Magyar gazdák szövetkeznek

2011. november 18., 09:00 , 566. szám

A napokban megalakult a Nagydobronyi Térségi Mezőgazdasági Szövetkezet. Ez az első próbálkozások egyike az összefogásra a térségben azóta, hogy a szovjet kolhozrendszer évtizedekre tönkretette a szövetkezeti gazdálkodási forma hitelét a régióban. Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a szövetkezet kezdeményezőinek egyikét az összefogás okairól és céljairól kérdeztük.

– Miért döntöttek a szövetkezet megalakítása mellett?

– Nagydobronyi családi gazdálkodók egy csoportja úgy határozott, hogy megpróbál önmagán segíteni. Azt tapasztaltuk, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt évek során nőttek a termelési költségek, az eladási árak viszont gyakorlatilag egy helyben topognak, azaz egyre csökkent a termelők jövedelme. Arra szövetkeztünk, hogy közösen vásárolunk a termesztéshez szükséges eszközöket és anyagokat, s közösen értékesítjük az általunk megtermelt mezőgazdasági termékeket, ami leginkább zöldségféléket jelent. Ezen belül is elsősorban a fóliás hajtatásban intenzíven termesztett zöldségekre és az újkrumplira gondoltunk, ugyanis jelenleg elsősorban ez a terület tud olyan jövedelmezőséget biztosítani, ami lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó a megfelelő szinten eltartsa a családját.

– Hogyan képződik haszon a szövetkezésből?

– A szövetkezet haszna az, hogy ha a termelők összeállnak, s közösen vásárolnak, akkor nagykereskedelmi áron vehetik meg azokat a termeléshez szükséges anyagokat, vegyszereket, csomagolóanyagokat, műtrágyákat, amelyek a korszerű termesztés elengedhetetlen feltételei. Haszon képződhet azon is, hogy közösen, koncentráltan tudunk egy megfelelő árukínálatot kiajánlani a piacra. Továbbá, amennyiben megfelelő minőségű és mennyiségű előcsomagolt áruval jelenünk meg a piacon, magasabb árszintet tudunk elérni. Ezenkívül köztudott, hogy a piacra jutásnak is költségei vannak. A gazdák tapasztalatai szerint az áru egyszeri kijuttatása a piacra értékének átlagosan tíz százalékát teszi ki, s akkor még a szállítójármű amortizációja, a termesztő munkaideje nincs is felszámolva. Arra törekszünk a jövőben, hogy egy telephelyen gyűjtsük össze az általunk megtermelt és piacra szánt zöldséget, s azt egy ezzel részünkről megbízott személy fogja értékesíteni, illetve kiajánljuk a termést, s akkor a felvásárló szállítja el.

– Hányan fognak össze?

– Az alapvető jogi feltételek teljesítése végett egyelőre öten alakítottuk meg a szövetkezetet, de érdeklődő ennél máris lényegesen több van, s a tagság nyitott. Ezen belül is megkülönböztetünk majd rendes és a társult tagságot. A rendes tagok tagsági díjat fizetnek, s szavazattal bírnak a szövetkezetet érintő döntésekben. A társult tagok egyfajta éves beugró összeget fizetnek majd, amelyért a rendes tagokhoz hasonlóan részesülnek valamennyi általunk nyújtott szolgáltatásból, azonban nem szólhatnak bele a szövetkezeti döntésekbe, tehát nem rendelkeznek szavazati joggal.

– Mekkora taglétszámnál, termőterületnél, termésmennyiségnél kezd optimálisan működni az ilyen szövetkezet?

– Szövetkezetünk nevében nem véletlenül szerepel a térségi szó. Van ugyanis egy olyan ésszerű távolság, amelyen belül még megéri az árut beszállítani, ezért nemcsak a nagydobronyi gazdák jelentkezését várjuk, hanem a környéken élőkét is. Számításaink szerint a nagybani értékesítés 50 vagy ennél több gazda összefogásánál válik igazán gazdaságossá, a beszerzés terén ennél valamivel nagyobb létszám esetén éri meg az együttműködés.

pszv