Drágulhatnak a külföldről érkező csomagok

2018. november 19., 14:54 , 930. szám

A kormány a költségvetés tervezetéhez kapcsolódóan számos módosító indítványt nyújtott be az adójogszabályokhoz. Az olvasókat aligha érdekli különösebben, hogy miként változik jövőre a károsanyag-kibocsátás adózásának rendje, még az a hír sem ráz meg különösebben sokakat, hogy 2019 júliusától 9%-kal tervezik emelni a dohánytermékek jövedéki adóját, arra azonban már sokan felkapják a fejüket, hogy 100 euróra csökkentenék a külföldről érkező postai csomagok adómentességének felső értékhatárát.

Jelenleg az ukrán polgárok korlátlan számban kaphatnak adómentesen külföldről postai küldeményeket, amennyiben azok értéke egyenként nem haladja meg a 150 eurót. Ha viszont a csomagban található áru értéke meghaladja a 150 eurót, a küldemény címzettjének meg kell fizetnie a 20%-os forgalmi adót és a 10%-os vámot – igaz, csak a 150 eurót meghaladó összeg után.

Például, mutat rá az Ekonomicsna Pravda (EP), ha az ukrán polgár vásárol valamelyik európai csomagküldő szolgálatnál vagy webáruházban egy pár 165 euró értékű cipőt, a küldeményt az ukrán határon feltartóztatják az Állami Fiskális Szolgálat munkatársai. Értesítést küldenek a vásárlónak, hogy meg kell fizetnie a csomag után az adót és a vámot. A 165 eurós ár és a 150 eurós adómentes felső értékhatár közötti különbség esetünkben 15 euró, ezek után a vám 1,5 eurót tesz ki, az áfa pedig 3,3 eurót. Ily módon a vásárlónak 4,8 eurót kell befizetnie a költségvetésbe a 165 euró értékű áru után. Ezzel a 165 eurós lábbeli ára 169,8 euróra nő. (Jegyezzük meg, az adó ennél azért magasabb is lehet, mivel az ukrán vámhatóság minden bizonnyal beleszámítja az árba a csomagküldés díját is, ha azt feltüntetik a küldeményen, ám ez nem változtat jelentősen a költségeken, hacsak nem Ausztráliából rendelünk cipőt.)

A lényeg, hogy amennyiben a parlament elfogadja a vámmentesség felső értékhatárát 150 euróról 100 euróra csökkentő kormányjavaslatot, jövő júliustól háromszor annyi adót kellene megfizetnünk ugyanazon pár külföldi lábbeliért, mint jelenleg, amelynek az ára így megközelítené a 180 eurót.

Az EP összeállítása szerint eredetileg a miniszteri kabinet azt tervezte, hogy – európai mintára – 22 euróra csökkenti a vámmentes felső értékhatárt, vélhetően a csempészet elleni küzdelem jegyében. A közvélemény rendkívül negatívan fogadta az elképzelést. A hírre az elnök weboldalán még október 31-én polgári kezdeményezést jegyeztek be a csomagok adómentes felső értékhatárának tervezett csökkentése ellen, amelyre egyetlen hét alatt több mint 13 ezer támogató aláírás gyűlt össze a szükséges 25 ezerből.

A néhány nappal később a parlamentnek benyújtott törvénytervezetben a 22 euró helyett 100 eurós felső értékhatár szerepelt, s a dokumentum indoklása szerint a vámmentes értékhatár csökkentésének célja biztosítani a költségvetés 2019. évi bevételeinek kiegyensúlyozottságát. Emlékezetes azonban, hogy a kormány már 2017-ben nekilátott a külföldi postai csomagok megadóztatásának, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, amely fejenként havi három csomagban maximálja az adómentes küldemények számát. Talán sokan elfelejtették időközben, hogy ez a törvény 2019. január 1-jétől hatályba lép. Arra is érdemes visszaemlékeznünk, hogy 2014 tavaszán, tehát mindjárt a legutóbbi Majdant követően csökkentették a postai küldemények adómentes felső értékhatárát 300 euróról a jelenlegi 150-re.

Ihor Szmiljanszkij, az Ukrposta vezérigazgatója csak magán­emberként jegyezte meg a kormányzati elképzelés kapcsán, hogy amennyiben 150 eurós szinten sem sikerül leküzdeni a csempészést, vélhetően 22 eurós szinten sem fog. Emlékeztetett, hogy ugyanezt a szigorítást korábban a fehérorosz hatóságok is bevezették már, ám csak annyit értek el, hogy csökkentek a költségvetési bevételek, a belarusz polgárok pedig csomagjaikat azóta a határhoz közeli ukrajnai Luckra rendelik, s onnan viszik haza.

A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Ál­lamokban más utat választottak: 2016-ban 200 dollárról 600 dollárra emelték a küldemények vámmentességének felső értékhatárát. Azaz létezik olyan gazdasági logika, amely nem fél a csomagoktól, s nem is a beszedett vámból akar meggazdagodni.

Vjacseszlav Csecsotkin, a Rozetka webáruház alapítója az értékhatár csökkentésére irányuló kormányzati szándékot a vásárlók gettóba zárásának nevezte egyik Facebook-bejegyzésében. Jevhen Plinszkij, az 1+1 tévécsatorna korrupcióellenes összeállításairól ismert újságírója szerint pedig az intézkedés semmit nem old meg, mert az országban valójában senki nem akar harcolni a csempészés ellen. Így viszont a korlátozás egyedül a tisztességes vásárlókat fogja sújtani, akik még csak azt sem fogják érteni, hogy miért büntetik őket.

A GfK adatai szerint folyamatosan nő a külföldi csomagküldő szolgálatoknál, webáruházakban vásárló ukránok száma. 2012-ben arányuk valamennyi interneten vásárló honfitársuk között 12% volt, 2016-ban 38%, 2017-ben pedig 43%. 2016-ban az ukránok átlagosan 10 küldeményt kaptak a külföldi internetes áruházaktól, 2017-ben viszont már 13-at. A megrendelések átlagos értéke 2017-ben 40 euró volt.

Egyébként az ukrán állam a vámmentesség felső értékhatárának leszorításával a postai küldemények esetében úgy igyekszik pótlólagos bevételekre szert tenni, hogy azzal gyakorlatilag levágja az aranytojást tojó tyúkot. A folyamatosan növekvő csomagforgalmat ma még az ukrán postai szolgáltatók bonyolítják le, ám az értékhatár-csökkenés óhatatlanul a forgalom visszaeséséhez vezet majd.

(hk)