Kisebbségi törvény: Ukrán részről vegyes a fogadtatása a Velencei Bizottság ajánlásainak

Kormányzati oldalról visszafogottság, az ellenzék és a sajtó részéről viszont értetlenséggel vegyes felháborodás jellemezte a Velencei Bizottság (VB) azon következtetéseinek fogadtatását, amelyeket az Európa Tanács független szakértői testülete Ukrajna nemzeti kisebbségekről szóló törvényéről fogalmazott meg és tett közzé múlt héten.

Kormányzati visszafogottság

Fogalmazhatnánk úgy is, ami a kormányzati fogadtatást illeti, hogy az lényegében elmaradt. Az egyetlen nyomára annak, hogy a VB jelentését „észrevették” Kijevben, Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelő miniszterelnök-helyettes hivatalának Facebook-oldalán bukkantunk. A hivatal röviden ismertette a VB ajánlásait, majd elsorolta, hogy mit tett-tesz Ukrajna a kisebbségi kérdés rendezése céljából.

„A Velencei Bizottság ülésének napján Ukrajna Legfelső Tanácsa elfogadta Az oktatásról szóló törvény módosítását, elhalasztva az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelését 2024. szeptember 1-ig azokban az iskolákban, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Az erre vonatkozó ajánlás a Bizottság Következtetésében is szerepelt” – tudatja a közlemény.

„Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata jelenleg az »Egység a sokféleségben« állami nemzeti és kulturális célprogram kimunkálásán dolgozik (a program koncepcióját a kormány már jóváhagyta), figyelembe véve a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselőinek a széles körű konzultációk során megfogalmazott javaslatait. Szintén kidolgozás alatt áll a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvhasználatának sajátosságaira vonatkozó módszertan és a nemzeti kisebbségek (közösségek) civil egyesüléseinek nyújtandó pénzügyi támogatás rendje” – tették hozzá egyebek mellett Sztefanisina hivatalában.

Vjatrovics nem fogta vissza magát

Volodimir Vjatrovicsnak, az ellenzéki Európai Szolidaritás párt parlamenti képviselőjének a kormányzattal ellentétben semmi oka nem volt visszafogni magát a VB-vel és annak véleményével kapcsolatban.

„A Velencei Bizottság következtetése a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényről nyíltan elfogult, és helyenként egyszerűen inadekvát” – állapítja meg bevezetésképpen a honatya Facebook-oldalán.

A képviselő több példát is felhoz véleménye alátámasztására.

„Vagy ha a kulturális-művészeti rendezvényt kisebbségi nyelven tartják, a közönségnek joga van előzetesen (48 órával előtte) kérni a műsorvezető szavainak (még csak nem is az egész rendezvénynek!) ukrán nyelvű fordítását. Hol van itt a kisebbségek jogainak megsértése? Ám a bizottság szerint a műsorvezetőnek nagyon nehéz lesz megismételnie ukrán nyelven a bejelentéseit” – háborog Vjatrovics.

„A legfelháborítóbb azonban az, hogy a bizottság – láthatóan nem találva komolyabb problémát a kisebbségi törvényben – úgy döntött, egyszerre ad ki ajánlásokat az államnyelvről, az oktatásról és a médiáról szóló törvényekről, amire egyáltalán senki nem kérte. Az államnyelv védelmét mesterségesen szembeállítva a kisebbségek jogaival, a Velencei Bizottság az ukrán nyelvet védő fontos normák eltörlését javasolja. Például a médiatörvény előírásait, miszerint az országos ukrán csatornákon a műsorok 90%-a, a regionális csatornákon pedig 80%-a ukrán nyelvű kell legyen. Vagy a nyelvtörvény előírását, hogy a könyvesboltok könyvkínálata 50%-ának ukránnak kell lennie” – sorolja kifogásait a honatya.

(Volodimir Vjatrovics nem említi, hogy A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló jogszabály valójában kerettörvény, vagyis számos, a kisebbségek számára lényeges kérdésről egyéb normatív dokumentumok rendelkeznek. A VB szakértői minden bizonnyal ezért voltak kénytelenek más, a nyelvhasználatot érintő jogszabályra is kiterjeszteni vizsgálódásukat.)

A honatya a továbbiakban egyértelművé teszi, milyen sorsot szán a VB ajánlásainak.

„És nyilvánvaló, hogy egyszerűen egyetlen ukrán kormánynak sincs joga végrehajtani az ajánlások jelentős részét, mivel ez azt jelentené, hogy visszatérnének Janukovics és Tabacsnik, Kivalov és Kolisznicsenko korának nyíltan ukránellenes politikájához. […] Azok az ajánlások, amelyek észszerűek, és nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, természetesen végrehajthatók. De az ukrán nép egyszerűen nem engedi, hogy az ukrán nyelv fejlesztésének és védelmének törvényi garanciáit megsemmisítsék, még az EU-val folytatott tárgyalások ürügyén sem” – állapítja meg Vjatrovics.

A tanácstalan sajtó

Beszámolva a VB ajánlásairól, az ukrán elektronikus sajtó az esetek többségében beérte a Sztefanisina-féle hivatal és/vagy Vjatrovics idézésével. Saját véleményt talán egyedül az ukrán Külügyminisztériummal és a nyugati „nyílt társadalommal” egyaránt jó kapcsolatokat ápoló Jevropejszka Pravda fogalmazott meg.

Némileg meglepő módon a Szerhij Szidorenko szerkesztő által jegyzett cikk talán még Vjatrovicsnál is keményebben fogalmaz a VB ajánlásait illetően, amennyiben Ukrajnával szemben nyíltan elfogultnak és manipulatívnak nevezi a dokumentumot.

„Ukrajna bizonyosan nem fog végrehajtani ilyen abszurd ajánlásokat. Bármilyen kormányzat alatt. […] Ugyanakkor teljes bizonyossággal megjósolható: Oroszország barátai számára a Velencei Bizottság döntése éppen ahhoz válik eszközzé, hogy megállítsa Ukrajna haladását az EU-tagság felé” – állapítja meg a szerző.

Talán mondanunk sem kell, hogy Szidorenko Magyarországot is „Putyin barátai” közé sorolja.

„Az Európai Bizottság még tavaly kikötötte, hogy a Velencei Bizottság következtetése (amelyet az EB által a tagjelöltség feltételeiül szabott ajánlások teljesítésére elfogadott jogszabályokról hoz meg – a szerk.) kulcsszerepet játszik az ukrán előrehaladás értékelésében. […] Egyébként mindjárt voltak olyan várakozások, hogy a »kisebbségi« kritérium lesz az egyik legproblémásabb. Magyarország követelésére került fel erre a listára” – emlékeztet a szerző.

Az is egyértelmű, hogy Szidorenkónak nem annyira jogi, mint inkább szemléletbeli gondjai vannak a VB következtetéseivel.

„Az Európa Tanács kollegiális szakértői testülete konklúziójában nekilátott bizonygatni az ukránoknak, hogy az orosz kisebbségnek ugyanolyan vagy még nagyobb védelemre van szüksége, mint mondjuk a lengyelnek vagy a magyarnak. […] A legmegdöbbentőbb az, hogy nem értik az orosz agresszió elleni háború jelentőségét az ukránok számára” – jelezte.

„E követelések némelyike több mint abszurd, és nem csak háborús időkben – véli Szidorenko. – Elég megérteni az ukrán kontextust. Például a VB ragaszkodik ahhoz, hogy azokon a helyeken, ahol a kisebbség képviselői abszolút többségben vannak, a táblákat, útjelzőket, hirdetményeket stb. egyáltalán ne duplikálják államnyelven, csak a kisebbség nyelvén.”

A szerző szerint ez abszolút nonszensz, „hiszen a modern ukrán állam, miután átélte az orosz agressziót a »kisebbségvédelem« örve alatt, semmi esetre sem engedi meg olyan »gettók« létrehozását, ahol az ukrán ajkúak úgy érezhetik magukat, mint külföldön. De ez most »követelménnyé« változott, mert ennek az abszurd kitételnek a teljesítése nélkül Ukrajnának olyan megjegyzéseket fognak tenni, hogy nem teljesítette az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének kritériumait” – állapítja meg.

Mindez azonban csak a szokásos médiakörítés. A VB következtetéseinek jelentőségét és súlyát valójában az fogja meghatározni, hogy miként kezeli azokat az Európai Bizottság. A testület június végére ígérte „szóbeli” értékelését arról, milyen haladást ért el Ukrajna az uniós normák átvétele terén. Dönthet úgy, hogy felkéri Ukrajnát, hozza összhangba törvényeit a VB ajánlásaival, de lehet „megengedő” is e tekintetben. Mindkét magatartásra volt már példa az EB részéről.

(hk/eurointegration.com.ua)