Választások: Háború miatt elnapolva?
A háború miatt akár el is felejthettük, de 2023 választási év Ukrajnában. Új parlamentet kellene választani. Kérdés, hogy lehet-e, s ha igen, ezúttal milyen választási rendszerre számíthatunk? És végül, de nem utolsósorban: kik az esélyesek?
Mit mond az Alkotmány?
Az UNIAN hírügynökség összeállításában emlékeztet, hogy Ukrajna Alkotmányának 77. cikkelye értelmében a soron következő parlamenti választásokat az aktuális összetételű törvényhozás hivatali idejének ötödik évében, október utolsó vasárnapján kell megtartani. Békeidőben ez 2023. október 29. lenne. Azonban még ha el is képzeljük, hogy a következő hetekben lezárul a háború, egyre valószínűtlenebb, hogy októberben meg lehetne tartani a választásokat, el lehetne végezni a szükséges előkészítő munkát. Így például frissíteni kellene a szavazólistákat – különös tekintettel a sok millió menekültre –, el kellene végezni a felszabadított területek aknamentesítését, lehetővé kellene tenni a szavazást a rommá lőtt országrészekben, valamint hozzáigazítani a választási törvényeket a háború utáni állapotokhoz, elsősorban, ami a biztonsági kérdéseket illeti. Annyi bizonyos, hogy bármikor érjen is véget a háború, nem lesz egyszerű választásokat tartani.
Alternatív szavazási megoldások
Mint kiderült, a háttérben már folyik az előkészítő munka. Olekszandr Kacsura, a parlament illetékes bizottságának tagja szerint hozzáláttak a háború utáni választások lebonyolítására vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásához, többek között Bosznia-Hercegovina háború utáni tapasztalatai alapján.
Elmondása szerint az iskolákat, egyéb középületeket, amelyekben korábban a szavazóhelyiségeket kialakították, számos településen lerombolták, ezért más megoldások után kell nézni. Szóba jöhet például a mobil szavazóhelyiségek alkalmazása vagy a levélben történő szavazás, amikor a választópolgár a kitöltött szavazólapot a postai szolgáltatók segítségével juttatja el a választási bizottsághoz. Elektronikus alkalmazásokkal is történhet a szavazás.
A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a voksolás külföldön hagyományosan a diplomáciai intézmények területén zajlik, ezek azonban ma fizikailag képtelenek lennének fogadni a nagyszámú választót.
„Figyelembe kell vennünk, hogy 8 millióan távoztak külföldre, és a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa szerint további 4,5 millióan belső menekültek” – mutatott rá a képviselő.
Zárt lista
Feltehetően a választási rendszer is módosul – legalábbis átmenetileg. Az UNIAN parlamenti többségbeli forrásai szerint az a legvalószínűbb, hogy a következő legfelső tanácsi választások zárt pártlistás arányos rendszerben zajlanak majd. Ennek oka állítólag az, hogy a háború utáni körülmények között nehezebb lenne megszervezni a nyílt listás választásokat.
„Valószínűleg zárt listák lesznek. Egy egyszeri törvényt fogadnak el. Vagyis kimondják, hogy a jogszabály a választási eredmények hivatalos közzététele után érvényét veszti. [...] A továbbiakban a Választási törvénykönyv lesz érvényben” – mondták el forrásai az UNIAN-nak.
Nincs időpont
Ami viszont a választások időpontját illeti, egyelőre teljes a homály. Az UNIAN kormánypárti forrásai szerint az a vélemény dominál, hogy a választásokra a hadiállapot megszűnése után kerülhet sor. Az optimista forgatókönyv szerint akár már 2024 márciusában lehetne választást rendezni (abban az esetben, ha a harcok még idén befejeződnek).
Ugyanakkor folyamatban van a közvélemény szondázása, ami azt az elképzelést illeti, hogy esetleg még a harci cselekmények lezárulása előtt megtartsák a parlamenti választásokat. Olekszij Kuleba, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a zn.ua-nak adott minapi interjújában nem zárta ki ezt a lehetőséget, feltéve, hogy tűzszünetet hirdetnek. Hozzátette azonban, hogy nem fogalmazódott meg konkrét feladatként az ilyen választások megszervezése. Az UNIAN forrásai a Nép Szolgája frakcióban megerősítették, hogy szóba került ugyan lehetőségként a választások megrendezése a győzelem előtt, de úgy döntöttek, hogy elvetik ezt az elképzelést.
Új arcok
Bármikor kerüljön is sor a választásokra, annyi bizonyos, hogy a Legfelső Tanács összetétele átalakul. Ha másban nem is, abban egyetértenek a szakértők, hogy a háború után a parlament megújul, a „régi politikusok” közül sokan azt kockáztatják, hogy elveszítik pozícióikat.
Szerhij Hajdaj polittechnológus korainak tartja a leendő parlament erőviszonyainak, egy lehetséges parlamenti többség összetételének latolgatását, mert jelenleg elég sok az ismeretlen ebben a képletben. Szerinte „a háború előtti politikai erők nagymértékben leértékelődtek”, a társadalom „új arcokat” igényel. Hajdaj a parlamentbe jutásra esélyesek között tartja számon az Oroszország elleni háborúban részt vevő katonákat. Ugyanakkor nem hiszi, hogy egy külön katonai párt jönne létre. Véleménye szerint minden politikai erőben képviselve lesznek a veteránok.
Oleh Poszternak politológus egyetért azzal, hogy jelenleg rendkívül nehéz az új parlament erőviszonyairól beszélni. Szerinte az ukrajnai pártok feltételesen két típusra oszthatók: „régi politikusokra” és „új arcokra”. A túlélő „régiek” közé sorolja a szakértő a Nép Szolgáját, az Európai Szolidaritást, illetve esetleg a Klicsko-féle Udart és Tyahnibok Szvobodáját, amelyek még számíthatnak egy szerényebb, a politikai túlélést biztosító választási eredményre. Ugyanakkor Timosenko Haza pártját, Hrojszman Ukrán Stratégiáját, Szmesko Erő és Becsületét az eltűnés veszélye fenyegeti, akárcsak Ljasko Radikális Pártját.
Új törésvonalak
Poszternak szerint a választási kampányra és a szavazók akaratnyilvánítására óhatatlanul hatással lesznek a háború eredményei, valamint a társadalom érzelmi és pszichológiai állapota a harcok lezárulása után.
„Ha a társadalom szemében a külső ellenség nem nyeri el méltó büntetését, akkor egyértelműen megfogalmazódik a vágy, hogy belső ellenséggel helyettesítsék. Ebben az esetben elég sok jelölt lesz a »belső ellenség« szerepére, és ezek többnyire a régi politikusok lesznek, valamint azok, akik máris felfuttatják az információs tevékenységüket arra számítva, hogy azt később politikaivá változtathatják” – jelezte a politológus.
Szerinte máris felfedezhető néhány majdani lehetséges törésvonal a társadalmon belül: „civilek – katonák”, „aktív önkéntesek – a háború passzív statisztái”, „a háború alatt külföldre távozók – és az Ukrajnában maradók” stb.
A választásokat nagyban befolyásoló további tényező lehet, ha egy időben kerül a sor az elnök és a parlament megválasztására. Ez a lehetőség szintén felmerült, de a végső döntés valószínűleg a kormánypárt támogatottságától függ majd, véli Poszternak, aki szerint aligha akar majd együtt indulni az elnök pártjával, ha az utóbbi népszerűtlen lesz. Számolni kell a választási moratórium lehetőségével is a felszabadított területeken, miután időre lehet szükség e régiók lakosságának reintegrációjához, mutat rá a szakértő.
Ne feledkezzünk meg a médiafogyasztási szokások átalakulásáról sem. Megtörténhet, hogy a háború előtt szinte egyeduralkodó televízió helyett a közösségi média és a világháló fog dominálni a következő választási kampányban.
(szcs/unian.ua/zn.ua)
