Európai Unió: Felkérés bővítésre

Az elmúlt napokban-hetekben egyértelművé vált, hogy az Európai Unióban ismét napirenden van a bővítés kérdése. Az viszont távolról sem egyértelmű, hogy mely országok által gyarapodhat az európai család, s mikor.

Ambiciózus határidő

Az EU hosszú ideje nem fogadott be új tagokat – emlékeztet összeállításában a korrespondent.net. Legutóbb, még 2013-ban Horvátország csatlakozott az Unióhoz. Több régi EU-tag örült a befogadási szünetnek, mivel szerették volna „megemészteni” a történteket, rendezni a sorokat. Bárhogyan sikerült azonban az új tagok integrációja, az események elodázhatatlanná tették a bővítés folytatását. Minap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólította az EU-t, hogy készüljön fel az új tagországok felvételére 2030-ig.

„Most a bővítést kell az egyik fő kihívásunknak tekintenünk. Mind az EU, mind a leendő tagállamok számára” – mondta.

Szerinte a határidő ambiciózus, de szükséges. Ez mutatná, hogy Brüsszelben komolyan gondolják a bővítést.

A nyilatkozatot általában lelkesedéssel fogadták a tagjelölt országokban, így Ukrajnában is. Nem csoda, hiszen ritkaság számba megy, hogy egy brüsszeli tisztviselő kezdeményezőleg lépjen fel a bővítés tekintetében.

Az Európai Bizottság (EB) ugyanakkor lehűtötte a kedélyeket. Dana Spinant, az EB szóvivője hangsúlyozta, hogy számukra a bővítés politikai prioritás, ám az új tagok felvételének az érdemeik alapján kell megtörténnie.

„Nem az új országok EU-csatlakozásának időpontjára koncentrálunk, hanem arra, hogy nagyon szorosan együttműködjünk a tagjelölt országokkal, hogy felkészüljünk a belépésükre az EU-ba, az általuk végrehajtott reformok támogatására összpontosítunk; a beruházásokra, amelyek segítik őket abban, hogy átalakítsák gazdaságukat, és közelebb kerüljenek azokhoz a szabályozási követelményekhez, amelyeket fontos teljesíteni az EU-csatlakozás előtt” – mondta.

Az EB-nek már van terve

Várhelyi Olivérnek, az EB bővítési és szomszédságpolitikai biztosának az Euroactiv brüsszeli hírportálnak adott interjújából kitűnik, hogy készek javaslatokkal előállni az EU bővítésére vonatkozóan, amelyeket októberben mutathatnak be, amikor az EB előterjeszti hagyományos éves jelentését minden uniós csatlakozás előtt álló ország előrehaladásáról.

„Készek vagyunk merész javaslatokkal és új ötletekkel előállni” – szögezte le Várhelyi, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

Az európai biztos jelezte, hogy a bemutatásra kerülő terv célja felgyorsítani a tagjelöltek uniós integrációját.

„Mindent tartalmazni fog: a reformoktól a jogállamiság, a demokrácia terén, a gazdasági reformoktól és az integrációtól a befektetési környezet javításáig és – ami szintén fontos – a szükséges pénzügyi támogatásig a fejlettségbeli szakadék leküzdéséhez, mielőtt ezek az országok EU-taggá válnának” – hangsúlyozta Várhelyi.

Az elképzelés előirányozná az uniós források növelését a tagjelölt országok számára, és mielőbbi hozzáférést biztosítana az uniós politikák bizonyos területeihez.

Sokkal könnyebb lesz integrálni a tagjelölt országokat, ha lényegesen fejlettebbek lesznek, mint most, és mint a bővítés korábbi eseteiben voltak a tagjelöltek – tette hozzá.

Az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a felvetését kommentálva, miszerint az EU-nak 2030-ra meg kellene valósítania az új tagországok felvételét, Várhelyi megjegyezte: ez lehetséges, de a terv megvalósításához „megkettőzött erőfeszítésekre” van szükség a tagjelölt országok és az EU részéről egyaránt.

Hogyan teljesít Ukrajna?

Az EB június végén szóbeli értékelést terjesztett elő Ukrajna előrehaladásáról az EU felé vezető úton. A brüsszeli testület megállapította, hogy az ország a tagsági tárgyalások megkezdéséhez szükséges hét feltételből kettőt maradéktalanul teljesített, nevezetesen az igazságügyi reformot és a médiatörvény elfogadását. A fennmaradó öt feltétel tekintetében is történt előrelépés.

A jelentés hangvétele összességében pozitív volt, és célja, hogy segítsen Kijevnek megbirkózni a problémákkal; több is van belőlük, de Brüsszelben nem tartják ezeket megoldhatatlanoknak. Ukrajnának még végre kell hajtania az Alkotmánybíróság és a bűnüldöző szervek reformját, eredményt kell felmutatnia a pénzmosás elleni küzdelemben, el kell fogadnia az oligarchák megfékezését szolgáló törvényt, és módosítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét célzó jogszabályokat – idézi fel a teendőket összeállításában a korrespondent.net.

Nemrég Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes egy fórumon azt mondta, Ukrajna októberig nem teljesíti 100%-ban az Európai Bizottság mind a hét kritériumát, a csatlakozási tárgyalások mégis megkezdődnek. Úgy vélte, politikai döntés születik az Ukrajna uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről. A decembert „az utolsó lehetőségnek tartotta a politikai döntés meghozatalára a tárgyalások megkezdéséről”.

Mi a helyzet a többi jelölttel?

Az EU-tagjelölt országok között vár belépésre Ukrajnán kívül Moldova, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Törökország.

Ivan Nyikicsenko, a Crane IP Ügyvédi Iroda igazgatója emlékeztet, Albánia és Észak-Macedónia, amelyek legalább annyira szeretnének csatlakozni az EU-hoz, mint az ukránok, 2009, illetve 2004 óta vannak tagjelölt státuszban. Montenegró több mint 10 éve vesztegel az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások szakaszában. Szerbiát állítólag az oroszbarát érzelmek akadályozzák az EU-csatlakozásban. Bosznia-Hercegovina közeledését Európához az ország két entitása, a szerbek által uralt Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovinai (muszlim–horvát) Föderáció közötti belső konfliktusok akadályozzák. Tavaly Moldova kilenc ajánlást kapott az EB-től, amelyek közül hármat maradéktalanul végrehajtott.

A legproblémásabb Törökország EU-ba vezető útja. Ankara még 1999-ben lett az EU tagjelöltje, és hat évvel később kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Azóta lényegében egy centit sem haladt előre az ország, viszont több alkalommal is vitába keveredett számos tagállammal különböző kérdésekben.

Rendezni a konfliktusokat

Nem véletlen, hogy az Európai Tanács elnöke megnevezte az új országok uniós csatlakozásának egy további feltételét is. Felszólította a tagjelölt országokat, hogy az EU-csatlakozás előtt oldják meg a kétoldalú konfliktusokat.

„A múlt kétoldalú konfliktusainak megoldása fájdalmasabb lehet, mint a reformok. De szükséges. Önök ugyanazon az úton járnak, mint Uniónk alapító tagjai. Megbékélés nélkül nincs együttműködés. És ezt egyértelműen ki kell mondanom: az EU-ban nincs helye a múltbeli konfliktusoknak” – szögezte le Michel.

Szerinte a leendő tagországok az EU felé vezető útjuk különböző szakaszain járnak, és ügyelni kell arra, hogy a múltbeli konfliktusokat ne importálják az EU-ba, és ne használják fel szomszédaik és a leendő tagállamok belépésének akadályozására.

„Ezért Ukrajnának meg kell oldania a problémákat az EU-n belüli országokkal, különösen Magyarországgal, amely botokat dug európai integrációnk kerekeinek küllői közé, de 2030-ra le kell győznie az Oroszországi Föderációt is” – vonja le a következtetést a korrespondent.net.

(ntk/korrespondent.net/eurointegration.com.ua)