, amely a földfelszín alatt, nem látható helyen okozza a problémákat. A talajlakó kártevők a dinnye esetében nemcsak a kora tavaszi szezonkezdéskor, de akár a termésnövekedés fázisában is okozhatnak problémát.
Gyökérkártevők
A legtöbb kárt a cserebogár pajorja, a pattanóbogarak lárvája, a lótücsök és a drótféreg okozza, tehát a védekezésnek e négy rovarfajt kell céloznia, s az egyéb talajlakó kártevők is eredményesen irthatók. Amennyiben elmarad a védekezés, azt elsősorban a palántáink, nyár végén pedig a termés mérete fogja megsínyleni.
A gyökéren táplálkozó állatok a gyökerek megrágásával a növények víz- és tápanyagfelvételét zavarják, így a károsított növények a fejlődésben elmaradnak, hervadnak, elpusztulhatnak. A kárképek a kiültetést követően 3-4 héttel jelentkeznek, a tünetek észlelésekor a kezelés sok esetben már elkésett, tehát a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt.
A dinnye – mint lágy szárú növény – a talajlakó kártevők kártételének erősen kitett. A problémák elkerülése végett már az ültetvény tervezésekor, még az előző évben/években el kell kezdeni a kártevők irtását. Palántázás előtt, palántázás után, sőt még a nyár végi, augusztusi időszakban is védekeznünk kell a talajlakó kártevők ellen. Ennél jóval gyakoribb védekezés is szükséges lehet, amennyiben egy négyzetméternyi területen 2-4 kártevőt találunk (a kvadrátmódszert alkalmazva). Amennyiben a kártevők száma négyzetméterenként csak 0,5-1, akkor nem szükséges a védekezés, kártételük valószínűleg nem lesz jelentős.
A talajlakó kártevők veszélyes előfordulási száma esetén az ültetést megelőző rovarölő szeres talajkezeléssel (alkalmazható hatóanyagok pl. a diazinon, malation, fenitotion stb.) megakadályozható a kártétel. Palántázás után, mikor már megtörtént a begyökeresedés, és növekedésnek indult az állomány, a védekezést ismételni kell erős felszívódó hatású rovarölő szeres kezeléssel, melyet a csepegtetőrendszeren át vagy permetezővel (száron megfolyatva) is kijuttathatunk. A nyári időszakban a termés 3-4 kg-os állapotában ismételten érdemes lehet végigpásztázni a területet, s amennyiben a veszélyességi küszöb feletti egyedszámmal találkozunk, ismételni kell a védekezést. Amennyiben ez nem történik meg, a termés apró, ízetlen marad, azaz veszít piaci értékéből, bár a növényen semmilyen tünetet nem láthatunk azon kívül, hogy nem akar nőni a termés. Több évre szóló ültetvény tervezésekor a leghatásosabb és leggazdaságosabb megoldás a dinnye előveteményeként termesztett kalászosnál a vetéssel egy menetben kijuttatott, granulált rovarölő szer használata (pl. Artis).
Gyökérgubacs-fonálférgek kártétele
Ez a kártevő (Meloidogyne spp.) vidékünkön is honos, bár csak meleg körülmények között, hajtatásban tud kárt okozni, szabadföldi termesztésben nem, mivel melegkedvelő.
Leggyakrabban a palántanevelés során fertőzi meg a fiatal növényeket, terjedése foltszerűen megy végbe, kezelés nélkül az egész állományra átterjedhet. Csak fertőzött palántanevelő talaj használatakor jelentős a kártétele, ezért mindenképpen ajánlott a steril palántanevelő föld alkalmazása. Ha fellép a kártevő, ajánlott az állományt kezelni fonálféreg irtására alkalmas készítményekkel (Vydate, Verimark stb.), melyek nem azonosak a rovarölőkkel. Saját palántaföld vagy gyepkocka használatakor ajánlott azok fertőtlenítése. (Folytatjuk.)
Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
