Három NATO-tagország ellenzi Ukrajna „útvonaltervét”
Az Egyesült Államok, Németország és Magyarország ellenáll Lengyelországnak és a balti államoknak, amelyek igyekeznek elmélyíteni Ukrajna kapcsolatát a NATO-val, és már a nyári csúcson rögzíteni szeretnék Kijev számára az utat a szövetségbeli tagság elnyeréséhez – írta a DW a Financial Times-ra való hivatkozással.
Az FT forrásai szerint a NATO tagjai közötti nézetkülönbségek Brüsszelben, a Szövetség múlt heti külügyminiszteri szintű találkozóján váltak nyilvánvalóvá. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis múlt hónapban bemutatott egy dokumentumot a tagállamoknak, amely felvázolja az Ukrajnára vonatkozó „gyakorlati és politikai” javaslatokat, köztük egy új nyilatkozatot a kapcsolatokról, amely arra a 2008-as nyilatkozatra épülne, mely szerint az ország egy napon a Szövetség tagja lehet.
A múlt heti brüsszeli miniszteri értekezleten élénk vita folyt arról, hogy mit is kell pontosan felajánlani Ukrajnának. Az FT szerint a Szövetség minden tagja egyetért abban, hogy Ukrajna csatlakozását háborús körülmények között nem lehet komolyan megvitatni, ugyanakkor nő azon országok száma, amelyek támogatják a tagsághoz vezető „politikai út” felajánlását a júliusi vilniusi csúcstalálkozón, amely „erősítené” a kapcsolatokat a NATO és Kijev között. Azonban az Egyesült Államok, Németország és Magyarország ellenzi ezt a javaslatot.
Amerikai javaslat: összpontosítsanak Kijev támogatására
Washington arra kéri szövetségeseit, hogy az orosz invázió elleni küzdelemben az Ukrajnának nyújtandó rövid távú katonai, pénzügyi és humanitárius segélyekre összpontosítsanak. A vilniusi csúcson az Egyesült Államok szerint a gyakorlati támogatásnak, például a lőszerellátásnak, kell lennie a fő prioritásnak, míg a háború utáni lehetséges politikai kapcsolatokról szóló megbeszélések csak elvonják a figyelmet erről.
Washington aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Ukrajna NATO-hoz fűződő kapcsolatainak elmélyülése a háború alatt táplálhatja a Kreml narratíváját arról, hogy Oroszország és a Szövetség közötti szembenállásról van szó, s Moszkva elszánhatja magát a konfliktus eszkalációjára, többek között nukleáris fegyverek telepítésével.
„Több hetes nehéz tárgyalások várnak ránk, hogy ezeket a nézeteltéréseket feloldjuk és politikai eredményt fogalmazzunk meg” – idézi az FT az egyik forrását. – „Az út (a vilniusi csúcsig – a szerk.) még mindig nagyon nehéz” – tette hozzá egy másik forrás.
Az Ukrajna–NATO Bizottságot Tanáccsá alakíthatják
A kiadvány szerint az egyik lehetséges megoldása a helyzetnek az Ukrajna–NATO Bizottság Ukrajna–NATO Tanáccsá történő átalakítása, ami emelné az ország státuszát a Szövetség partnereként, nagyobb mértékben vonva be Kijevet a találkozókba, egyeztetésekbe, különösen a titkosszolgálati tájékoztatókba. A szövetségesek azonban még arról is vitáznak egyelőre, hogy legyen-e külön nyilatkozata a vilniusi csúcsnak Ukrajnáról, vagy az országot a találkozó eredményeit összegző általános nyilatkozatban kell megemlíteni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy csak akkor vesz részt a vilniusi csúcson, ha valós lépéseket mutatnak fel Kijevnek a NATO-tagság felé vezető útján, vagy napirendre kerülnek a háború utáni biztonsági garanciák és a Szövetséggel való együttműködés elmélyítése.
(szcs/dw.com)
