Orbán Viktor: A tét ma már Európa

2015. július 29., 13:55 , 759. szám

A nemzetpolitika, az autonómia, a migráció, a gazdaság, a média, az ukrajnai konfliktus és Magyarország megítélése szerepelt sok egyéb aktuális kérdés mellett a múlt héten az erdélyi Tusnádfürdőn megrendezett 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) vitatémái között. A táborban a külhoni magyar közösségek megtartását segítő újabb programokat is bejelentettek.

Kétmilliárdos támogatás a magyar közösségek megtartására

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke múlt csütörtökön rögtönzött sajtótájékoztatón jelentette be a táborban: a magyar kormány döntött a külhoni magyar közösségek megtartását, erősítését célzó projektek több mint kétmilliárd forint értékű támogatásáról.

Az erdélyi beruházásokra 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, Felvidéken pedig a Martosi Szabadegyetem fejlesztését szolgáló kulturális projektet 50 millió forinttal támogatja a kormány – részletezte az államtitkár.

Azokat a projekteket vették elő, amelyek sürgősek, amelyeket el kell kezdeni a következő tanév szempontjából. Továbbá elsősorban olyan döntésekről, felújításokról van szó, amelyeket még idén meg lehet valósítani vagy el lehet kezdeni. Pásztor István elmondta: négy vajdasági projekt idén összesen 850 millió forintos támogatásban részesül.

Terítéken Ukrajna

Olyan államot kell építeni, amely közösségekként tudja befogadni az etnikai, vallási csoportokat, és akkor nem kell nehéztüzérséget bevetni Európa közepén – hangoztatta Martonyi János volt külügyminiszter a szabadegyetemen Háború és béke között – a hidegháború peremén címmel rendezett pódiumbeszélgetésen.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kifejtette: Ukrajna számára csak az hozhat megoldást, ha valamennyi ott élő nemzetiség számára élhető országgá tud átalakulni, hiszen a kisebbségi jogok biztosítása nélkül nem lesz tartós béke.

A KMKSZ elnöke megköszönte a kárpátaljai magyarság megmaradását segítő budapesti kormányprogramokat. Megjegyezte, hogy feszültséget érzékel Ukrajna és Magyarország viszonyában, s Kijevben sokan oroszbarátsággal, revizionista célokkal vádolják Budapestet.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a magyar közélet pozitívumaként üdvözölte azt az összefogást, amely a kárpátaljai segítségnyújtás szándékával létrejött. Felidézte: a Krím orosz annektálása után Orbán Viktor miniszterelnök – a visegrádi kormányfőkkel együtt – az elsők között ítélte el a nemzetközi jog megsértését. Leszögezte: Magyarország alapvető érdeke, hogy ne legyen Oroszország szomszédja, és Ukrajna stabilitása az ott élő magyarok miatt is kulcsfontosságú számára.

A pódiumbeszélgetést moderáló Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt a következtetést vonta le, hogy a korszakhatárt jelző geopolitikai válság megoldásához elkerülhetetlen megteremteni az etnikai közösségek együttélésének kereteit.

Nemzetpolitika: demográfia + szülőföldön való boldogulás

A nemzetpolitika mindig a magyar kormány „gondolkodásának fősodrában” van – biztosította a Kárpát-medencei magyar közösségeket Potápi Árpád a külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett pénteki fórumon. A nemzetpolitikai államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy több magyar gyerek szülessen, és a vegyes házasságban született gyermekek is kötődjenek a magyarsághoz. A szülőföldön való boldoguláshoz a magyar emberek gazdasági megerősítésére van szükség, ezért a magyar nemzetpolitika figyelmet fordít a magyar gazdasági szereplők megerősítésére is, hogy azok magyar embereket foglalkoztassanak, és így is biztosítsanak magyar jövőt a szülőföldön – mutatott rá Potápi Árpád.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta: az ukrajnai konfliktus, az erőszak megjelenése Kárpátalján, a katonai sorozások súlyos helyzetbe sodorták az ott élő magyarságot, amelynek – becslése szerint – mintegy 15-20 százaléka elhagyta szülőföldjét az elmúlt egy évben. Ebben a helyzetben fontos, a szülőföldön való megmaradást bátorító segítségnek nevezte azt a magyarországi támogatást, amely a magyar pedagógusok bérkiegészítésében, a gyermekélelmezési programban és az önkormányzatok együttműködésében nyilvánul meg.

Úgy vélte, van remény arra, hogy a decentralizációs folyamat során a magyarlakta térségek közös járásba kerüljenek, amely később akár szélesebb jogkörökkel is rendelkezhetne. A kárpátaljai magyarság meg akar maradni közösségként szülőföldjén, és reméli, hogy ez sikerül – zárta beszédét Brenzovics László.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „nemzetpolitikai bravúr” volt, amikor a magyarság eljutott odáig, hogy Szerbia megkövette a világháború után kollektív bűnösnek minősített magyarságot, és vezetője fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.Rámutatott, a migráció a vajdasági magyarságnak is hatalmas gond, az a 70 ezer ember, aki bejött Magyarországra, a Vajdaságon haladt át.

Berényi József, a Magyar Kö­zösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a bevándorlás a felvidéki magyarságot is érinti, mert a hat, menekülteket befogadó szlovákiai intézmény közül ötöt magyarlakta területeken alakítottak ki. Kifejezte reményét, hogy a jövő márciusi parlamenti választások után, a zászlajára tűzött önkormányzati program növekvő támogatottsága nyomán, már parlamenti pártként üdvözölheti a székelyföldi szabadegyetem részvevőit.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, illetve Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége alelnöke az általuk képviselt magyar közösségek számbeli sérülékenységét ecsetelte, utóbbi ennek érzékeltetésére ezt mondta: Tusványoson egy nap többen fordulnak meg, mint ahány magyar maradt (mintegy 14 ezer) Horvátországban.

A házigazda Erdély képviseletében jelen lévő Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy a közösség megmaradására és fejlődésére az autonómia a megoldás. Kitért a romániai közéletben jelen lévő korrupcióra, amelynek legfőbb ellenszerét az EMNP a föderális államszerkezetben, a regionalizmusban, a döntéshozatal közösségi szintre szállításában látja.

A magyarok egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni

A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szombaton ismertette a témában rendezett nemzeti konzultáció eredményeit.

Rámutatott: a politikai jövőt nem lehet éleslátással, jó távcsővel kifürkészni, hiszen a jövő „nincsen kész”, abból kell megfejteni a jövőt, amit már ismerünk, és a múlt megértésének versenyében az győz, aki gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat.

Ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni – mondta, hozzátéve, hogy az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket.

Számunkra a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása – szögezte le Orbán Viktor. Kiemelte, most már nem csupán az a kérdés, mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna – jelentette ki. „De van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint ezt azért kell ismételten leszögezni, mert vannak, akik erről másként gondolkodnak. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát – jelentette ki.

A baloldal úgy tekinti, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig a baloldal történelmi távú célja is teljesül – vélte a miniszterelnök.

„Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – állapította meg Orbán Viktor. Szerinte jó néhány brüsszeli pénzügyi és politikai erőközpont is abban érdekelt, hogy eltöröljék a nemzeti kereteket, felszámolják a nemzeti identitásokat.

Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami „elromlott”, a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált.

„Amit mi, magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó” – fogalmazott Orbán Viktor.

Felidézte: 2008 után az első ország, amely mentőcsomagra szorult nem Görögország volt, hanem Magyarország. 2010 után mégis eljutott oda, hogy adóssága nem nőtt, hanem csökkent, és soha nem kért kedvezményt vagy haladékot semmilyen adósságára.

Orbán Viktor úgy vélte: az illegális bevándorlás jelenségéből ma kiolvashatók a legfontosabb teendők. Szerinte a magyarok nem hagyhatják, hogy rajtuk is megismételjék a multikulturális modell kísérletét. Másfelől látni kell az összefüggést a EU-ba bevándorló tömegek és a terrorizmus térnyerése között, és azt is, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez, és azt is rendőrségi statisztikák igazolják, hogy ott, ahol sok a bevándorló, csökken a polgárok biztonsága, növekszik a bűnözés.

Megállapította: a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is. Az ország „harapófogóba” került: délről érkeznek az újabb bevándorlók, és fennáll a veszélye, hogy nyugatról is visszaküldik az innen távozott bevándorlókat Magyarországra. Ezt a kettős nyomást az ország nem bírja ki – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ezért volt szükség megkeresni a közösségi egyetértés pontjait a nemzeti konzultáció által.

A miniszterelnök elmondta: a nyolcmillió kérdőív közül több mint egymilliót küldtek vissza kitöltve, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség.

A magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Háromnegyedük gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség. Ugyanekkora arányuk arra biztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb szabályokat hozzon – derült ki a kérdésekre adott válaszokból.

A kormányfő szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban.

(MTI/szcs)