A Vereckei-hágó nemzeti egységünk legfontosabb szimbóluma

Felavatták a honfoglalási emlékmű új oltárkövét

2017. december 11., 08:59 , 883. szám

Vasárnap felavatták és felszentelték a Vereckei-hágón álló honfoglalási emlékmű új oltárkövét. Az emlékmű 1994-es felavatása óta ez a harmadik csiszolt gránitból készült oltárkő, a korábbiakat ukrán nacionalisták rongálták meg. Az eredetivel teljesen azonos, hatalmas csiszolt gránittömb Budapest VII. kerületi önkormányzata Fidesz-frakciójának támogatásával készült el és került a helyére.

Az avatóünnepségre igyekvők a havazás miatt járhatatlanná vált úton, a félméteres hóban több kilométert gyalogolva jutottak el az emlékműhöz, ahol Bajkai István, Budapest VII. kerületének alpolgármestere – aki személyesen is szponzorálta az oltárkőállítást – mondott ünnepi beszédet: „Azért jöttünk ma Vereckére, hogy ezt a mindannyiunk számára szimbolikus helyet megszenteljük. Egy oltárt avatunk fel, ahol több mint ezer év tekint le ránk.” A Vereckei-hágónak mindig is kiemelt szerepe volt a magyarság életében, hiszen ezen a hegyszoroson át érkeztek meg új hazájukba vándorló őseink – tette hozzá, kiemelve, hogy ez volt az a kapu, amelyen keresztül hazaérkeztek a magyarok, s ezáltal Verecke az egyik, ha nem a legfontosabb magyar történelmi hely.

Az alpolgármester kifejtette: a Vereckei-hágó azért egyedülálló történelmi hely, mert mi, magyarok voltunk az elsők, akik ennek a helynek nemcsak jelentőséget, hanem szellemiséget is adtunk. „Mi, magyarok mondtuk ki először, hogy ez a mi szent helyünk, mi határoztuk meg ezt a helyet nemcsak földrajzi, hanem történelmi pontként, hiszen itt történt meg a honfoglalás, a magyarok itt csatlakoztak Európához” – mutatott rá. „Ebből adódóan – folytatta – ez ikonikus hely, amelynek a szellemiségét, amíg világ a világ, mi, magyarok fogjuk meghatározni, mert ezen a szent helyen kovácsolódtunk végérvényesen és szétválaszthatatlanul össze egy erős nemzetté, s ezért tartjuk a Vereckei-hágót nemzeti egységünk legfontosabb szimbólumának.”

Bajkai István emlékeztetett arra, hogy a magyaroknak most minden korábbinál nagyobb szükségük van a jelképeikre, mert – mint fogalmazott – a magyar nemzet újra felemelkedőben van, egységes és erős, de ismét támadásoknak van kitéve, vissza akarják szorítani, szét akarják szórni, el akarják venni a nyelvét, kultúráját, hitét, identitását. „Itt, Kárpátalján már élet-halál harcot vívnak a testvéreink” – mondta. Ennek kapcsán a többi között hangsúlyozta: most mindennél fontosabb a magyarok összefogása, hogy a kárpátaljai magyarok érezzék, ők a magyarság elidegeníthetetlen része, amelyért minden magyarnak ki kell állnia.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság felelőssége a vereckei honfoglalási emlékműnek mint össznemzeti szimbólumnak, szakrális helynek a megőrzése. Köszönetet mondva Bajkai Istvánnak és a főváros VII. kerületi Fidesz-frakciójának a támogatásért, és utalva arra, hogy az 1994-ben felavatott honfoglalási emlékműnek a mostani a harmadik oltárköve, azt a reményét fejezte ki, hogy újabbra nem lesz szükség, mert ezt nem fogják megrongálni.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a Vereckei-hágó, bárki bármit állítson is, mindenképpen origónak számít a magyar történelemben. Emellett a honfoglalási emlékmű – tette hozzá – nem elválasztja, hanem összeköti a Kárpátok vízválasztó gerincének két oldalán élőket, hiszen a Vereckei-hágón soha nem volt szögesdrótkerítés. A két oldalán kereszttel megjelölt oltárkő újbóli felállításából a kárpátaljai magyarságnak erőt kell merítenie a következő, 2018-as esztendőben rá váró küzdelmek megvívásához – fogalmazott a politikus.

Matl Péter szobrászművész, a honfoglalási emlékmű alkotója és oltárköveinek készítője elmondta, az emlékjelet közel negyedszázada a béke, a testvériség és a szeretet jegyében tervezte. Kifejtette, az emlékmű puritánságával (nincs rajta semmilyen díszítő elem vagy felirat, csak a kereszt az oltárkövön) a magyarok keresztény hitét, békés természetét akarta hangsúlyozni.

Az ünnepi beszédeket követően az új oltárkövet megáldotta Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, és megszentelte Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesei Kerületének püspöki helynöke, valamint Janig Péter atya, a Munkácsi Római Katolikus Püspökség képviseletében.

Végül a VII. kerületi küldöttség képviselői, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviselői és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői megkoszorúzták az emlékművet.

Az eseményen részt vett és a nagy hóban az emlékműhöz felgyalogolt Kun Miklós Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő is, aki tudósítónknak elmondta, több oka is van annak, hogy Vereckére utazott: „Az Istenhez közel áll itt az ember. Nem először vagyok „Verecke híres útján” – ahogy írta Ady. Ez egy különleges hely, egy szakrális hely, ez az egyik indok. A másik indok a mostani kárpátaljai helyzet. Szívvel-lélekkel támogatom azokat a magyarokat, akik meg akarnak magyaroknak maradni, és magyar nyelvű oktatásban részesülni – hiszen ők nem migránsok, betelepülők. Ők ezer éve itt vannak, ez az ő hazájuk. A harmadik pedig egy szubjektív dolog: dr. Bajkai István jelenleg a legjobb barátom, ő szponzorálta a megrongált oltárkő helyreállítását a VII. kerület alpolgármestereként. Ő nagyon sokat jótékonykodik, és sokat tesz például a kárpátaljai gyerekekért is. Bajkai István is abból indul ki, őszintén szólva én is, hogy ez nem trianoni Magyarország már. Mi lélekben az egész régi magyarság, az egész régi Magyarország oldalán kell, hogy legyünk, és ha valahol egy kicsit szorít a cipő, vagy nagyon nagy baj van, nekünk ott kell lenni.”

dózsa/mti