Növekvő őz-, csökkenő mezeinyúl-állomány

Vadásztársaság Salánkon

2019. január 12., 14:42 , 937. szám

Az ötvenhárom főt számláló Salánki Vadásztársaság 6210 bérelt hektárral – ezen belül 3110 hektár erdővel és 3100 hektár mezővel rendelkezik. Elnökével, ifj. Sipos Bélával a vadásztársaság gondjairól és örömeiről beszélgettünk.

– 1987-től vagyok a társaság tagja, kilenc éve pedig az elnöke – mutatkozik be beszélgetőtársam. – Amikor beléptem, még csak mezőrészeink voltak, s csak 1997-ben jutottunk erdőterületekhez az akkor még a Huszti Állami Erdőgazdasághoz tartozó salánki erdőből, mely immár a Nagyszőlősi Állami Erdőgazdaság birtokában van, s mi évente fizetjük a bérletet az erdészetnek, hektáronként egy hrivnyát, míg a mezőn mindegyik földtulajdonossal külön kötünk szerződést a földjeik vadászat céljából történő használatára.

Mivel a társaság által bérelt erdőrészek közül csak 500 hektár található a falu fölé magasodó Helmec-hegy lejtőin, a többi pedig a sík vidéken terül el, az 1998. novemberi és a 2001. tavaszi árvízkor az erdők mintegy kétharmadát elöntötte a víz, s az őzek 80, míg a vaddisznók 90 százaléka elpusztult. A fácánok viszont elmenekültek az ár elől, a mezei nyulak élőhelyét pedig nem borította el a víz. Mint ifj. Sipos Béla elmondja, a vadásztársaság tagjai az árvíz utáni években nem folytattak intenzív vadászatot, intenzívebben etették viszont a vadakat szénával, sóval, csöves kukoricával, további őz- és fácánetetőket helyeztek ki, és több ún. szórót létesítettek (ezek olyan helyek, ahová eleséget szórnak a vaddisznóknak). A vadállomány pedig természetes úton regenerálódott. Ma huszonkét őzetető, húsz fácánetető és hat szóró található a vadászterületükön. Az őzállomány nagyon jó lett, 130–140 egyedet számlál, s az őzek az utóbbi időkben már a mezőkre is kijárnak az erdőkből, amire korábban nem volt példa. Emellett szép számban vannak fácánok is. Ugyanakkor a vaddisznóállomány nagyon megsínylette az afrikai sertéspestist.

– Azelőtt elég sok vaddisznó volt a területünkön, 30-40 darab, ám jött a járvány, s 2017-ben engedélyt kaptunk az összes vaddisznó kilövésére, de addigra csak kilenc maradt (ezeket le is lőttük), a többiek a betegség miatt elhulltak – magyarázza az elnök. – Bejártuk az erdőt, a kilőtt és az elpusztult állattetemek számára ott helyben vermeket ástunk, a tetemeket elégettük, a maradványokat klórmésszel fertőtlenítettük, majd a vermeket betemettük. Az idén is ki kellett lőnünk a területre érkezett vaddisznókat, kettőt láttunk, lelőttük őket, majd a tetemeket bevittük a Nagyszőlősi Állategészségügyi Laboratóriumba, de mint ott kiderítették, ezek már nem voltak fertőzöttek, s vissza is kaptuk azokat feldolgozásra. A vaddisznók – keresve a helyüket – máshonnan jövet, hozzánk is betévednek. Megérzik, hogy egy terület fertőzött, vagy sem, és mivel ez a hely már nem fertőzött, az utóbb érkezettek itt is maradnak. Vadkacsák viszont már nem költenek a területünkön, mert az éghajlatváltozás miatt kiszáradtak a mezei víz­elvezető csatornák, s így nem találnak számukra megfelelő vizes költőhelyeket. A mezeinyúl-állomány pedig tavalyelőtt még 200–300 darabot számlált, de tavaly nagyon lecsökkent, s hiába vittük be az  elhullott állatokat a Nagyszőlősi Állategészségügyi Laboratóriumba, nem tudták kideríteni, mi pusztítja őket. Mi amúgy mixomatózisra gyanakszunk, mert leginkább ez a betegség végez a házi nyulakkal, az így elpusztult állatok tetemeit pedig a helyi nyúltulajdonosok kiviszik a határba, ahol megfertőzhetik a mezei nyulakat is. De a laboratóriumban nem mutatták ki, hogy mixomatózis pusztítaná az utóbbiakat.

Vérfrissítés céljából a múlt év őszén a vadásztársaság kilenc egészséges mezei nyulat, nagyjából fele-fele arányban bakokat és anyanyulakat vásárolt Ivano-Frankivszk megyéből, darabját ezer hrivnyáért. S ugyancsak vérfrissítés végett 120 fácánt (40 százalékban kakasokat, 60 százalékban tyúkokat), vettek egy nagyszőlősi vállalkozótól (darabját kétszáz hrivnyáért), aki Magyarországról rendelt fácáncsirkéket több nagyszőlősi járási vadásztársaság, így a salánki számára is, a csibéket felnevelte, és egyéves korukban eladta. A Salánki Vadásztársaság most még a helyi erdészet engedélyével annak egykori fácánkeltető telepén tartja és látja el a fiatal fácánokat, melyeket majd tavasszal fognak kiengedni.

– Hogyan állapítják meg, hány vadat lőhetnek ki?

– Január végén, február elején, február 10-ig évente vadszámlálást tartunk. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológia Karán tíz évre szólóan megállapítják, hogy a különböző vadak hány százalékát lehet kilőni, és az évi vadszámlálások alapján állítják ki a konkrét kilövési engedélyeket a különböző vadakra lebontva. Az őzbakok vadászidénye szeptember 5-től december 30-ig tart, a mostaniban tizenhat egyedet lőhettünk ki, ténylegesen pedig tizenegyet ejtettünk el. A fácánok kilövési idénye októbertől december 31-ig tart, s most száz darabot lőttünk ki. Vaddisznókra viszont nem vadásztunk, mert most kezd talpra állni az állományuk, és mezei nyulakat sem ejtettünk el, hogy ne csökkenjen a számuk. Úgy látom, az idei vadszámláláskor úgy száz darabban tudjuk megállapítani az állományuk nagyságát.

Emellett mintegy húsz borz és tizenöt vadmacska is él a területükön, az előbbire vadászhatnának, de mivel éjjeli állatok, nem tudják elejteni őket, a vadmacska viszont a Vörös Könyvben szerepel, és védelem alatt áll. Nem úgy a róka, mely dúvadnak minősül, s egész évben vadászható, csak nehéz elejteni a jól rejtőzködő ravaszdit. Tavaly egy leadott rókatetemet vizsgálva a Nagyszőlősi Állategészségügyi Laboratórium megállapította, hogy veszett volt, így az egész rókaállományt ki kellett volna lőni, de ügyes rejtőzködésük miatt ez lehetetlen feladatnak bizonyult. Ugyanakkor az Európai Unió – önmagát védve – vakcinákat ad Ukrajnának, ízletes darabokba rejtve, mely darabokat repülőgépekről szórják le az erdőkre, s a Salánki Vadásztársaság tagjai is a kilőtt rókákat leadják a legközelebbi állategészségügyi laboratóriumba a veszettség megállapítása végett. Ám a nagyszőlősi laboratórium csak az említett egy egyed esetében állapított meg veszettséget.

– Végezetül érdekel, milyen terveik vannak a közeljövőre nézve.

– Továbbra is szeretnénk fácánokat és mezei nyulakat vásárolni, amennyire futja a pénzügyi keretünkből – fejti ki ifj. Sipos Béla. – Az említett Ivano-Frankivszk megyei eladónál meghagytam a címem, ha lesz nyúl, vásárolunk. Egy most beindult nagyszőlősi vállalkozás tulajdonosa pedig saját maga akar fácáncsibéket keltetni, keltetőgéppel, s tőle fácánokat szeretnénk venni.

Reméljük, sikerrel járnak.

Lajos Mihály