Irány a Balaton!

200 kárpátaljai magyar és 60 kelet-ukrajnai gyerek kezdte meg a nyaralását Magyarországon

2015. június 24., 09:42 , 754. szám

Június 20-án, hajnali öt órakor a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség munkatársai és Szalipszki Endre beregszászi főkonzul várta az asztélyi határállomáson az első turnusban Zánkára induló kárpátaljai magyar iskolásokat. A hideg szélben és szemerkélő esőben a Nagydobronyi Református Líceum busza érkezett meg elsőként, velük együtt a bótrágyi iskola három tanulója és az őket kísérő tanárnő. Majd szép sorban, a Bátyúi Középiskola, a Tiszaásványi Általános Iskola, a kőrösmezői magyar iskola, a Nagybégányi és a Homoki Általános Iskolák, a Verbőci, az Eszenyi, a Rahói 1. Számú, az Aknaszlatinai 3. Számú és végül a Técsői Hollósy Simon Középiskola tanulói, valamint szüleikkel az a két tiszakeresztúri gyerek, akik szintén az első turnusban mehettek a Balatonra. Félóránként jöttek a gyerekeket szállító buszok, melyekről lekászálódva gyalogszerrel vágtak neki a határátkelésnek. Kiderült, hogy a gondos előkészítő munka nem volt hiábavaló, az ukrán és a magyar határőrizeti szervek is külön sávot nyitottak a Zánkára tartó gyerekek és kísérőtanáraik számára. Magyar oldalon egy határrendész már a két ország határvonalán várta a gyerekcsoportokat és a soron kívüli útlevél- és vámvizsgálatra kijelölt épületbe kísérte őket. A beregsurányi határállomáson, az Erzsébet-program logójával és a tavalyi zánkai táborban készült képekkel felmatricázott buszok várakoztak, hogy onnan továbbvigyék a határon gyalog átkelt kárpátaljai gyerekeket. A buszok mellett ott állt Berki Károly, a KMPSZ irodavezetője és felesége, valamint a magyarországi programot vezető Róna Eszter és munkatársai, hamarosan megérkezett Orosz Ildikó is, a KMPSZ elnöke.

Róna Eszter elmondta: „Itt most a várakozó öt buszra felszállnak a gyerekek kísérő tanáraikkal, és Zánkára mennek, ahol bekapcsolódnak az ottani tábor programjába. A kárpátaljaiak egy nappal korábban érkeznek meg, mint a többi gyerek. Július 21-én lesz a tábor hivatalos megnyitója, vasárnaptól a kárpátaljai gyerekek magyarországi társaikkal együtt részt vesznek a Zánkai Erzsébet-tábor programjain. Pénteken hazafelé Budapesten egy körülbelül négyórás városnézésre megállnak. A tervek szerint 11-re érkeznek a gyerekek a budai várhoz, onnan játékos városnézős feladatokkal lesétálnak a Várkert Bazáron keresztül a rakpartra, onnan hajóval kelnek át a Dunán, majd meglátogatják a magyar Parlamentet, közben ebédelnek is.

Mostantól tíz héten át hetente körülbelül 250 kárpátaljai magyar gyerek kísérőtanárokkal hét napot és hat éjszakát tölt majd Zánkán. A strandolás mellett sok más érdekes programmal is készülünk, sportrendezvények, kézművesek, tábori olimpia vár a gyerekekre.”

Berki Károly a táborozni induló gyerekeknél is jobban izgult, hogy a korai indulási idő miatt sikerül-e minden gyereknek felkelnie, valamelyik tanár vagy gyerek nem hagyja-e otthon a határátkeléshez szükséges okmányait stb. Hamar kiderült, hogy nem volt minden alapot nélkülöző az idegeskedése, az árva és félárva gyerekek közjegyző által hitelesített szülői engedélyén túl magukkal kellett volna, hogy vigyék az elhalálozott szülők vagy szülő halálát igazoló okiratot is. Az említett okmányok fénymásolatait sem akarták előbb elfogadni az ukrán határ éber őrei. A nagy számok törvénye alapján akadt olyan gyerek is, aki otthon felejtett egy okmányt, amely nélkül nem léphette át a határt – az ő szülei a telefonos riasztást követően rekordidő alatt értek Asztélyba.

A Tiszaásványi Általános Iskola tanulója, Malomka Dániel elmondta, hogy ő már korábban volt a Balatonon, Balatonfenyvesen egy református táborban, de nagyon örül a lehetőségnek, hogy idén nyáron is mehet.

A Bótrágyi Általános Iskolában nyolcadikos lesz Futykó Viktória, aki viszont most látja majd először a Balatont, és Budapesten sem volt még, arra kérte a kísérőtanárát, hogy ha véletlenül elaludna a hosszú úton, Budapestnél feltétlenül keltse fel, mert megtudta a buszsofőrök beszélgetéséből, hogy a magyar fővároson keresztül mennek Zánkára.

Sztupcsik Szilvia, a Kőrös­mezői 1. Sz. Középiskola tanárnője elmondta, nyolc tanítványát kíséri a táborba, mindannyian a a strandolást várják nagyon, de készültek versekkel, táncokkal is, ha lesz bemutatkozó est, és szükség lesz rá, akkor majd megmutatják.

Az Eszenyi Bocskai István Középiskolából összesen 35 gyerek és öt kísérőtanár utazik – tudtam meg Takárszki István tanár úrtól. Ők hajnali fél ötkor indultak Eszenyből és fél kilenckor szálltak fel a buszra Beregsurányban, perceken belül indultak is tovább Zánka irányába. Az iskola tanulói közül Kovács Anna elmondta: „Jó lenne fürödni a Balatonban. Én nem voltam még ott, remélem jó lesz az idő.”

Nagy meglepetést okozott a Verbőci Középiskolából jött két kislánynak és tanárnőjüknek, hogy az Erzsébet-tábor felmatricázott buszainak oldaláról ők integetnek. Ők tavaly nyáron is voltak Zánkán, egy balatoni hajókiránduláson készült róluk az a kép, amely végül felkerült a buszok oldalára. Az autóbuszok díszítéséért felelős Dunai Bence is a helyszínen volt, aki elmondta, hogy a dolog teljesen véletlen. A matricák megtervezésekor a tavalyi Erzsábet-táborokban készült fotókat használtak. Az érintettek viszont kimondottan örültek annak, hogy reklámarcok lettek, boldogan fényképezkedtek a buszra ragasztott képmásukkal.

Orosz Ildikó kérdésemre válaszolva a következőket mondta: „Az első 200 gyerek és 30 kísérő – most már úgy néz ki – sikeresen elindulhat. Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek. Idén mintegy 3000 kárpátaljai magyar gyerek nyaralhat egy nagyon tartalmas programhelyszínen. A hazaúton megnézik majd a budai várat, a Parlamentet, ez meghatározó élmény lehet a számukra. Emlékszem, az én gyerekkoromban is mindenki a Balatonra vágyott – de mi akkor nem juthattunk el oda. Örülök annak, hogy a program megszervezésében részt vevők nagyon operatívan állnak hozzá. Minden iskolában vannak táborfelelős pedagógusok, mindenki segítette az ügyünket, többek között a magyar és az ukrán határőr-parancsnokság – ahová levéllel és személyesen fordultunk –, továbbá a magyar konzulátusok. Ezzel a magyar nemzet részeként integrálódtunk abba az ifjúsági programba, ami már évek óta sikeresen zajlik, és lehetőséget biztosít a magyarországi gyerekeknek is, hogy eljussanak a Balatonra. Nagyon hálásak vagyunk ezért a magyar kormánynak, annak reményében, hogy ez nem egy egyszeri akció volt.”

Végül, négy és fél óra alatt mind a 200 gyerek és 30 kísérőtanár átjutott a határon, felszálltak a magyarországi buszokra, és elindulhattak a Balaton felé.

K. Debreceni Mihály tévériporter kollégámmal több kisdiáknak is feltettük azt a talán nem kellően átgondolt újságírói kérdést: „Mit gondolsz, milyen kalandok várnak ott rátok? Mit fogtok Zánkán egy héten keresztül csinálni?” Szinte minden esetben csak egy rövid választ kaptunk: „Úszni!” Az egyik felső-Tisza-vidéki kislány, aki saját bevallása szerint nem tud úszni, szintén csak annyit mondott: „Fürödni szeretnék a Balatonban”. Remélem, a sok emberi jó szándék, és szervezőmunka mellett a Jóisten ad jó strandidőt a Balaton környékére, hogy a tervezett gazdag program mellett úszhassanak, fürödhessenek is a kárpátaljai magyar gyerekek, akik Isten segítségével, épen és egészségesen, sok-sok élménnyel gazdagabban térhetnek majd haza.

Másnap, június 21-én újabb hatvan, ezúttal ukrán gyerek lépte át a határt Beregsuránynál kísérőikkel. Ők Ukrajna különböző részeiről lettek toborozva, részben a háború sújtotta keleti régióból, de mindegyikük családja érintett valamilyen módon a keleti háborús események által. Ők a Velencei-tó mellett nyaralnak majd. Az ő utazásukat Vaszil Visiványuk, Magyarország Ivano-Frankivszk-i tiszteletbeli konzulja szervezte – tudtuk meg Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzultól.

Badó Zsolt