Ráczék esete a kákán is csomót kereső hivatalnokkal

Mi szükséges egy kisgyermek magyarigazolvány-igényléséhez?

Két olvasónk, egymástól függetlenül kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy félrevezető, de legalábbis nem egyértelmű Magyarország Ungvári Főkonzulátusának honlapján a tájékoztatás azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen okmányokat kell mellékelni, illetve felmutatni azoknak a magyar szülőknek, akik magyarigazolványt szeretnének igényelni kisgyermekeik számára. Állítólag a telefonon történő érdeklődés esetén sem sorolnak fel minden iratot a konzulátus munkatársai, emiatt többen a konzulátus épületében szembesülnek azzal, hogy nem hoztak magukkal minden szükséges igazolást.

Az említett honlapon a magyarigazolvány és hozzátartozói igazolvány kérelmezésének feltételeit tárgyaló résznél azt olvashatjuk, hogy személyazonosságot igazoló okmány és fénykép mellett a következőkre van még szükség:

„c. amennyiben a kérelmező magyar nyelvtudása nem megfelelő, a magyar nemzetiséget igazoló okirat vagy annak másolata, amely igazolja, hogy

1. a lakóhely szerinti állam magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván a kérelmezőt, vagy

2. a lakóhely szerinti állam területén működő magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja a kérelmező, vagy

3. a lakóhely szerinti állam területén működő egyház magyar nemzetiségűként tartja nyilván a kérelmezőt

Amennyiben a kérelmező kiskorú, a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia, továbbá szükség van egy olyan okmányra, mely a törvényes képviselő személyazonosítására alkalmas.”

Viszont itt nem írják le konkrétan, hogy a szülők magyarigazolványát is fel kell mutatni, ez a konzulátuson derült ki, panaszolja egy ungvári járási olvasónk.

De ennél is meglepőbb, ahogy a tiszacsomai Ráczék jártak. Rácz János telefonon kért időpontot Magyarország Ungvári Főkonzultusán, hogy három- és másfél éves, valamint egy hónapos unokáinak magyarigazolványt igényelhessenek – meséli. Megkérdezte, hogy megoldható-e az igénylés úgy, hogy a gyerekeket ne vigyék a szülők Ungvárra. Az ügyintéző elmondta, hogy ebben az esetben magyar társadalmi szervezettől vagy egyháztól kell igazolás arról, hogy a gyerek magyar nemzetiségű. Mivel Rácz János a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke, ő a KMKSZ-től kérte a szükséges igazolást, amit a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének székházában Sin József elnök ki is állított. A bélyegzővel ellátott okirat azt igazolta, hogy a gyermekek szülei KMKSZ-tagok, magyar nemzetiségűek, és a gyermekek is magyar nemzetiségűek. Ezek után a szülők minden szükséges okmányt magukhoz véve indultak Ungvárra, de a konzulátuson az ügyintéző kijelentette, hogy a KMKSZ által kiállított okirat jó, ugyanakkor kell az egyháztól is egy, a KMKSZ által kiállítotthoz hasonló igazolás. Így Rácz János fiáék dolgukvégezetlenül mentek haza. A KMKSZ Ungvári központi irodájának vezetője szerint Ráczék esete nem egyedi, sokszor találkoztak már hasonlóval, ezért úgy döntöttünk, megkérdezzük Magyarország Ungvári Főkonzulátusán is, hogy mi is a helyzet valójában.

Szalipszki Endre, az ungvári főkonzulátus ideiglenes ügyvivője az eset kapcsán elmondta: „A magyarigazolványok kiadásának feltételeit törvény szabályozza. A kérelmezőnek mindenekelőtt magyarul kell tudnia, illetve, ha tagja valamelyik magyar szervezetnek, vagy valamelyik egyház magyarként tartja nyilván, azt igazolnia kell. Csecsemőnél, mivel nem lehet például KMKSZ-tag, az a gyakorlat, hogy hoznak az egyháztól egy papírt, hogy a gyerek magyar egyház által meg van keresztelve, vagy pedig az egyház ad egy igazolást, hogy a gyereket magyarként tartja nyilván. Sajnos, nehéz úgy megalkotni egy jogszabályt, hogy az minden egyedi esetre vonatkozzon, nekünk viszont ragaszkodnunk kell az előírásokhoz. A nagyobb gyerekek esetében már nem szokott probléma lenni, az a legegyszerűbb, ha a szülő elhozza a gyereket is, és itt meggyőződünk a nyelvtudásáról. Egyértelművé teszi a helyzetet az is, ha a szülő igazolni tudja, hogy gyermeke magyar iskolába vagy óvodába jár. Viszont nagyon sok a vegyes házasság, amelyekben sokszor a gyerek nem beszél magyarul. Ilyen esetben arra ad lehetőséget a törvény, hogy minden magyarigazolvánnyal rendelkező személy gyermeke és házastársa kaphat hozzátartozói igazolványt, és amikor a gyermek már be tudja mutatni, hogy tud magyarul beszélni, akkor ezt át lehet minősíteni magyarigazolvánnyá. Nyilván hozzátartozói igazolvány igénylése miatt kért munkatársunk az önök másik említett olvasójától magyarigazolványt, mert magyarigazolvány igénylése esetén az nem szükséges. Egyébként mindkettő ugyanazokra a kedvezményekre jogosít. Ráczék esetében a konzul felajánlotta a szülőknek a hozzátartozói igazolványt, de ők azt nem fogadták el. Emiatt a törvény értelmében ragaszkodnunk kell az egyház által kiállított igazoláshoz.

Badó Zsolt