Ukrán–japán barátság: Kijevbe látogatott a japán miniszterelnök

A világ érdeklődéssel követte nyomon a két távol-keleti nagyhatalom, Kína és Japán vezetőjének múlt heti európai látogatását. A legtöbben üzenet értékűnek tartották, hogy míg Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába utazott és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt, addig Kisida Fumio japán miniszterelnök Kijevet kereste fel, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Gesztusértékű látogatás

Az ukrán Elnöki Hivatal honlapján közölt beszámoló szerint Volodimir Zelenszkij örömének adott hangot, hogy Kijevben üdvözölheti Kisida Fumiót, a nemzetközi rend védelmezőjét és Ukrajna régi barátját.

„Szimbolikus, hogy a miniszterelnök első ukrajnai látogatására éppen ma (március 21. – a szerk.), az ukrán területek felszabadítása megkezdésének évfordulóján kerül sor, s legelőbb Bucsát kereste fel. Nagyon nagyra értékeljük ezt” – mondta az államfő újságírókkal találkozva a Kisida Fumióval folytatott megbeszélés után.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta a globális vezető szerep aktivizálásának különös fontosságát napjainkban az ENSZ Alapokmányában foglalt célok és elvek, valamint általában véve a nemzetközi biztonság védelme érdekében.

„A folyamatban lévő orosz agresszió Ukrajna és a nemzetközi rend ellen olyan fenyegetéseket és kockázatokat provokált, amelyeket a világ évtizedek óta nem látott. És azért működünk együtt partnereinkkel, hogy a világ különböző részein a különböző népeknek ne kelljen még évtizedeken át szenvedniük az orosz agresszió kegyetlen következményeitől, amilyen például a nemzetközi kapcsolatok destabilizálása, a társadalmi káosz, sőt a kikényszerített tömeges éhezés” – fogalmazott az ukrán államfő.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Kisida Fumiónak az Ukrajnának nyújtott jelentős biztonsági, gazdasági, politikai, szankciós, humanitárius támogatásért.

A kijevi találkozón megvitatták az Oroszország által agressziója fokozására tett erőfeszítéseket. Ezzel összefüggésben a felek egyeztettek Ukrajna sürgős biztonsági szükségleteiről, és megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet a biztonsági együttműködés bővítéséről.

Zelenszkij és Kisida kitért az Oroszországi Föderációra agressziója miatt gyakorolt szankciós nyomás folytatására.

„Japán 18 szankciócsomagot alkalmazott az orosz agresszió ellen, és az újabb szankciócsomagoknak folytatniuk kell ezt az utat a globális biztonság helyreállításához és az orosz terror lehetőségeinek csökkentéséhez. A szankcióknak gyorsabbaknak kell lenniük, mint Oroszország képességének, hogy alkalmazkodjék hozzájuk” – adott hangot meggyőződésének az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Japánnak az együttműködési készségéért az ukrán békeformula pontjainak megvalósításában, amely az egyetlen átfogó és reális terv az orosz agresszió megállítására és az ENSZ Alapokmánya teljes körű helyreállítására, hogy Ukrajna, valamint egész Európa és a világ visszakapja a békét.

Emellett, amint az államfő megjegyezte, Kijev nagyra értékeli Japán támogatását az Ukrajna elleni orosz agresszió bűntettével foglalkozó különleges bíróság létrehozására irányuló globális erőfeszítésekben.

Volodimir Zelenszkij és Kisida Fumio a G7 csoport Japán elnöksége keretében való együttműködésről is tárgyalt. Az ukrán államfő többek közt bejelentette, elfogadta a japán miniszterelnök meghívását, hogy online vegyen részt a G7-ek májusra tervezett hirosimai csúcstalálkozóján.

A tárgyalások során a felek kitértek Japán szerepvállalására Ukrajna újjáépítésében, ami nagyszerű lehetőségeket kínál az együttműködésre. Volodimir Zelenszkij méltatta, hogy 2022. február 24. óta Japán hozzájárulása az újjáépítéshez meghaladta a 7 milliárd dollárt.

„Japán vezető szerepe a Fast Recovery Plan végrehajtásában és Ukrajna háború utáni újjáépítésében bizonyosan új irányokat teremt az ukrán és a japán társadalom, valamint az ukrán és a japán gazdaság fejlődésében egyaránt. Ma azt javasoltam, hogy Japán össz­pontosítson egészségügyi intézményeink támogatására és a gazdaság egyes ágazatainak helyreállítására. Ezek az autó­gyártás, a »zöld« átalakulás, többek között hidrogén-berendezések és lítiumakkumulátorok gyártása, ahol Japán a vezetők egyike a technológiában” – mondta el az államfő.

Szerinte Ukrajna érdekelt abban is, hogy Japán támogassa a humanitárius aknamentesítés folyamatát.

Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy a tárgyalásokat követően közös nyilatkozatot írtak alá a két ország közötti különleges globális partnerségről.

Japán szolidáris

Japán miniszterelnöke az Ukrajnával való szolidaritást hangsúlyozta a sajtótájékoztatón. Nagyra értékelte a hazáját és a szabadságát védelmező ukrán nép bátorságát és kitartását.

„Japán továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amíg a béke vissza nem tér gyönyörű földjére” – mondta Kisida Fumio.

A japán kormányfő rámutatott, hogy Oroszország agressziója aláássa a világrend minden alapját, és sérti a nemzetközi jog normáit.

Megerősítette, Japán együttműködik Ukrajnával az Oroszországi Föderáció elleni szankciók bevezetése ügyében.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa tavaly óta humanitárius és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, amely elsősorban az energiaszektor, a mezőgazdaság és az aknamentesítés támogatását célozza. Ezen túlmenően Japán azt tervezi, hogy a NATO vagyonkezelői alapján keresztül pénzeszközöket biztosít nem halálos fegyverek szállítására.

Eközben Moszkvában…

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai megbeszéléseinek középpontjában elsősorban a gazdasági és információs együttműködés kérdései álltak – mutat rá összeállításában a BBC News Ukrajina.

A két ország tovább szeretné bővíteni kereskedelmét, amely tavaly 29%-kal nőtt, és a kínai kormányzat szerint elérte a 190 milliárd dollárt. Moszkvában azt tervezik, hogy a teljes körű háború alatt Oroszországot elhagyó nyugati vállalatokat és áruikat kínai cégek és termékek váltják fel.

Ezenkívül Oroszország megnyitja az utat Kína előtt az Északi-sarkvidék felé – a két ország úgy döntött, hogy közös munkatestületet hoznak létre az úgynevezett Északi-tengeri útvonal fejlesztésére, amelyet egyes médiumok Oroszországban máris „Északi Selyemútnak” neveznek.

Kína és Oroszország összesen 14 dokumentumot írt alá. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping ugyanakkor nem kötött újabb hivatalos megállapodást Moszkva és Peking haditechnikai együttműködéséről. Igaz, mutatnak rá megfigyelők, aligha kötik a média orrára azoknak a kérdéseknek a teljes listáját, amelyeket az orosz és a kínai vezető az informális kommunikáció során megvitatott. Egyébként szinte minden tudósítás biztosra veszi, hogy szóba került kínai fegyverzetek és lőszer szállítása Oroszország Ukrajna elleni háborújához.

Ukrajnával kapcsolatban a moszkvai találkozón nem hangzott el konkrétum. Putyin méltatta Kína „béketervét”, Hszi Csin-ping pedig megerősítette, hogy a konfliktusokat tárgyalásos úton kell megoldani. Elemzők már azt is pozitívumnak tartják, hogy Kína tartotta magát eddigi semlegesnek tetsző álláspontjához az ukrajnai háború vonatkozásában, s hogy Moszkvában szóba sem került holmi keleti összetartás a Kijev védelmében fellépő Nyugattal szemben.

(ntk/president.gov.ua/bbc.com)