Költekezés háború idején

Manapság divat lett bírálni azokat a központi és helyi hatóságokat, amelyek háború idején olyasmire költik az állam és az önkormányzatok pénzét, ami sehogyan sem hozza közelebb a háború végét. Mintha két külön világ létezne egymással párhuzamosan: az egyikben béke honol és lehetőség van milliókat költeni parkosításra, járdák újraburkolására, míg a másikban a halál és a pusztítás az úr, és soha nem jut elég pénz fegyverre, felszerelésre.

Furcsa kiadások

A TSZN összeállításában kínált egy kis ízelítőt abból, mire mennek el azok a költségvetési és önkormányzati pénzek, amelyekből a hazafiak szerint jobb lenne fegyvert vásárolni, fejleszteni az ukrajnai hadiipart.

Talán a legnagyobb békeidőket idéző befektetése napjainknak a kétszintes közlekedési csomópont megépítése Kijev Obolony kerületében. A főváros költségvetéséből több mint 1,3 milliárd hrivnyát költenének erre a projektre. A Kijevi Városi Állami Adminisztráció szerint a csomópont rekonstrukciója növeli annak áteresztőképességét, csökkenti a forgalmi dugókat Obolony azon részén. A kivitelezési munkálatokat 2024 végére ígérik befejezni – már ha addig a konstrukciót nem teszi tönkre egy ellenséges rakéta vagy drón.

A másik sokat vitatott beruházás a holodomor, az ukrán nép genocídiuma nemzeti múzeumának építése. A projekt második szakaszának befejezésére a parlament több mint félmilliárd hrivnyát szavazott meg. Az ellenzők szerint képtelenség hatalmas összegeket múzeumra költeni, amikor a hazát védőknek nincs elég gépkocsija és drónja. A másik oldal szerint viszont szükség van a nemzeti emlékezetre a küzdelemhez.

Milliók stadionokra

A közösségi médiában két stadionberuházás is borzolta a kedélyeket mostanában. A Voliny megyei Kiverciben futballpályát és futópályát szerettek volna építeni 145 millió hrivnyából. Tervüket a helyi tisztviselők azzal indokolták, hogy 400 férőhelyes óvóhelyet is építettek volna hozzá. A pályázatokat végül visszavonták.

A Lemberg megyei Novojavorivszkban a stadion rekonstrukciójára írtak ki pályázatot 91,5 millió hrivnya értékben. Úgy tudni, a tervek már évekkel korábban elkészültek, de az önkormányzatnak nem volt pénze a kivitelezésre. Pénzük állítólag most sincs, de mint írják, abban reménykednek, hogy hátha akad valamilyen állami program vagy támogatás…

A fenti összegek főleg akkor tűnnek óriásiaknak, ha nincs mihez viszonyítanunk. Szolgálhat viszonyítási alapul a Koncsa-Zaszpai Olimpiai Oktatási és Sportközpont, ahol 88 millióért kívánják bővíteni a sportolók étkezdéjét.

A milliós címer

Kedvenc témája a médiának a kijevi Haza Anyácska emlékmű pajzsán virító sarlós-kalapácsos szovjet címer ukrán trizubra cserélése. A projekt megvalósítása 28 millió hrivnyába kerül, amit számosan annak tudatában is sokallnak, hogy a pénzt állítólag nem költségvetési forrásból, hanem nagyvállalkozók adományaiból teremtenék elő. A projekt ellenzői nem értik, mi végre a nagy sietség. Szerintük a már összegyűlt adományokat a hadsereg szükségleteire kellene fordítani, a címer pedig várhat a háború végéig – ha már az előző harminc évben az emberek többségét nem zavarta különösebben a szovjet szimbólum.

Milliók parkrekonstruk­cióra

Eközben Kijevben több mint 20 millió hrivnyát szándékoznak elkölteni a Darnicja kerületi Szribnij kil-tó körüli park rekonstrukciójára. További 18,6 millióért kerülne sor egy Obolony kerületi zöldterület rendezésére, és 19,5 milliót fordítanának hasonló célra a Szolomjanszki kerületben.

Sokakat meglepett az egyik fővárosi kommunális vállalatnak az a terve is, hogy 6,5 millió hrivnya értékben vásárol homokot a kijevi strandokra. A hír már csak azért is feltűnést keltett, mivel Kijevben hivatalosan meg sem nyitották a strandszezont. Az illetékesek szerint viszont a homok pótlására a normatív dokumentumok szerint évente sort kell keríteni. Tavaly a háború miatt az intézkedés elmaradt, idén ráadásul az árvíz lemosta a homokot az ártéri területekről.

Dobok az óvóhelyekre

Korábban lapunk is beszámolt a fővárosi Dnyiprói kerületi hatóságok óvóhelyi beszerzéseiről. A tisztviselők vásároltak az óvóhelyek számára egyebek mellett vécépapírt 3 millió hrivnya értékben, zöldségaprító háztartási gépeket 1,5 millió hrivnyára, összeszerelős játékokat közel 1,1 millióból, valamint adóvevőket 1,1 millió hrivnyára. A pálmát kétségtelenül az a pályázat vitte el, amelynek keretében 890 ezer hrivnya értékben szereztek volna be dobokat az óvóhelyekbe.

A fenti tenderek közül egyedül a dobok beszerzésére kiírtat sikerült visszacsinálni.

„A Dnyiprói kerületben máig meg vannak győződve arról, hogy az óvóhelyeken feltétlenül szükség lenne a dobokra, mert pozitív hatással vannak a gyerekek immunrendszerére” – mondta el a kifogásolt beszerzések ügyében vizsgálódó fővárosi illetékes.

Mikor lesz ennek vége?

Volodimir Feszenko politológus a TSZN-nek kifejtette, a költségvetési források háború alatti irracionális felhasználásának problémáját a parlamenti képviselőknek és a Pénzügyminisztérium felelős tisztviselőinek kell megoldaniuk.

„Hangsúlyoznám, hogy a beruházási kiadásokon, amikor javításokról, bővítésekről vagy rekonstrukciókról van szó, konkrét tisztviselők keresnek, és többnyire az önkormányzatoknál. Látják, hány felújítás van most Kijevben? Itt a válasz. Elég sok kérdés merül fel a Pénzügyminisztériummal kapcsolatban is, amely jelenleg egy rakás különféle jövedéki illetéket és adót vezet be. Azt mondják, nincs elég pénz a költségvetésben. És ez valóban így van. De akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem kontrollálják a kiadásokat? Bár itt vannak árnyalatok, hiszen néhány projektet korábban, még a háború előtt terveztek be, és a költségvetési törvénykönyv megszegése büntetőjogi felelősséggel jár” – magyarázza Feszenko.

Vagyis aki más célokra költi az állami pénzt, mint amire betervezték, az könnyen a bíróság előtt találhatja magát. Ezért például a Holodomor Múzeumra elkülönített forrásokat sem költhetik csak úgy egyéb szükségletekre. A változtatáshoz módosítani kellene a jogszabályokat, vagy át kellene alakítani a költségvetést, csökkentve a „békebeli” kiadási tételeket, a felszabaduló forrásokat védelmi célokra csoportosítva át. De mindezt hivatalosan, a törvény betűje szerint kellene csinálni, mutat rá a szakértő.

„Feltehetünk kérdéseket, kritizálhatunk. De csak a Pénzügyminisztérium és a parlamenti képviselők hajthatják végre a szükséges változtatásokat. […] Még egy kérdés: miért terveztek óriási kiadásokat háború idején a Holodomor Múzeumra? Hiszen ezt a határozatot nem ma hozták, hanem tavaly született, a költségvetés elfogadásakor. De hogy ne a felelősöket keressék, a képviselőknek össze kell ülniük a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, és tisztába kell tenniük a háborús körülmények között egyértelműen nem helyénvaló kiadásokat. A problémát rendszerszinten kell megoldani” – mutatott rá Feszenko.

(szcs/tsn.ua)