Magyarország miniszterelnöke avatta fel a Budai Vigadót

2018. október 10., 12:56 , 925. szám

Ünnepélyes keretek között október 4-én Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke felavatta a Budai Vigadót, mely egyben a Hagyományok Háza székházaként funkcionál. A műemlék jellegű épület felújítása közel 7,5 milliárd forintba került. A kormányfő szerint: egy ország jövőjét nemcsak gazdasága, katonai ütőereje és politikai befolyása alapozza meg, hanem kulturális teljesítménye is. Ezért minden kultúrára elköltött forint befektetés a jövőbe, a magyar és keresztény, vagyis az európai jövőbe.

Az ünnepség a délelőtti órákban közös faültetéssel kezdődött, melyen Orbán Viktor és Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója elültették a hagyományok szimbolikus fáját. A faültetésen részt vettek a magyarországi és a határon túli tájegységek képviselői díszes, szebbnél szebb viseletekben pompázva. Kárpátalját Váradi Enikő és Bak Dávid, a Kárpátalja Táncegyüttes tagjai képviselték, akik nagydobronyi viseletben fogadták a kormányfőt. A tájegységek képviselői saját vidékükről hozták a szimbolikus kis zsáknyi földet, melyet az ültetés előtt szórtak a többi földhöz, ezáltal jelképesen egységesítve a magyar nemzetet.

Ezt követően megkezdődött az ünnepélyes gálaműsor, melyen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Mi, magyarok azért állhatunk ma itt, ezerszáz évvel a honfoglalásunk után, mert tudjuk, honnan jöttünk, és azt is tudjuk, mivel tartozunk az előttünk járó nemzedékeknek, sőt azt is tudjuk, mivel tartozunk az utánunk jövőknek.”

A miniszterelnök szerint Európában ma Magyarországon kultúrbéke van, lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy a jövőnket a családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni. A saját földünkön – s ez igaz Európára és Magyarországra is – a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni. Ha ugyanis eltűnnek a történelmi, kulturális alapok, ha hagyjuk, hogy kicseréljék a kulturális altalajt, akkor Európa kártyavárként dől össze – jelentette ki Orbán Viktor.

Beszéde végén elmondta, hogy sokat vitatkoztak magyarhonban arról, hogy ki a magyar. „Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.” A Hagyományok Házának ezért szerinte küldetése hozzásegíteni minket, hogy „az unokáink is magyarok lehessenek”.

Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója beszédében felidézte a Hagyományok Háza 17 évvel ezelőtti indulási nehézségeit, az elmúlt éveket, s hogy a küzdelmes és kitartó munka meghozza gyümölcsét. „A Hagyományok Háza 2001-es megalapítása óta többször álltunk egy-egy ajtóban, a küszöbön” – mondta megnyitó beszédében Kelemen László főigazgató. „Ilyen volt például a zeneakadémiai népzenei tanszék megalapítása, a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő elindítása, vagy ilyen lesz – reményeink szerint – az erdélyi Sapientián a néptáncos képzés beindítása. Most ismét egy küszöbön állunk: a Budai Vigadó rekonstrukciójának befejezéseként a Hagyományok Háza kiemelt nemzeti intézményi feladatait fogja tudni méltó körülmények között ellátni” – hangsúlyozta a főigazgató.

A köszöntő gondolatokat követően a Magyar Állami Népi Együttes gálaműsora következett Mihályi Gábor és földink, Pál István Szalonna rendezésével. A megnyitó alkalmával egész napos kézműves- és gyermekprogramok várták a látogatókat. Az esti órákban a határon túli amatőr táncegyütteseké volt a színpad, melynek első fellépője – a vidékünket képviselő újonnan megalakult – Kárpátalja Táncegyüttes volt. Az együttes a műsorában kárpátaljai táncokkal igyekezett megismertetni a közönséget, az előadásban Tarpai Viktória, ismert beregszászi színésznő is közreműködött, a csapat művészeti vezetője Sikentáncz Szilveszter. Ezt követően a felvidéki Szőttes és vajdasági Cirkalom táncegyüttes műsora következett.

Az épületet a korszerű funkciók figyelembevételével újították meg, de szem előtt tartva az eredeti állapotokat. A felújítás közel kétéves munkát igényelt. Az 1898 és 1900 között közadakozásból emelt Budai Vigadó alapvetően egy „konzervatív”, neoreneszánsz palota, amelyet a szecessziós elemek, díszítések tesznek különlegessé a hasonló épületek között. A felújítás eredményeként a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket. A földszinten fedett udvarhelyiség készült el, mely akusztikailag alkalmas a koncertek, nagy rendezvények, de táncházak lebonyolítására is, emellett tágas könyvtár szolgálja a kutatókat a néprajzi kutatásokhoz szükséges archív adatbázis kapcsán.

A Budai Vigadóban három napon keresztül várták a látogatókat a Hagyományok Háza munkatársai és a folklórvilág legnagyobb anyaországi és határon túli művészei gálakoncertek, előadások, kézművesfoglalkozások, gyermekprogramok által. Végre méltó körülmények között, Budapest szívében működhet megfelelő technikai felszereltséggel a Hagyományok Háza, s ezáltal az egyetemes magyar népi kultúra intézménye, melynek a Hagyományok Háza 2017-es hálózatosodása óta szerves részét alkotják a határon túli magyar közösségek is. A Budai Vigadó megnyitása és funkciója ezáltal nemzeti ügyet képviselve egyesíti a magyar népi kultúrát, amely töretlenül igazolja a magyar nemzet több mint ezer éves múltját, jelenét és jövőjét.

V. E.