Kuleba az ellentámadás bírálóinak: Fogják be
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vett az Európai Unió külügyminisztereinek augusztus 31-i informális találkozóján a spanyolországi Toledóban. A kijevi diplomácia vezetője ismertette a találkozón az ország prioritásait a katonai szükségletek terén, illetve szóba kerültek Ukrajna európai és euroatlanti integrációjának aktuális kérdései.
A Jevropejszka Pravda (JP) tudósításában azt írja, Kuleba az ukrán erők ellentámadását bírálók szavaira reagálva ezt „az ukrán katonák arcul köpésének” nevezte.
„A lassú ütemet (az ellentámadásét – a szerk.) bírálni annyi, mint arcul köpni az ukrán katonát, aki nap mint nap életét áldozza, halad előre, kilométerről kilométerre szabadítva fel az ukrán földet” – idézi a tárcavezetőt a JP.
A DW szerint a miniszter többek között az amerikai The New York Times-ban megjelent cikkre reagált, amelyben az Egyesült Államok és más nyugati országok illetékesei arról beszéltek, hogy az ukrán csapatok túlságosan szétszórtak.
„Minden kritikusnak azt tanácsolnám, hogy fogja be. Jöjjön Ukrajnába, és próbáljon meg felszabadítani egyetlen négyzetcentimétert” – tette hozzá Kuleba.
Kuleba arra kérte európai kollégáit, hogy gondolkodjanak el azon, miként lehetne megvédeni a fekete-tengeri alternatív „gabonafolyosón” közlekedő kereskedelmi hajókat, amíg Ukrajna felségvizein tartózkodnak, többek között légvédelmi eszközök segítségével.
A miniszter jelezte, hogy a szeptember nagyon fontos lesz az események további alakulása szempontjából, ami az ukrán gabonaexportot illeti, a török és az orosz elnök találkozója talán az utolsó esély arra, hogy Oroszország visszatérjen a fekete-tengeri gabonakezdeményezéshez.
„Párhuzamosan kidolgoztunk egy alternatív útvonalat: a hajók elhagyják az ukrán kikötőket, és szinte azonnal román felségvizekre érnek. Két hajó már áthaladt ezen az útvonalon. Kérjük, gondolják át, hogyan tudnának segíteni ennek a folyosónak a biztosításában, amíg a hajók még Ukrajna felségvizein vannak. Ezen a segítségen olyan légvédelmi rendszereket értek, amelyek képesek lennének fedezni” – mondta Dmitro Kuleba.
A külügyminiszter ezt megelőzően a spanyol kollégájával tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Ukrajna a fekete-tengeri gabonakezdeményezés visszaállítását akarja, de hiszi, hogy egy alternatív „gabonafolyosó” is beindulhat Oroszország részvétele nélkül.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy stabilan működjön. Ezt együtt lehet megtenni. És ha megtesszük, a globális élelmezésbiztonság többé nem lesz az »éhezők viadala« és az orosz zsarolás túsza” – fogalmazott.
Kuleba az európai külügyminiszterekkel találkozva azt is jelezte, hogy Ukrajna katonai szükségletei alapvetően változatlanok.
„Ezek tüzérségi lőszerek, és reméljük, hogy az önök által jóváhagyott kezdeményezéssel (a lőszergyártás növelése érdekében – a szerk.) jobbra fordulnak a dolgok ebben a kérdésben; ezek páncélozott járművek, harckocsik. Aki nem tud halálos fegyvert adni, fontolja meg a medevacok, páncélozott »mentők« átadásának lehetőségét a sebesültek csatatérről való evakuálásához. Nagyon aktuális szükséglet” – sorolta a hadsereg igényeit Dmitro Kuleba.
Kiemelte annak fontosságát is, hogy elvágják az ellátási láncokat, amelyeken keresztül Oroszország a szankciók ellenére továbbra is kap nyugati alkatrészeket drónok és rakéták gyártásához.
„Azt látjuk, hogy növekszik a termelésük, és nyugati alkatrészeket is találnak azokban. Ennek véget kell vetni az exportellenőrzéssel és a szankciók megkerülése elleni küzdelemmel” – szögezte le az ukrán külügyek irányítója.
Később a külügyminiszter az Instagramon jelezte, hogy a spanyolországi találkozón sikerült megállapodniuk kollégáival a decemberig meghozandó döntésekről. Kuleba a feladatok között említette:
– az ukrán gabona tengeri és szárazföldi exportjának növelése;
– a Békeformula résztvevőinek gyarapítása és a Globális Békecsúcs előmozdítása;
– megkettőzött erőfeszítések az Oroszország által elrabolt ukrán gyermekek visszaszerzésére;
– a közös fegyvergyártás növelése az ukrajnai Defense Industries Forum eredményei alapján;
– a vonatkozó uniós kezdeményezés keretében szállítandó lövedékek számának növelése;
– pénz mozgósítása az afrikai és ázsiai országoknak szánt humanitárius ukrán gabonaszállításokra a második Gabona Ukrajnából (Grain from Ukraine) csúcstalálkozón;
– az Ukrajna EU-tagságáról szóló tárgyalások megkezdése 2023 végéig.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője hozzátette, hogy a lista nem teljes. Ezekről a feladatokról véglegesen az érintett országok vezetőinek kell megállapodniuk.
Az informális találkozót követő sajtótájékoztatón Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője támogatásáról biztosította a korábbi felvetést, hogy határozzák meg az új tagországok EU-csatlakozásának hozzávetőleges időpontját.
Mint fogalmazott, a bővítés kérdése „megbeszéléseink fölött lebegett”.
„Ukrajnának az EU tagjává kell válnia, a Nyugat-Balkánnak is, méghozzá gyorsan. Úgy gondolom, hogy az ukrajnai háborúnak az volt a mellékhatása, hogy felgyorsította a bővítési folyamatot, ami egyértelműen érdemeken alapuló folyamat: a jelölt országból akkor lesz tag, ha minden feltételt teljesít” – hangsúlyozta Borrell.
„Ugyanakkor véleményem szerint jó lenne rögzíteni a politikai célt, horizontot, hogy lendületet adjunk a politikai folyamatnak. És persze (lendületet adjunk – a szerk.) nekünk, mert szintén fel kell készülnünk a bővítésre, ami tíz új tag megjelenésével járhat” – tette hozzá.
A találkozón az uniós országok külügyi vezetői nem tudtak megegyezni az Európai Békealap nyolcadik, 500 millió eurós részletének Ukrajna katonai szükségleteinek finanszírozására történő elkülönítéséről. Borrell sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a forrás továbbra is zárolva van. A JP emlékeztetett, Magyarország ellenzi ennek a forrásnak a kiutalását.
(zzz/eurointegration.com.ua/dw.com)
