Martosi Szabadegyetem – külhoni magyar politikusok a nemzetpolitikáról

A nemzetpolitika eredményeiről, az aktuális helyzetről és az elmúlt egy év történéseiről beszéltek a külhoni magyarság politikai csúcsvezetői szombaton a II. Martosi Szabadegyetemen.

A fórumon dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vett részt.

A kerekasztal-beszélgetés moderátoraként Wetzel Tamás azt hangoztatta, hogy a nemzetpolitika terén sok mindent sikerült megvalósítani az utóbbi négy évben. Mint mondta, sok szimbolikus döntés is született, a következő időszakban pedig tartalommal kell megtölteni ezeket a szimbólumokat.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének harmadik napján tartott fórumon Brenzovics László az ukrán válság kialakulásáról és annak máig tartó eseményeiről számolt be. Elmondta: Ukrajna keleti részén ma nem „klasszikus polgárháború” dúl, hanem egy olyan beláthatatlan kimenetelű háború, amelyet az ukránok „terrorellenes hadművelet” címén vívnak orosz nehézfegyver-támogatással rendelkező szeparatisták ellen. Rámutatott: Kárpátalján a helyi lakosságnak, a hatalmi szerveknek köszönhetően eddig sikerült elkerülni az atrocitásokat és nemzetiségellenes megnyilvánulásokat, ám a keletre vezényelt ukrán katonai egységekben szolgáló katonák között már magyar áldozat is volt.

A KMKSZ elnöke az elmúlt egy év helyi magyarságot leginkább érintő történéseiről szólva sikernek nevezte, hogy a Fidesz révén a helyi magyar közösségnek európai parlamenti képviselője lett, valamint Petro Porosenko ukrán elnökkel sikerült írásos megegyezést kötniük, hogy az államfő felvállalja a kárpátaljai magyarok problémáit.

Pásztor István felszólalásban megállapította, hogy sikeres parlamenti választást tudhatnak maguk mögött, és a Fidesznek köszönhetően sikerült egy képviselői helyet kapniuk az Európai Parlamentben is. Hangsúlyozta: a szerbiai parlamentben szerzett hat mandátummal nagyobb képviseletet szereztek, mint akkor, amikor néhány évvel ezelőtt a vajdasági magyarok száma még több mint 100 ezerrel magasabb volt, mint most. Kiemelte: a vajdasági magyarok elvándorlása nagyon komoly jelenség és olyan probléma, amelyet a helyi közösség önerőből nem fog tudni megoldani. Pártja kormányzati szerepvállalásáról úgy vélekedett: az nem azt jelenti, hogy „szeretik” koalíciós partnereiket, hanem azt, hogy a helyi magyar közösség érdekeit képviselik. „Most érdekünkben áll, hogy ott legyünk a tárgyalóasztalnál” – szögezte le Pásztor.

Kelemen Hunor beszédében a VMSZ elnökéhez csatlakozva saját kormányzati szerepvállalásukról szólt. Azt mondta: az nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól”, viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk, akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le.

Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk a regionális decentralizációról szóló – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.

A külhoni magyar csúcsvezetőket vendégül látó Berényi József a Szlovákiában az elmúlt egy évben lezajlott három választást – a tavalyi őszi megyei, valamint az idei államfő- és európai parlamenti választásokat – értékelve kifejtette: az eredmények bebizonyították, hogy van igény az MKP politikájára. Hozzátette: külön siker, hogy Csáky Pál személyében egy tapasztalt politikust sikerült küldeniük Brüsszelbe.

Az MKP elnöke a szlovákiai politikai viszonyokról szólva megdöbbentőnek nevezte, hogy – mint mondta – a szlovák kormányt nem zavarják a gazdasági élet szabadságát érintő uniós korlátozások, a nemzetiségi jogok esetleges bővítése viszont igen. Rámutatott: ugyanezt az elvet követi a szlovák média a magyar témák feldolgozásában. Kifejtette: az elmúlt egy évben Malina Hedvig és az alacsony létszám miatt megszüntetésre ítélt felvidéki magyar iskolák támogatására is tüntetéseket szerveztek, s bár ezekre ezrek jöttek el, nem számolt be róluk a szlovák média, ellenben azonnal „beindult”, amikor nyilvánosságra került, hogy az MKP autonómiatervezetet készít.

„Úgy elemeztették terveinket szakértőkkel a közmédiában, hogy minket meg sem hívtak” – mutatott rá Berényi, aki szerint a készülő autonómiatervezet mögé először „fel kell sorakoztatni” a felvidéki magyarokat, hogy az legitimitást nyerjen, s ha ez már megtörtént, csak akkor lehet azt a szlovákok elé terjeszteni.

(MTI/Kárpátalja)