A szülőknek fizetendő tartásdíjról
„Apám beperelt, hogy fizessek neki tartásdíjat. Mintha nem gondoskodnék róla! Egyáltalán, kérhet tőlem tartásdíjat a saját apám? S ha már kér: miért nem kér a testvéreimtől is? Azt mondták, a bíróságon vizsgálni fogják a jövedelmeimet. Mivel egyéni vállalkozó vagyok, arra gondoltam, hogy megadom a forgalmam után képződő jövedelemről készült kimutatást. Vajon egyéb okmányokat is be kell majd nyújtanom, s ha igen, azok az adóhatósághoz is elkerülnek?”
– Az Alkotmány 51. cikkelye rögzíti a felnőtt korú gyermekeknek azt a kötelezettségét, hogy gondoskodjanak munkaképtelen szüleikről. Az alaptörvény rendelkezését a Családi törvénykönyv (Cstk.) 202–206. cikkelyei fejtik ki részletesen.
A gyerekeknek a tartásdíj fizetése mellett ugyancsak hozzá kell járulniuk a szüleik súlyos betegségéből, fogyatékosságából vagy az aggkor okozta magatehetetlenségéből adódó pótlólagos kiadásokhoz is.
Az általános szabály szerint a bíróság a felnőtt korú gyermek jövedelmének egy bizonyos hányadában állapítja meg a tartásdíjat. Szükség esetén (amikor a tartásdíjfizetésre kötelezett személy jövedelme változó, annak egy részét természetben kapja stb.) a bíróság egy konkrét összegben is megállapíthatja a fizetendő tartásdíjat.
Nem zárható ki, hogy a szülő személyes okokból nyújtott be keresetet csupán egyik gyermekére vonatkozóan, csak tőle várva tartásdíjat. Az okok igen különbözőek lehetnek: a többi gyermek munkaképtelensége, nehéz anyagi helyzetük, a családtagok kapcsolatának sajátosságai stb. A törvény nem kötelezi az apát arra, hogy valamennyi gyermekétől tartásdíjat követeljen. Mivel azonban a szülők eltartásának kötelezettsége egyformán vonatkozik minden gyermekre, a bíróság az alperes által fizetendő tartásdíj összegének megállapításokkor a felnőtt korú testvéreket is figyelembe veszi.
A bíróságnak azt is vizsgálnia kell, élnek-e az eltartásra jogosult személlyel egy háztartásban más eltartásra szoruló családtagok (például házastárs, szülő), illetve vannak-e a tartásdíj fizetésére kötelezendő személynek egyéb eltartottjai (munkaképtelen házastárs, gyermek).
Bár a szülőt megillető tartásdíj mértékének meghatározásakor a bíróság mindkét fél (a gyermek és a szülő) anyagi helyzetét figyelembe veszi, a bíró elsősorban a szülő objektív szükségleteiből indul ki, s nem a tartásdíj fizetésére kötelezett gyermek anyagi lehetőségeiből. Annál is inkább, mivel a Cstk. a szülők eltartását attól függetlenül teszi a gyermekek kötelezettségévé, hogy azoknak módjukban áll-e támogatást nyújtani, illetve hogy maguk munka- vagy cselekvőképesek-e.
A bíró belátása szerint dönt arról, milyen dokumentumokra van szüksége az ügy körülményeinek megállapításához, és adott esetben fel fogja önt szólítani, hogy nyújtsa be azokat. Nyugodtan megvárhatja tehát, hogy a bíró jelezze az igényeit. Egyébként a bíróra is vonatkoznak a polgárok személyes adatainak bizalmas kezelésére vonatkozó törvényi előírások, és nem feladata azokat továbbítani semmiféle hatóságnak – kivéve, ha megítélése szerint törvénysértésre utalnak.
hk
