Kölcsey-emléktáblát avattak Huszton

„Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

2016. június 22., 09:56 , 806. szám

„Hosszú évek teltek el, amikor végül is elérkezett a pillanat, hogy felavathatjuk a Kölcsey-emléktáblát ott, ahova álmodtuk, ahol a tábla szövege szerint is rendeltetési helye van” – kezdte ünnepi beszédét Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a huszti Várhegyen, a vár bejáratánál, ahol június 18-án ünnepélyes keretek között avatták fel a Himnuszunk költőjére és örök érvényű soraira emlékeztető, ifj. Hidi Endre által készített emléktáblát.

Sari József köszönetet mondott az emlékmű felállításában nagy szerepet vállaló Kozma Józsefnek, a KMKSZ Huszti Alapszervezete elnökének, továbbá Lukanec Ihor, Ljaskó Sándor, Tóth István és Hrabár Mihály vállalkozóknak. Majd a KMKSZ elnökével, Brenzovics Lászlóval és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzullal leleplezték az új emléktáblát, amely ezentúl magyar nyelven és Jurij Skrobinec fordításában ukránul is hirdeti majd a huszti várromot megpillantó utazók számára Kölcsey örökérvényű gondolatait: „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

Müller Richárd elszavalta a költő Huszt című epigrammáját, majd Müller Anna a Jurij Skrobinec által ukránra fordított verset.

Szalipszki Endre főkonzul ünnepi beszédében emlékeztetett: „Kölcsey Ferenc 185 évvel ezelőtt, 1831-ben írta Huszt című epigrammáját, és ennek a versnek is megvan a maga sorsa. Ez az epigramma kezdettől fogva ismert és emblematikus vers, mindig része volt a magyar gondolkodásnak, történelemnek, a magyar eszmetörténetnek. Viszont soha nem volt része a páternoszteres fel-le mozgásnak. Kölcsey sorai vérünkké váltak, az agyunkba vésődtek kitörölhetetlenül. Az emléktábláknak is megvan a maguk sorsa, ifj. Hidi Endre most felavatott alkotásának is megvolt a maga sorsa. Hiszen hosszú éveken át »Csipkerózsika-álmát« kellett aludnia, aztán úgy alakult, hogy egy helyi kezdeményezésre született egy másik emlékjel is, egy gránitoszlop a várhegy lábánál. Most a vers születésének 185. évfordulóján a dolgok csendesen visszakerülnek a természetes medrükbe. Azaz, ha úgy tetszik, igazságot szolgáltatunk a KMKSZ régóta felavatásra váró emléktáblájának.”

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője Kölcseyre emlékezve elmondta: „Rendkívül nehéz sorsú ember volt, aki szüleit korán elvesztette, fél szemére megvakult, állandóan problémái voltak a birtokával és a rokonaival. S bár neki nem adatott meg a jókedv és a bőség, Himnuszunkat mégis így kezdte: »Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel...«

Amikor Visken gyógyíttatta magát, eljött ide, Huszt romvárába, és a romok láttán nem arra gondolt, hogy itten most mindennek vége, már nincs itt remény, helyette azt írta: »Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!« (…) Nem véletlen az, hogy ennek az emléktáblának az alkotója ifjabb Hidi Endre, aki tehetséges szobrász. Nem véletlen az sem, hogy rajta a felirat két nyelven van. Mi a jövőt közösen fogjuk megalkotni minden itt lakó néppel, hogy ne oltsuk ki egymás elleni harcokkal a fejlődés lehetőségét. Inkább közös lehetőségeinket kihasználva próbáljuk a világot előre vinni, hogy fényre derüljön” – biztatott a KMKSZ elnöke.

Szulincsák Sándor huszti római katolikus plébános azt hangsúlyozta, milyen nagy szükség van az ilyen és hasonló emléktáblákra, azokra a kezdeményezésekre és konkrét tettekre, melyek lehetővé teszik, hogy az itt élő magyarok hassanak, alkossanak, gyarapítsanak és gyarapodjanak.

Józan Lajos huszti református lelkész szerint a Himnusz egyik versszaka is a huszti vár romjairól szól: „Vár állott, most kőhalom...” Sok minden kötötte Kölcsey Ferencet családi vonatkozásban is Huszthoz. „Az egyik dédanyja, Nagyidai Éva Huszton született, és innen ment férjhez Szatmár megyébe, hogy majd mint késői unoka e családból szülessen meg a nagy költő” – mondta el a történelmünk és történelmi családjaink múltjának kutatásáról is jól ismert református lelkész. Majd a két huszti egyházközség papja Isten áldását kérte az emléktáblára és a kárpátaljai magyar közösségre.

Kozma József, a KMKSZ Huszti Alapszervezetének elnöke végezetül köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek az emlékjel felállításában, majd a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait az emléktábla számára emelt kőfalon.

Az avatóünnepségen a megszólalók mellett jelen voltak a KMKSZ Választmányának tagjai, Balogh Dénes ungvári magyar konzul, Volodimir Kricsfalusi Valerij Luncsenko parlamenti képviselő képviseletében, Mihajlo Hrabar a Huszti Városi Tanács képviseletében, az emléktáblát alkotó művész családja, valamint viski fiatalok és huszti magyar polgárok. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.

Badó Zsolt