Versajánló

Petőfi Sándor: A huszár

2022. szeptember 11., 12:33 , 1124. szám

Szegény legény vagyok,

Nincs semmi vagyonom;

Szívem sem az enyém,

Rég bírja galambom.

 

Életemet pedig

Hazám, te szent hazám,

Kész áldozat gyanánt

Tenéked áldozám.

 

Ami még megmaradt:

Te szűz becsületem,

Tovább »

Szabó Lőrinc: Mihály bácsi

2022. szeptember 4., 12:34 , 1123. szám

Vakációtájt, évről-évre, már

régóta, s szinte mint biztos szabály,

jött a meghívás Mihály bácsihoz,

Tiszabecsre. Ez a sáros-poros

nagy falu s a városi Debrecen

volt hosszú esztendőkig életem

kettős kerete. S ahogy nézem, úgy

Tovább »

Szepesi Attila: Béla, Béla

2022. augusztus 28., 12:33 , 1122. szám

Egy kurta évig a Széchényi Könyvtár Hírlaptárában dolgoztam

érettségi után,

mert első nekifutásra nem vettek fel a szegedi főiskolára.

Gyakran betoppant az olvasóterembe

egy kopasz öregember, akit idősebb kollégáim

Tovább »

Nagy Gáspár: Három megjegyzés: egy válasz

2022. augusztus 21., 12:34 , 1121. szám

 

Én együtt látom őket
egy dalban és
egy mondatban
amíg csak itt magyar van
kiadhatatlan versben
megvágott filmszalagon
eldobott hangszalagon
s e század néz rájok
lesütött szemmel – vakon.

 

*

 

Tovább »

Csoóri Sándor: Az ábeli füst

2022. augusztus 14., 12:33 , 1120. szám

Most a földön vagyok,

                a sárban,

                a holtak mellett,

elázott újságpapír a szám előtt

és kibelezett, karácsonyi gyertyák.

Ha rúgni akartok rajtam, most rúgjatok,

sötét a délelőtt is, nem látni át az égen,

Tovább »

Lao-ce: Tao Te King (50.)

2022. augusztus 7., 12:32 , 1119. szám

A világra jönni annyi, mint a halál küszöbéhez jutni.

Életnek, halálnak tizenhárom csatlósa van.

Az ember alighogy megszületik, már ez a tizenhárom

csatlós viszi a halál felé.

Miért van ez?

Mert az ember a maga életét túlságosan vágyakban éli le.

Tovább »

Fáy Ferenc: Rabság

2022. július 31., 12:28 , 1118. szám

Magadra vess, ha úgy élsz, mint a rab

a kővé-dermedt álmok ketrecében,

hol üszkös karmod meghasad

s gubancos szőröd lombja zeng a szélben.

 

Fogára tűz az éj és fojt a nap,

s amíg szemedben fészket rak a szégyen,

Tovább »

Márai Sándor: A pók

2022. július 24., 12:37 , 1117. szám

Az idő hidegebb lesz. Mind meghaltak,

Kiket szerettél. Köd fedi a holdat,

Kutyád öreg már, rekedten csaholgat.

Halott fekszik a hóban. Vére alvadt.

 

A szó csak szó, a hús csak hús, az álom

Köd és zavar. A puszta földre ülj le.

Tovább »

Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus

2022. július 17., 12:28 , 1116. szám

Uram, ki vagy te?

Szigorú nemző atyám,
Vagy szerető anyám,
kinek méhében ez a világmindenség
megfogamzott?

 

Tovább »

Osvát Erzsébet: Aranyszárnyú nyár

2022. július 10., 12:08 , 1115. szám

Igaza van Osvát Erzsébetnek… Elmondani valamit, bármi érdemlegeset a nyárról – hitelesen megidézni ezt a földtől elemelkedett csodánkat –, csakis gyermeknyelven érdemes. Mert a gyermeknyelv és gyermekvers korántsem gügyögés és lapos frázisok pufogtatása, korántsem értelmetlenségbe hajló kis bolondozás.

Tovább »

Oldalak