Készül „a győzelem költségvetése”

A kormány jóváhagyta a 2023-as állami költségvetés tervezetét és szeptember 14-én benyújtotta a Legfelső Tanácsnak. Denisz Smihal miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a 2023-as büdzsé „a győzelem költségvetése”.

Rendkívüli körülmények

Törvény kötelezi a kormányt, hogy szeptember 15-ig terjessze a parlament elé a jövő évi költségvetés tervezetét, s a kabinet még most, háború idején is eleget tett ennek az elvárásnak. Más kérdés, hogy a dokumentum sok tekintetben eltér a békeidőben megszokottaktól. Készítői is elismerik: háborús körülmények között ilyen hosszú időre – egy évre – előre jelezni az államháztartás alakulását nem egyszerű. Érzékletes a Denisz Smihal miniszterelnök által említett példa, amelyet a BBC News Ukrajina idéz: „Attól függően, hogyan változik a helyzet a fronton, a gazdaság 2023-ban vagy csökkenhet 0,4%-kal, vagy nőhet 10, esetleg több százalékkal.” Állítólag a kormány a költségvetés összeállítása során a gazdasági helyzet és a háború alakulásának legalább tucatnyi lehetséges forgatókönyvét mérlegelte, és végül a „konzervatív, közepesen pesszimista” változat mellett állapodott meg.

A büdzsé döntően a Gazdasági Minisztérium által a nyáron elkészített, s a kormány által jóváhagyott makrogazdasági előrejelzésen alapul. Ez a prognózis tartalmazza azokat a meghatározó mutatókat, amelyeken a 2023-ra vonatkozó számítások alapulnak.

Az előrejelzést teljes egészében nem közölték, de a kormányzati tisztviselők nyilatkozataikban már korábban ismertették a főbb számokat. A várakozások szerint jövőre a reál-GDP növekedése 4,6%-os lesz, az infláció 30% körül alakulhat, az átlagbér pedig 18,5 ezer hrivnyára nőhet 2023-ban. Egyedül a hrivnya dollárhoz viszonyított árfolyamát illetően tapasztalhatók nézetkülönbségek, mutat rá az Ekonomicsna Pravda. A kormány arra számít, hogy az éves átlagárfolyam jövőre 42 hr/dollár lesz. Ezzel együtt előfordulhat egyesek szerint, hogy 2023 végére akár 50 hrivnyát is elkérhetnek az amerikai valuta egyetlen egységéért. A szakemberek egy másik része ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül kell bekövetkeznie ennek a pesszimista forgatókönyvnek.

Rendkívüli számok

A jövő évi költségvetés nem is hasonlítható az ideihez – mármint ahhoz, amelyet még békeidőben, 2021-ben fogadtak el. Így a 2022. évi büdzsében eredetileg szereplő 1 395 milliárd hr helyett jövőre a kormány 1 279 hr bevétellel számol. Ugyanakkor az idei 2 206 milliárd hr-val szemben a jövő évi költségvetésben 2 514 milliárd hr kiadás szerepel. Az ország GDP-jéhez mért költségvetési hiány mintegy 20 százalékos lesz.

A minimálbért havi 6 700 hrivnyában, avagy óránként 40,46 hrivnyában állapítanák meg, a munkaképes személyek létminimuma pedig havi 2 600 hr lehet. Az UNIAN rámutat, hogy e mutatók idei szinten hagyása, tekintettel az inflációra és a hrivnya árfolyamának gyengülésére, lényegében az emberek jövedelmeinek csökkenését fogja eredményezni. A hírügynökség számításai szerint a minimálbér értéke így 220 euróról 150 euróra csökkenne, a létminimumé pedig 90-ről 65 euróra. Érthető, hogy ily módon az átlagbér értéke is csökkenni fog. Hiába nőne 2022-höz képest háromezer hr-val 18 500 hrivnyára, elképzelhető, hogy valutában kifejezve ez az összeg 530 helyett mindössze 460 eurónak fog megfelelni.

Mint látható, a tervezett bevételek alig haladják meg a várható kiadások 50%-át, vagyis lényegében csak a hadikiadásokat fedezik. A kormány a hiányt mindenekelőtt hitelekből szándékozik fedezni, amelyek összege jövőre megközelítheti az 1 700 milliárd hrivnyát. E források döntő hányadát Kijev az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és az IMF-től reméli kölcsön venni, a belső megtakarítások bevonásából mindössze 90 milliárd hrivnyára számít. Elemzők rámutatnak: elkerülendő a hiperinflációt a kormány csak mértékkel szándékozik élni a lehetőséggel, hogy az Ukrán Nemzeti Banktól vegyen kölcsön, ami magyarul a pénzkibocsátást jelenti. Hogy sikerül-e betartani a mérsékletességet ezen a téren, az szintén nagyban függ a háború alakulásától.

Rendkívüli kiadások

Ami a kiadásokat illeti, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a büdzsét a harcoló ország költségvetésének nevezte, arra utalva ezzel, hogy jövőre is a védelmi kiadások élveznek majd prioritást. A biztonsági és védelmi szektor összességében mintegy 1,1 milliárd hr-t visz el a büdzséből. Kis túlzással minden egyebet hitelből lesz kénytelen biztosítani Ukrajna.

Ez a helyzet óhatatlanul éreztetni fogja hatását a büdzsé két másik nagy „fogyasztóján”, az oktatáson és az egészségügyön. Oktatásra mintegy 155 milliárd hr jut jövőre. Iskolabuszok vásárlására egymilliárd hrivnya, az iskolai oktatás biztonsági feltételeinek megteremtésére – vélhetően mindenekelőtt óvóhelyek kialakítására – 1,5 milliárd lett elkülönítve.

Az egészségügyben az idei 200 milliárd helyett 2023-ban 176 milliárdból gazdálkodhatnak. A kormány mindenekelőtt az egészségügyi garancia­program kiadásainak csökkentésével próbál megtakarítást elérni, mindjárt 14,6 milliárd hrivnyányit. Az egyéb egészségügyi kiadásokat 8,4 milliárd hrivnyával nyirbálnák meg.

Korábban bejelentették, hogy takarékoskodni kívánnak az állami szervek működési költségein. A számokból kitűnik, hogy a végrehajtó hatalom központi szerveinek, mindenekelőtt a Legfelső Tanácsnak, a miniszteri kabinetnek és az Elnöki Hivatalnak a kiadásai jövőre valamelyest növekedni fognak, ugyanakkor például a minisztériumok, a bíróságok és a korrupcióellenes hatóságok költségvetése zsugorodik. Így a 2023-as költségvetés tervezetében összességében 11,486 milliárd hrivnyával csökkentették 2022-höz képest a hatóságok működésére költhető összeget – közölte Tarasz Melnyicsuk, aki a miniszteri kabinet képviselője a Legfelső Tanácsban.

Alapvető változásokon esik át jövőre a kormány gazdaságtámogatási rendszere. A költségvetésben 1,37 milliárd hr-t különítettek el a vállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtandó támogatásokra, a fegyveres agresszió következményeinek felszámolására létrehozandó alapba 19,3 milliárd hr kerül, a megszállás alól felszabadított régióknak nyújtandó támogatásokra csaknem 24 milliárd hrivnya jut.

A szociális juttatások szintén a költségvetés prioritásai közé tartoznak, mindjárt a védelmi kiadások után. A kormány 2023-ra összességében 835 milliárdot irányzott elő szociális kiadásokra és nyugdíjakra. Ebben a költségvetési fejezetben szerepel a lakáscélú és kommunális szolgáltatások támogatása (az úgynevezett szubvenció) is. Az előirányzott összeg majdnem megegyezik a tavalyival: 37,9 milliárd a 2022-es 37,87 milliárddal szemben.

A hírek szerint nem mond le a kormány a nyugdíjak jövő márciusban esedékes indexálásáról, ennek mechanizmusa és forrásai azonban egyelőre nem egyértelműek.

Választási kiadások

Ukrajna Alkotmánya szerint a soros parlamenti választásokra a Legfelső Tanács mandátumának ötödik évében, október utolsó vasárnapján kerül sor. Ez azt jelenti, hogy legközelebb 2023 októberében kellene az urnákhoz járulnunk. Ennek ellenére a jövő évi állami költségvetésről szóló törvény tervezete nem tartalmazza a választások lebonyolításának költségeit – hívja fel a figyelmet az Ekonomicsna Pravda.

Ugyanakkor a büdzsé záró rendelkezéseinek 10. pontja utasítja a kormányt és a Központi Választási Bizottságot (CVK), hogy amint véget ér a hadiállapot, terjesszék a Legfelső Tanács elé megfontolásra javaslataikat a költségvetés módosítására a parlamenti választások finanszírozása céljából. Nem zárható ki tehát, hogy amennyiben a háború és a hadiállapot elhúzódik, 2023-ban nem lesznek parlamenti választások Ukrajnában, mivel a kormány egyszerűen nem érkezik előkészíteni a vonatkozó költségvetési módosításokat, a CVK-nak pedig nem lesz ideje felkészülni a választások lebonyolítására – mutat rá az Ekonomicsna Pravda.

A költségvetést december 1-jéig kell elfogadnia a parlamentnek.

(ntk/epravda.com.ua/bbc.com/unian.ua)