Tovább folytatja környezetvédő munkáját a Színes Tartályok ökológiai mozgalom

Kárpátalján folyamatosan problémát jelent a hulladékkezelés. Sajnos nagyon sok a természetben, a környezetünkben a gazdátlan, felelőtlenül eldobott szemét. 2020-ban indult útjára Beregszászban a Színes Tartályok („Кольорові Баки”) ökológiai mozgalom és társadalmi szervezet, amelynek fő célja a környezetünk, folyóink megtisztítása és megóvása, a felhalmozódott hulladék eltakarítása és mindezen tevékenységek fenntartása. Emellett a szelektív hulladékgyűjtés oktatása és népszerűsítése, illetve az újrahasznosítás folyamatának bemutatása is kiemelt figyelmet élvez a mozgalom életében. Az idei év első negyedévéről, kilátásokról, megoldandó problémákról, tervekről kérdeztük Bucsinszkij Viktort, a Színes Tartályok alapítóját.

– Legutóbb januárban beszéltünk. Azóta mi történt?

– A Színes Tartályok ökológiai mozgalom és társadalmi szervezet, illetve a hulladékgyűjtő udvar tekintetében sajnos nem sokat változott a helyzet. Az újrahasznosítható anyagok árai – mint pl. a kartonpapír, műanyag fólia – nagyon lezuhantak. Ezenkívül az összes műanyag hulladék, ami a telepen található, egyelőre áll, nem tudtuk értékesíteni. Ami pozitív, hogy áram már van, viszont munkaerő nincs, és ez nagyon nagy problémát jelent a számunkra. A hulladékgyűjtő udvarban áll a sok anyag, és az embereknél pedig folyamatosan felgyülemlik. Nagyon sokan hívnak telefonon, hogy menjek és vigyem el, elviszem, de nálunk ugyancsak halmozódik, mert nem tudjuk feldolgozni. Ebből következik, hogy ha nem dolgozzuk fel, akkor nem tudjuk miből az adót és a telephely bérlését kifizetni.

Közben a bérleti díj is megnőtt, mert a belső- és kelet-ukrajnai nagyvállalatok átköltöztek Kárpátaljára, és ők nagyobb összegű bérleti díjat tudnak ezekért a telephelyekért fizetni, mint mi, kisvállalkozók. Továbbá egyelőre nem tudok más vagy nagyobb helyiséget sem bérbe venni, mert nem nagyon akarják a tulajdonosok kiadni a hulladékfeldolgozó cégeknek. Hiába magyarázom nekik, hogy ez nem szemét, hanem újrahasznosítható anyag, aminek a felhasználásával a természeti erőforrásokat védjük, nem hiszik el, mert azt gondolják, hogy beszennyezzük a területet, és utána már nem tudják kiadni másnak.

– Mit lehet tenni ennek megoldására?

– Felkínáltak egy nagyon jó telephelyet, viszont azt akarják, hogy vegyük meg teljes egészében az adott területet, amire most nincs pénzünk. Ennek 150 000 dollár lenne az ára. Ebből kifolyólag kérelmező leveleket írtam a nagy globális vállalatoknak, illetve több híres embernek is – pl. mint Leonardo DiCaprio, aki köztudottan nagy természetvédő –, hogy valahogyan közös erővel hozzuk össze ezt az összeget. A levelet már elkészítettem, amit lefordítottunk magyar és angol nyelvre is. Ez nagyon nagy segítség lenne, hisz a 4 éves tapasztalatomat is felhasználva a kárpátaljai hulladékokat „életre kelteném”, és végre intenzíven és tudatosan elindulna Kárpátalja megtisztítása. A hulladékgyűjtők többnyire csak azokat a hulladékokat gyűjti be, amikből a legtöbb van. A ceruzaelem, az izzólámpák, a tetra pak, a hungarocell stb. őket nem érdeklik. Viszont én szeretnék egy mindenre kiterjedő gyűjtőt kialakítani, már csak azért is, hogy ne kerüljön ki a természetbe.

A megvásárolni kívánt telek nagyon jó helyen van, többen voltak már megnézni is, olyanok, mint Bojár István András, a „10 millió fa” mozgalomnak az elnöke, Hankó Gergely, a Magyarországi Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének az ügyvezetője,  Molnár Dávid Attila, a PET Kupa ötletgazdája, a természetfilm.hu alapítója, Kovács Domokos Péter, volt magyarországi ifjúsági küldött, az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (ENSZ). Mindenki jóváhagyta, így belekezdtünk a pénzgyűjtésbe annak érdekében, hogy létrehozzuk ezt a multifunkcionális hulladékgyűjtő udvart, valamint egy edukációs központot, ami talán a legfontosabb. Mindig írnak az iskolákból, hogy menjek előadást tartani, viszont jobb lenne, ha ide, a telephelyre jönnének ki, és első kézből tapasztalnák meg az egész folyamatot.

– Kik vannak még segítségedre?

– Mivel most önkéntes is vagyok, próbálom segíteni a menekülteket és a hadsereget is, így adományokat gyűjtök, és sikerült is szereznem, mégpedig Magyarországról. Április 1-jén utaztam ki oda, ahol Ljasuk Dimitrijjel, A Tisza nevében című film rendezőjével, környezetvédő társammal, barátommal találkoztam. Az ott töltött idő alatt részt vettünk a Tisza-tó ártéri erdejének a takarításában is, amelyben 80 ember vett részt. Csaknem 3 tonna hulladékot gyűjtöttünk össze, amelyet szelektáltunk, és eljuttattunk a megfelelő gyűjtőhelyre. Itt találkoztam Fodor Gusztáv kárpátaljai születésű református lelkésszel, a Dorcas magyarországi igazgatójával, akinek segítségével 1 300 kilo­gramm adományt sikerült behoznom Ukrajnába. Ezt átadtam a Beregszászi Városi Tanácsnak, hogy ők osszák ki a szükséges helyekre.

A Magyarországon töltött időm alatt ellátogattam Telekes Attila barátomhoz, a TasysDesign tulajdonosához, aki műanyag kupakokból, illetve hulladék- és uszadékfából nagyon szép golyóstollakat állít elő, amelyek értékesítését követően 5 000 forintot utal minden egyes darab után a Színes Tartályok megsegítésére. Ukrajnába is hoztam magammal ilyen tollakat, valamint Save River and Lake (Mentsd meg a folyót és a tavat) feliratú, illetve a Színes Tartályok logójával ellátott pólókat, amelyeket árusítani fogunk. Ezen keresztül minden vásárló automatikusan hozzájárul a folyók megtisztításához. Emellett találkoztam további támogatóinkkal is, a Hard Core Chili forgalmazóival, Fodor Bélával és Tóth Józseffel. Ők az eladott – a Tisza Szelleme nevű – szószok árából 300 forinttal járulnak hozzá a kárpátaljai környezettisztításhoz.

– További jövőbeni tervek?

– Ismét megszervezzük a folyók tisztítását, előreláthatólag a Talabor vízgyűjtő területén, és ahogy az időjárás engedi, és szárazabb lesz a talaj, a Borzsa kovászói szakaszánál.

Dankai Péter