Változik az adórendszer: Búcsú az adókönnyítésektől?

Úgy tűnik, lassan véget ér a teljes körű háború kitörése után bevezetett adókönnyítések kora Ukrajnában, csakhogy nincs még béke. Hogy is van ez?

Mi változik?

A BBC News Ukrajina összeállításában arra vállalkozott, hogy sorra veszi az adók terén júliusban várható újdonságokat, hogy megkímélje olvasóit a zavaros sajtóbeszámolóktól és a közösségi médiában megjelenő pontatlan hírektől. Mint kiderült, egy­előre az üzemanyagok háború előtti jövedéki adójának és áfájának visszaállítása az egyetlen intézkedés, amelyre nagy valószínűséggel számíthatunk júliustól.

Tavaly, amikor az orosz támadás következtében lényegében megsemmisültek az ukrajnai olajfinomítók és az üzemanyag-tartalékok, a töltőállomások előtt pedig hosszú sorok kígyóztak, a helyzet stabilizálása érdekében a kormány eltörölte az üzemanyagok jövedéki adóját, az áfát pedig 20%-ról 7%-ra csökkentette. Szeptemberben, miután sikerült megoldani az ellátást, az üzemanyagok jövedéki adóját részben (illetve egy alacsonyabb szinten) visszavezették. Ugyanakkor fogadták el azt a törvényt, melynek értelmében a kedvezmények a hadiállapot végéig, de legfeljebb 2023. július 1-jéig maradnak érvényben. Nos, eljött július 1., s mivel a kormányzat nem kezdeményezte a törvény felülvizsgálatát, a kedvezményeknek meg kell szűnniük. Ennek megfelelően a benzin jövedéki adója a jelenlegi ezer literenkénti 100 euróról 213,5 euróra emelkedik, a gázolajé 139,5 euróra, az üzemanyagok áfája pedig 7%-ról visszaáll 20%-ra.

A kormány az adóemeléstől 8 milliárd hrivnya pótlólagos bevételt remél havonta. Egyes szakértők arra számítanak, hogy az intézkedés hatására a benzin­árak mintegy 13%-kal nőnek majd, vagyis annyival, amennyivel nő az áfa. Ezek szerint egy liter benzin ára 50 hrivnyáról kb. 56,5 hrivnyára emelkedne. Mások szerint viszont ennél jelentősebb lesz a növekedés, a benzin esetében mintegy 11 hrivnya, a gázolajnál 8 hrivnya, az autógázért pedig pedig 3 hr-val kérhetnek el többet.

Egyszerűsített adózás

A kormány 2022 tavaszán változtatott az egyszerűsített adózás rendszerén, amennyiben a kis- és középvállalkozók mellett a gazdasági szereplők további csoportjaira is kiterjesztette a lehetőséget. Az áfa és a jövedelemadó helyett bevezették a forgalom 2%-ának megfelelő adókulcsot, amelyet az egységes adót fizetők (FOP) III. csoportjára vonatkozó szabályok szerint kellett megfizetni, a kisvállalkozók számára (FOP I., II. csoport) pedig önkéntessé tették az egységes adó befizetését. Egyúttal mindenki mentesült az adóellen­őrzés alól.

Ugyanakkor 2023 májusában a Legfelső Tanács elfogadta első olvasatban azt a jogszabálytervezetet, amely visszaállítaná az egységes adó megfizetésének kötelezettségét a FOP I. és II. csoportja számára, a FOP III. csoportjára vonatkozó szabályok szerint adózók esetében pedig 2%-ról 5%-ra emelné az adó mértékét. Ezenkívül újraindulna az adóellenőrzés és a bírságolás a szabálysértésekért.

Úgy volt, hogy a parlament júniusban tárgyalja második olvasatban a jogszabályt, s azt július 1-jétől bevezetik. Valószínű azonban, hogy a bevezetés késni fog. Az nem tudható, hogy a késedelemnek politikai vagy technikai okai vannak, a Radában azonban jelezték, hogy mindenképpen elfogadják a jogszabályt, s ha nem július 1-jétől, hát augusztustól, de mindenképpen bevezetik.

Mi köze van az IMF-nek az ukrán adókhoz?

A honatyák éppen akkor szavaztak első olvasatban az adózási könnyítések eltörléséről, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a kormányzat lezárta Ukrajna hitelprogramjának felülvizsgálatát. Talán csak véletlen egybeesés, de szimbolikus. Köztudott, hogy az IMF „nem szereti” az adókönnyítéseket, mert azok a bevételek csökkenésével járnak, vagyis megbontják a költségvetési bevételek és kiadások amúgy is ingatag egyensúlyát. Ukrajnában az „egyensúlytalanság” problémáját csak még súlyosabbá tette a háború, melynek következtében az ország GDP-je közel 30%-kal esett, miközben a többszörösükre nőttek a hadi kiadások.

A nemzetközi partnerek dollármilliárdokkal igyekeznek fedezni a költségvetési hiányt. A háború kezdete óta Ukrajna körülbelül 50 milliárd dollárnyi segélyt kapott, amiből az IMF mintegy 5,6 milliárdot biztosított. Az új hitelprogram keretében az IMF öt évre mintegy 15,6 milliárd dollárt ajánl, miközben az EU és a G7 csoport országai nagyjából 115 milliárd dollár folyósítására vállaltak kötelezettséget az elkövetkező 4 évre. Vagyis az IMF hozzájárulása Ukrajna finanszírozásához jelentős, bár nem meghatározó. Azonban az ország hitelezői számára, főként a magánhitelezőknek, iránymutatást jelent, ha Kijev együttműködik az IMF-fel. Márpedig Ukrajna számára jelenleg minden fillér, minden hitelező fontos.

Hibás számítás?

A kormány számára az is problémát jelent, hogy a Nyugattól kapott pénzt Ukrajna nem fordíthatja hadi kiadásokra, erre a célra csak az adóbevételek használhatók, azok viszont elmaradnak az igényektől. A havi mintegy 80 milliárdos adóbevétel mellett 130 milliárd hrivnyát költ az ország a háborúra. Nem csoda, ha a miniszteri kabinet a valamivel nagyobb adóbevételek reményében kész lemondani az adókönnyítésekről.

Az elemzők egy része azonban felhívja a figyelmet, hogy tavaly, amikor az ország elvesztette GDP-je mintegy 30%-át, csupán nyolc 8%-kal kevesebb adót fizettek be, mint az előző békeévben. Vagyis az adó-visszavezetéstől remélt viszonylag szerény bevételnövekedésért kár volna elveszíteni a vállalkozók bizalmát.

Volodimir Dubrovszkij, a CASE-Ukrajina Társadalmi és Gazdasági Kutatóközpont vezető közgazdásza egyebek mellett rámutat, hogy az adókönnyítések kivezetésével a kormány megszegi az ígéretét, hiszen azok eredetileg a hadiállapot teljes idejére, illetve a megszüntetését követő fél évre lettek meghirdetve. Ráadásul, teszi hozzá, a törvények szerint az adófizetőket legalább fél évvel előre tájékoztatni szükséges a tervezett változásokról.

Szerhij Kujun, az A–95 Consulting Group igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a 7%-os áfa mellett lényegében eltűntek a különböző adóelkerülési sémák. Számos vállalkozó ismerte be, soha nem fizetett még annyi forgalmi adót, mint az elmúlt adócsökkentéses évben, míg a 20%-os áfa visszavezetése szerintük a „sötétségbe” (tehát az adóelkerüléshez) való visszatérést jelentené. Arra a kétes eredményre számíthatunk tehát az adóemeléstől, hogy bizonyosan nőni fognak az árak, miközben a költségvetés bevételeinek növekedése elmaradhat a várttól – mutat rá Kujun.

Arra vonatkozóan, hogy mi lehetne a megoldás, eltérnek a vélemények. Egyetértés legfeljebb abban mutatkozik, hogy emelni az áfát jelenleg nem szerencsés. Ha már változás, akkor az egész rendszer reformjára lenne szükség, vagyis az adóreform mellett vissza kellene szorítani a korrupciót és megreformálni a bíróságok működését – mutatnak rá az elemzők.        

(szcs/bbc.com)