Egy beregszászi lány az olimpián?

Kovács Klára Magyarország bokszbajnoka

Kovács Klára első pillantásra törékeny leánynak tűnhet, valójában azonban nem volna tanácsos kikezdeni az 54 kilogrammos súlycsoport magyar ökölvívóbajnokával.

A ma 22 éves Klára, a debreceni egyetem ötödéves szociológia szakos hallgatója, még beregszászi gimnazistaként kezdett el bokszolni. Első edzői az azóta már elhunyt Kovács Attila, majd Kovács László voltak a Beregszászi Boksz Klubban. Amikor a Beregszászi Magyar Gimnázium elvégzése után eldőlt, hogy Klára Debrecenben folytatja tanulmányait, már ismert volt a neve a magyarországi szakemberek körében, így természetes volt, hogy egyetemistaként is folytatni fogja a bunyót. A kérdés csak az volt, melyik klub tud számára megfelelő körülményeket biztosítani a felkészüléshez és a versenyzéshez. Debrecenben csak a fiúkkal együtt tudott edzeni a tanulmányai mellett, így történt, hogy végül profi ökölvívó párjával együtt Nyíregyházán kötött ki, ahol előbb az NYVSC igazolt sportolója lett, majd az ottani női szakág széthullása után 2007-ben az ugyancsak nyíregyházi Big Boxing Sportegyesülethez igazolt át.

Figyelemre méltó, hogy Klára kezdettől kitart az amatőr sport mellett, semmiképpen sem szeretne profi öklöző lenni. "A laikusok számára a profi sport egy magasabb szintet jelent, amely felette áll az amatőr sportnak, de ez egyáltalán nincs így – magyarázza Klára. – A legfontosabb különbség, hogy az olimpián csak amatőr versenyzők indulhatnak, akik semmiképpen nem tekinthetők gyengébb képességű sportolóknak. Míg a profiknál előfordulhat, hogy ha jó a menedzsered, egymás után kapod a náladnál nyilvánvalóan gyengébb ellenfeleket, az amatőröknél megtörténhet, hogy egy világverseny első fordulójában mindjárt a világbajnokkal kell megküzdened. A legfontosabb azonban az, hogy a profi bokszban nagyon sok mindent az üzlet és a pénz ural, míg az amatőr ökölvívásban még jelen van a sport tisztasága."

Nagy Lajossal együtt, aki 2007 nyarától edzi Klárát, úgy döntöttek, hogy beneveznek a magyar bajnokságba, annak ellenére, hogy Klára még mindig ukrán állampolgár. Akkor még 60 kilogrammban indult, remélve, hogy ott gyengébb lesz a mezőny, ám mint kiderült, ebben a súlycsoportban indultak a legtöbben, s mivel az ökölvívás mégiscsak meglehetősen szubjektív sportág, a kezdő Kovácsnak közel azonos erőviszonyok mellett nem sok esélye volt a tapasztaltabb, nagyobb ökölvívó-múlttal rendelkező versenytársakkal szemben.

Klára azonban nem adta fel. Indult minden kínálkozó versenyen, sőt tavaly nyáron a szövetségi kapitány felkérésére részt vett Udinében egy olasz–magyar csapattalálkozón is, méghozzá jó eredménnyel. A következő évben újra próbálkozott a magyar bajnokságban, ezúttal azonban a számára megfelelőbb, 54 kilogrammos súlycsoportban, ami nyerő döntésnek bizonyult, hiszen végre elhozta neki a megérdemelt magyar bajnoki címet. A döntő első menetében kétszer számoltak rá ellenfelére, majd a döntő fölény okán megszakították a mérkőzést.

Akkor most következik az olimpia? – tettük fel a kérdést az újdonsült magyar bajnoknak, tudván tudva persze, hogy a válasz nem lehet egyszerű, hiszen a férfiakéval ellentétben a női boksz még nem olimpiai versenyszám. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) éppen idén augusztusban dönt majd arról, hogy hosszú évek küzdelmei után engedélyezi-e a versenyszám felvételét a 2012-es olimpia műsorába. "Csak az a baj, hogy még Ukrajnában is elismertebb a női ökölvívás, mint Magyarországon. Egy-egy komoly nemzetközi versenyre napi két edzéssel kell felkészülni, nekünk pedig még nap mint nap meg kell vívnunk a magunk harcát, hogy legalább azt a minimális támogatást kiharcoljuk, ami pedig automatikusan járna az eredményeinkért" – mondja Klára.

Neki egyébként kárpátaljai magyarként a származásával is meg kell küzdenie. Magyar bajnokként, de ukrán állampolgárként jelenleg még nem indulhat Európa- vagy világbajnokságon, így egyelőre maradnak számára a világkupa-küzdelmek. "Ha megszerezném a magyar állampolgárságot, akkor a cél az olimpiai részvétel volna, amire már most megkezdtük a felkészülést, igyekszünk minél több nemzetközi tapasztalatot szerezni. Legutóbb egy isztambuli tornán volt alkalmam megtapasztalni, hogy milyen a nemzetközi mezőny. Egy indiai lánnyal bokszoltam, és megdöbbentő volt számomra, hogy milyen erőnléti és mentális felkészültséggel rendelkezett, s mennyire el vagyunk mi ettől maradva" – meséli.

Klára szerint a boksz alapvetően nem az agresszivitás kiéléséről szól, minket azonban annál inkább érdekelt, hogy akkor mégis mi vesz rá egy lányt a verekedésre. "Ehhez a sporthoz szerintem nem kell agresszivitás, sőt, az inkább hátrányt jelenthet. Inkább megfontolt alkatnak tartom magam, számomra a boksz szépsége a gondolkodásban és a pillanatnyi helyzetnek megfelelő reagálásban rejlik. Ha így tekintünk rá, akkor egyértelmű, hogy nem egy kizárólag a férfiaknak fenntartott sportágról van szó."

S hogy volt-e már rá alkalom, amikor a mindennapi életben kellett kamatoztatnia ökölvívó tudományát? "Szerencsére még sosem volt rá szükség, hogy éljek a tudásommal. A sportolói léthez azonban az is hozzátartozik, hogy az embernek ezzel az erő- és tudásbeli fölényével nem szabad visszaélnie. Ha konfliktus adódik, igyekszem inkább szavakkal rendezni a helyzetet" – nyilatkozik a feltűnően békés bokszbajnok.

Az ökölvívás azonban olyan sportág, ahol az embert óhatatlanul sérülések érik, ami a nők számára különösen érzékeny pont lehet. "Nekem szerencsére még sohasem volt igazán nagy, látványos monoklim. Persze többször előfordult, hogy bekékült az orrom, a szemöldököm. Természetesen kényelmetlen sérülésekkel kimenni az utcára, hiszen nincs ráírva az emberre, hogy ökölvívó, a sérüléseit a ringben szerezte és nem egy családi konfliktusban, de ez hozzátartozik a sportághoz, vele jár" – mondja.

Kovács Klára jövőre szociológusi oklevelet szerez, s döntenie kell arról, hogyan alakítsa az életét. "Valójában már most el kellene kezdenem állást keresni, hogy a diploma megszerzésének pillanatára biztos egzisztenciával rendelkezhessek. Ez azonban a sportpályafutásom végét is jelentheti, hiszen nyolcórai munka mellett lehetetlen napi két edzést tartani. El kell döntenem, hogy szerintem van-e jövője Magyarországon a női ökölvívásnak, érdemes-e áldozatokat hozni például egy esetleges olimpiai szereplés érdekében. Akik figyelemmel kísérik a sportpályafutásomat, azt mondják, volna esélyem."

hk