Add, amid van, adj, amíg van...

A Sztojka család története

2007. január 26., 09:00 , 315. szám

Gyakori vendég a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban a tanintézmény névadójának unokaöccse, Giller László. Az egykori munkácsi görög katolikus megyés püspök leszármazottja számos adománnyal gazdagította az intézményt, mely anyai nagybátyja nevét viseli.

A Sztojka család - rangjukat tekintve elszegényedett bárók - története szorosan kötődik az Ugocsa megyei Karácsfalvához. Legismertebb tagjuk, Sztojka Sándor, a későbbi püspök is itt született 1890-ben. Tanulmányait az ungvári görög katolikus teológiai líceumban és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1916. december 17-én szentelték áldozópappá Ungváron. 1915-től 1917-ig püspöki hivatalnok és az ungvári gimnázium segédhitszónoka volt, később püspöki titkár, székeskáptalani kanonok, püspöki irodaigazgató, káptalani helynök. 1932. május 3-án a római Apostoli Szentszék munkácsi megyés püspökké nevezte ki. 1932. július 12-én szentelték püspökké. Legfontosabb feladatának a skizma (hitszakadás) elleni harcot tartotta, de látta a kommunista és náci térnyerés veszélyességét is. Támogatta az önállósodási mozgalmakat és a ruszin nyelvi-irodalmi törekvéseket. 1934 júliusában Ilosvára látogatott, ahol beszédében istentagadónak nevezte a hitlerizmust és híveit.

Az első bécsi döntést követően a kárpátaljai görög katolikus egyházközségekből csak 35 parókia került vissza Magyarországhoz. Sztojka püspök egyesülési mozgalmat indított a Karpatszka Ukrainában maradt közösségekben. Alig egy hét alatt kb. 200 ruténföldi község lakosai adtak írásos-pecsétes nyilatkozatot arról, hogy az anyaországhoz kívánnak tartozni. Ugyanakkor az ukrán érzelmű baziliták és más, pravoszlávok által befolyásolt egyházi vezetők följelentése nyomán a Szentszék fontolgatta a püspök lemondatását, amit gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter megakadályozott, így Sztojka maradt a visszacsatolt Kárpátalja püspöke.

1939. március 14-én ő vezette a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének Horthy Miklóshoz indított küldöttségét, melyet a kormányzó, majd Teleki Pál miniszterelnök fogadott. Mint munkácsi püspök, Kárpátalja déli részeinek felszabadulása után, 1939. június 13-án Horthy Miklós előtt letette az állami hűségesküt. 1939. július 1-jétől kezdve tagja volt a felsőháznak. Szerepet vállalt a ruszin társadalmi, kulturális törekvések megvalósításában, bábáskodott a Kárpátaljai Tudományos Társaság megalapításánál, és segítette a Zorja-Hajnal c. folyóirat megindítását. 1943. május 31-én halt meg.

Nővére, Sztojka Irén Bajára ment férjhez Giller Józsefhez. A püspök halálának idején a bajai kórházban tartózkodott. Április 26-án született fia, Giller László. Fivére haláláról a hölgyet táviratilag értesítették.

A püspök halálát követően sok irat eltűnt a háború zűrzavarában, életét nagyon nehéz volt kutatni. A közelmúltban azonban dokumentumok sokasága került elő az Ungvári Állami Levéltárból. Egy Magyarországon tanuló kispapnak köszönhető mindez, aki szakdolgozatát Sztojka püspökről írta. A dokumentumok Pregun Istvánhoz, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola nemrég elhunyt rektorához is eljutottak. Ő rokoni viszonyban állt Giller Lászlóval, továbbította hát hozzá az iratokat. Olyan fontos dokumentumok is előkerültek, mint például a püspök érettségi bizonyítványa. Fennmaradt és előkerült útlevele is, melyet magyar és a korban hivatalos és mindenhol elfogadottnak tekintett francia nyelven állítottak ki.

Dr. Giller László jelenleg Hevesen él családjával, főorvosként tevékenykedik. Feleségével együtt rendszeresen támogatja a püspök nevét viselő görög katolikus líceumot, annak egyik legfőbb mecénása. A líceum kápolnájának felszentelésekor szentségházzal gazdagította az intézményt, felesége pedig élő irodalomórát tartott Wass Albertről. Rendszeresen hoznak könyveket, videófilmeket. A néhai püspök humanizmusát követve küldetését egy Tóth Endre-versrészletben fogalmazta meg: "Okozz másoknak örömöt, amikor csak teheted. Adj, dicsérj, segíts, hajolj le, szárítsd a könnyeket. Add, amid van, adj, amíg van, ne bánd, hogy nem marad. S ha már minden javad elfogy, oszd széjjel magadat..."

F. Zs.