„A jó szakma felér egy diplomával”

A szakképzés helyzetéről Kárpátalján a 2015-2018-as fejlesztések tükrében címmel szerveztek konferenciát a Rákóczi-főiskolán

2018. május 25., 18:24 , 906. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) szervezésében megrendezésre került a kárpátaljai szakképzés helyzetét és fejlesztését összefoglaló háromnapos konferencia május 23–25. között.

Az esemény ünnepélyes megnyitóján részt vett Schmitt Pál egykori köztársasági elnök, Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztályának vezetője, Székely Erika, a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamarájának igazgatója, Buhajla József ungvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Beke Mihály András beregszászi magyar konzul, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, a II. RF KMF rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási Osztályának vezetője, Orosz Géza, Beregszász megyei alárendeltségű város alpolgármestere, Rácz Béla, a II. RF KMF rektorhelyettese és az Öregdiák-szövetség elnöke, Fodor Gyula, a II. RF KMF rektorhelyettese és a Beregszászi Járási Tanács képviselője, Soós Katalin, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója, Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács ügyvezető elnöke.

Orosz Ildikó beszédében történelmi pillanatnak nevezte azt, amikor a főiskola és a KMKSZ szervezésében az Egán Ede-terv keretében sikeresen elindult a magyar nyelvű felsőfokú szakképzés Kárpátalján. Történelmi pillanat a konferencia is, mert ez tekinthető az első tanácskozásnak, amelyen megpróbálják összefogni Kárpátalja s a vidék magyar szakképzési intézeteit abból a célból, hogy közösen kigondolva megteremtődjön az az élhető jövő Kárpátalján, amelyben a fiataloknak óriási szerep jut majd. „Hiszen egy jó szakma felér egy diplomával” – emelte ki a rektor asszony. Egy jó szakmával a világ bármely területén boldogulni tud az ember, ugyanis szakemberekre mindenhol szükség van.

Schmitt Pál köszöntőjében elmondta, hogy boldogság töltötte el, amikor hét év elteltével újra Beregszászba látogatott, s meglátta mindazon változásokat, amelyeket a magyar állam támogatásával sikerült a főiskolának megvalósítania. „Volt idő, amikor az emberek az orvosok kezében voltak. Aztán volt egy időszak, amikor a gazdasági nehézségek miatt a bankárok és pénzügyi szakemberek kezében voltunk. Aztán volt egy időszak – nem is olyan régen –, talán még most is, amikor az ügyvédek kezében vagyunk. És már látszik, már szinte itt van az az időszak, amikor a szakemberek kezébe kerülünk” – mondta az egykori köztársasági elnök, aki a magyar alkotmány előszavából is idézett néhány passzust: „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemét és lelki egységét (...), a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Ezután az elnök úr tovább idézett az Alaptörvényből: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Hajnal Virág a Nemzetpolitikai Államtitkárság nevében szólt a jelenlévőkhöz, s örömét fejezte ki, hogy a közös munka erőfeszítéseinek ma már jól látható eredményei vannak Kárpátalján. 2015 a külhoni magyar szakképzés éve volt, s ennek keretében sikerült együttműködnie az Államtitkárságnak a határon túli magyarokkal – ez a gondolat akkor született meg, miután 2014 szeptemberében két helyen, Beregszászban és Kolozsváron is megnyílt egy-egy szakképzési intézmény. Az akkor elkezdődött folyamat nem állt le, az anyaország igyekszik segíteni és támogatni a külhoni magyarokat szülőföldjükön való maradásuk és boldogulásuk érdekében.

A külképviseletek részéről Buhajla József és Szilágyi Mátyás köszöntötték a tanácskozás résztvevőit. Buhajla József úgy fogalmazott: 2014-ben valóban hiánypótlás történt azáltal, hogy megindult a magyar nyelvű szakképzés, továbbá hangsúlyozta, hogy a nemzeti kormány a korábban már elkezdett politikáját természetesen folytatni fogja. Szilágyi Mátyás megerősítette az elhangzottakat, s elmondta, hogy Magyarország törekszik a határon túl élő magyar közösségeket támogatni törekvéseikben, illetve hogy az Unió a tagállami kormányokkal, munkáltató és munkavállaló szervezetekkel és nem uniós országokkal partnerségben azon dolgozik, hogy javuljon a szakmai alapképzés és a szakmai továbbképzés színvonala.

Köszöntőt mondott Székely Erika is, aki kiemelte, mennyire fontosnak tartja az anyaország és a külhonban élő magyarok kapcsolatainak megerősítését mind gazdasági, mind társadalmi szinten.

A köszöntőbeszédek után Orosz Ildikó a kárpátaljai szakképzés általános helyzetéről tartott előadást, részletesen kitérve az előzményekre, az új kihívásokra, a szakképzés jövőjére a régióban. Őt követte Barta József, aki alapos betekintést nyújtott Kárpátalja fejlesztési stratégiájába a szakképzés vonatkozásában. „Kárpátalja kapu és híd Ukrajnából nyugat felé, s Magyarországtól kelet felé. Tranzitrégió, amit fejleszteni kell.” Az alelnök úr több problémára is kitért előadásában: az utak állapotára, a környezetszennyezésre, a szemétfeldolgozásra, az értelmiség migrációjára, a kisebbségi jogok szűkítésére.

A nap további részében Soós Katalin a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetét mutatta be, amelyben jelenleg öt szakon folyik az oktatás: alkalmazott matematika, turizmus, óvodapedagógia, szociális munka, valamint számvitel és adóügy. Majd Egressy Miklós görögkatolikus parochus és Valerij Toronij, a Beregszászi Szakszolgáltatási Líceum igazgatója tájékoztatták a közönséget a szakképzés fejlesztéséről Beregszász városában és környékén. Ezután Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Hidi László, Mester András és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatójának előadásai hangzottak el. Végül Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója mutatta be a felnőttképzésben elért eredményeket.

A konferencia május 24-én folytatódott, amikor dr. Maruzsa Zoltán Viktor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Mayer Andrea, a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum főigazgatója, Rostás János Tibor, a Mátészalkai Szakképzési Centrum főigazgatója, Komporday Levente, a Sátoraljaújhelyi Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója, Stefán István, a Szepsi Szakközépiskola igazgatója tartottak előadást a szakképzési centrumok kialakulásának történeti előzményeiről, a külföldi szakmai gyakorlatok tapasztalatairól és a szakképzési tapasztalatokról kisebbségi környezetben. Délután a résztvevők szakmai terepszemlén vettek részt Jánosiban, valamint Nagydobronyban. A háromnapos esemény szakmai kirándulással zárult.

Báder Alexandra